Varga Kató bosszújátéka

Az 1931 és 1944 között magyar hangosfilmkorszak máig ismert gyöngyszemei például a Hyppolit, a lakály (1931), a Meseautó (1934), de ilyen még talán a Huszka Jenő és Martos Ferenc Bob herceg című sikeroperettjéből készült azonos című mozgóképes alkotás (1941). S ez a lista szerencsére olykor-olykor igencsak hosszú is lehet, hiszem bővülhet szüleink, nagyszüleink vagy éppen a dédszüleink révén. Listám nekem is van, rajta bűbájos színésznők és karakteres színészek által filmvászonra vitt tüneményes történtekkel. Ezen lista élén pedig Varga Kató (Tolnay Klári) frenetikus bosszújátéka, vagyis az 1942-ben bemutatott Katyi áll.

Lengyel Emese

Tolnay Klári Katyi Bilicsi Tivadar A magyar film napja 2023. 04. 29. 6:50

További Kultúra híreink

Remekmű könyvben, remekmű rajzfilmen: Az ember tragédiája + videó

A történetnek azonban itt még nincs vége, sőt, csak itt kezdődik még a bűbájos és elmés kaland! Geszti premierestéjén valaki egy kisbabát hagy a művész otthona előtt. Az édesanyát pedig újsághirdetésben keresi a színész. Varga Kató parádés bosszút tervel ki és Katyiként felforgatja az ünnepelt sztár hétköznapjait, kiváltképp a magánéletét.

Katyi csámpás, Katyi hangos, Katyi harsány, Katyi egy másik világból csöppen az úri otthonba, ahol végül – habár kitűnően játssza szerepét – saját csapdájába esik.

A szerelem majd közbeszól, de addig is számos kellemetlen szituációt teremt a bravúrosan ravasz hajadon. Az átverésben kitartó partnere és támogatója Csiba Kati, a barátnője, akit Kiss Manyi alakít.

(Részlet a filmből)

„Én nem ordítok, én énekölök”

A Katyi olyan magyar filmkincs, amiben a dalok egy percig sem erőltetettek és egytől egyig Tolnay Klári ikonikus alakításai közé tartoznak.

(Dalok a filmből)

A színésznő ugyanis palócos tájszólással viszi vászonra Katyit, az éneklés pedig bizonyos jeleneteknél egyértelműen a bosszú szerves része.

Festői magyar tájon, szekéren énekli, hogy Meguntam az életemet, felmegyek Budapestre, ami azonnal mosolyt csal az arcokra: természetes, sallangmentes és finom humorral, énekelve játszik.

De felcsendül A rátóti legények is, amikor Varga Kató reszeli az új cipő talpait, hogy minél csámpásabb legyen a járása.

(Zűd a kukorica… – nóta)

S talán az egyik legismertebb Katyi-dal a Zűd a kukorica, Katyi… kezdetű nóta, amelyet üvegrepesztő hangon, kora reggel, padlót sikálva ordibál a bosszút esküdött lány, aki azonnal kikéri magának, hogy ő márpedig nem ordít, hanem énekel.

A Katyi könnyed és szórakoztató, ám korántsem szabad a mai, sokszor csak a felszínt kapargató vígjátékok szűrőjén keresztül néznünk. Tanít is. Nos, nem bosszút állni, hanem nevetni. Segít abban, hogy miként léphetünk túl, engedhetünk el rosszul sikerült pillanatot, s kezdhetünk mindent elölről. Egyszerre okos, ravasz és szellemes mese, ami nemcsak egyszer csal mosolyt a néző arcára.

A szerző a Magyar Nemzet kulturális rovatának rovatvezető-helyettese