idezojelek

Varga Kató bosszújátéka

Az 1931 és 1944 között magyar hangosfilmkorszak máig ismert gyöngyszemei például a Hyppolit, a lakály (1931), a Meseautó (1934), de ilyen még talán a Huszka Jenő és Martos Ferenc Bob herceg című sikeroperettjéből készült azonos című mozgóképes alkotás (1941). S ez a lista szerencsére olykor-olykor igencsak hosszú is lehet, hiszem bővülhet szüleink, nagyszüleink vagy éppen a dédszüleink révén. Listám nekem is van, rajta bűbájos színésznők és karakteres színészek által filmvászonra vitt tüneményes történtekkel. Ezen lista élén pedig Varga Kató (Tolnay Klári) frenetikus bosszújátéka, vagyis az 1942-ben bemutatott Katyi áll.

Lengyel Emese avatarja
Lengyel Emese
Cikk kép: undefined

A férj rendez, a feleség játszik

A Katyi című fekete-fehér magyar játékfilm rendezője nem más, mint Rátonyi Ákos, aki az 1930-as évek középétől számtalan alkalommal ült a rendezői székbe. Felesége Tolnay Klára volt, akivel 1936-ban kötöttek házasságot. Ezt követően többször is együtt dolgoznak, például A hölgy kissé bogaras, a Gyimesi vadvirág és A nőnek mindig sikerül, A szerelem nem szégyen, az Egy csók és más semmi, a Havasi napsütés című filmekben is. 

A siker receptje nálunk a következő: férj rendez, a feleség játszik. Az 1942-ben debütáló Katyi – amelynek forgatókönyve Soóky Margit azonos című regényéből készült el – azonban kitűnik a többi közül: bájos, meseszerű, humoros, jól komponált romantikus filmjáték. A címszereplőt, Katyit, azaz Varga Katót Tolnay Klári alakítja, aki a Bilicsi Tivadar által alakított Geszti Péter színészt tanítja móresre.

Bosszúból szerelem

Nemcsak a két főszereplő hiteles játéka hozta magával a film rendkívüli népszerűségét, hanem a szellemes és szerethető meséje is. Varga Kató színésznő szeretne lenni, ám az ehhez vezető első lépcsőfok az akadémiai sikeres felvételi lenne, ám a bizottság előtt, bundában és a végzet asszonyának sminkelve kevésbé volt meggyőző a tehetsége – legalábbis Geszti Péter színész számára. Geszti megsemmisítő és durva szavakkal illeti a hölgyet. 

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A történetnek azonban itt még nincs vége, sőt, csak itt kezdődik még a bűbájos és elmés kaland! Geszti premierestéjén valaki egy kisbabát hagy a művész otthona előtt. Az édesanyát pedig újsághirdetésben keresi a színész. Varga Kató parádés bosszút tervel ki és Katyiként felforgatja az ünnepelt sztár hétköznapjait, kiváltképp a magánéletét. 

Katyi csámpás, Katyi hangos, Katyi harsány, Katyi egy másik világból csöppen az úri otthonba, ahol végül – habár kitűnően játssza szerepét – saját csapdájába esik. 

A szerelem majd közbeszól, de addig is számos kellemetlen szituációt teremt a bravúrosan ravasz hajadon. Az átverésben kitartó partnere és támogatója Csiba Kati, a barátnője, akit Kiss Manyi alakít.

(Részlet a filmből)

„Én nem ordítok, én énekölök”

A Katyi olyan magyar filmkincs, amiben a dalok egy percig sem erőltetettek és egytől egyig Tolnay Klári ikonikus alakításai közé tartoznak.

(Dalok a filmből)

A színésznő ugyanis palócos tájszólással viszi vászonra Katyit, az éneklés pedig bizonyos jeleneteknél egyértelműen a bosszú szerves része. 

Festői magyar tájon, szekéren énekli, hogy Meguntam az életemet, felmegyek Budapestre, ami azonnal mosolyt csal az arcokra: természetes, sallangmentes és finom humorral, énekelve játszik. 

De felcsendül A rátóti legények is, amikor Varga Kató reszeli az új cipő talpait, hogy minél csámpásabb legyen a járása.

(Zűd a kukorica… – nóta)

S talán az egyik legismertebb Katyi-dal a Zűd a kukorica, Katyi… kezdetű nóta, amelyet üvegrepesztő hangon, kora reggel, padlót sikálva ordibál a bosszút esküdött lány, aki azonnal kikéri magának, hogy ő márpedig nem ordít, hanem énekel.

A Katyi könnyed és szórakoztató, ám korántsem szabad a mai, sokszor csak a felszínt kapargató vígjátékok szűrőjén keresztül néznünk. Tanít is. Nos, nem bosszút állni, hanem nevetni. Segít abban, hogy miként léphetünk túl, engedhetünk el rosszul sikerült pillanatot, s kezdhetünk mindent elölről. Egyszerre okos, ravasz és szellemes mese, ami nemcsak egyszer csal mosolyt a néző arcára.

A szerző a Magyar Nemzet kulturális rovatának rovatvezető-helyettese

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A szörnyek tényleg köztünk járnak

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Konzultáció az új magyar gazdaságpolitikáért

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Hol vagytok, „gyermekvédők”?

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A kommunista nem vész el, csak átalakul

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.