A Magyar Örökség-díj gondozását 2003 márciusában a Magyar Örökség és Európa Egyesület (MÖEE) vállalta magára abban a reményben, hogy pályázatok, állami és civil támogatások révén biztosítani tudja a díj gondozásához szükséges anyagi fedezetet.
Az egyesület évente négy alkalommal, esetenként hét-hét (évi huszonnyolc) díjat oszt ki a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, melyet a hozzákapcsolt kulturális program tesz emlékezetes eseménnyé. Szombaton a Ráday Ház dísztermében adták át a díjat, így további hét életmű építi tovább a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát.
Boldog Brenner János katolikus pap vértanúsága, a Magyar Történelmi Társulat múltunkat kutató és feltáró tudományos munkássága, valamint Sebő Ferenc népzenei értékmentése és verséneklése, a Gyergyószárhegyi Művésztelep képzőművészeti értélmentő és értékőrző tevékenysége, Szalai Béla filológiai munkássága, Gróf Kálnoky Tibor erdélyi magyarságért végzett szolgálata, Hegedűs Lóránt református püspök és teológusi és írói munkássága kapott elismerést.
Takaró Mihály irodalomtörténész nyitóbeszédében Klinghammer Istvánnak, a bírálóbizottság elnökének köszöntőjét olvasta fel. A térképész, oktatáspolitikus a két világháború közötti magas színvonalú magyar oktatásról beszélt és a fiatalok külföldre vándorlásának veszélyére hívta fel a figyelmet.
– Nagy, tán jóvátehetetlen hiba volna, ha eurokonform címen sajátos értékeinket veszni engednénk, háttérbe szorítanánk. Legfőképp ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy fiataljainknak az iskolában ne csak ismereteket nyújtsunk, hanem neveljük is őket: emberségre, felelősségtudatra, hazaszeretetre, egymás elfogadására, megbecsülésére. Hazaszeretetre is. Nem üres beszéddel, hanem erős, megtartó tapasztalattal.
A Gonosz ma is a megtartó erőtől próbál elszakítani
Az elmúlt rendszer mártírhalált szenvedett, a kommunisták által brutálisan meggyilkolt áldozata, Boldog Brenner János élete, tartása örök minta az utókornak.
– Brenner János nemcsak beszélt a lelki mélységekről, de élte is őket – fogalmazott méltató beszédében Székely János megyés püspök. – Az imádság embere volt. Mindenkinek előre köszönt, az iskolaigazgatónak éppúgy, mint az egyszerű cigány embernek. Időnként anyagilag is segítette a szegényeket. Mindenekelőtt pedig sugározta a békét, a Isten kegyelmét. Jó érzés volt a közelében lenni.
Soha nem politizált, elzárkózott a diktatúra embereivel való bármiféle együttműködéstől és cinkosságtól. Az egyetlen „bűne”– amiért a diktatúra emberei végül is kegyetlenül meggyilkolták – az, hogy sokakat, főként fiatalokat vonzott a templomba.
A kommunista diktatúra gyűlölte Istent, a vallást és a nemzetet, a családot. Minden olyan gyökeret, ami tartást ad az embernek. Ezeket az éltető gyökereket el akarta fűrészelni.
– Ugyanezt próbálja tenni a Gonosz ma is.
Elszakítani az éltető, megtartó gyökereitől az embert.
Brenner János vértanú hűsége és életáldozata minket is bátorít, hogy őrizzük és védjük meg éltető gyökereinket: a szálakat amelyek a Teremtőhöz, az élet forrásához, a családhoz, a nemzethez kötnek minket! – hívta fel a figyelmet a püspök beszédében.
A magyarság történetét tanították a rettegett időkben is
A 156 éves Magyar Történelmi Társulatot Csorba László professzor emeritus köszöntötte. – Az életre hívó gondolat ma is korszerű (…) mert a nemzet valóságismeretének történelmi dimenzióját elmélyíteni ma is igazán nemes erkölcsi hivatás, amelyre a közösségnek bizony éltető szüksége van. Nagyszerű elnökök, alelnökök, főtitkárok vezetésével töltötte be e feladatát a társulat az eltelt majd tizenhat évtizedben, és persze
sokszor nem volt könnyű úgy beszélnie történelmünkről, hogy azt ne veszélyeztesse az éppen aktuális hatalom beavatkozási kísérlete
– mondta.
A sebőzés ötven éve
Szerte a világon elismerik azt a népzenei értékmentést, amit Sebő Ferenc népzenekutató ötven éve művel. A „sebőzés” ötven évét méltatta ünnepi beszédében Bolya Mátyás népzenész, egyetemi docens. – Ha megvizsgáljuk a magyarországi revival történetét, a városi táncház megteremtésén túl számos további nagy hatású folyamat jellemzi az elmúlt öt évtizedet. Műfajok születtek vagy születtek újjá úgy, hogy az alkotók nem egy idegen kultúra mintáit, hanem hagyományainkat követték. Saját hangon szólalt meg hiteles a népzene, az énekelt vers, ezek tapasztalatait felhasználva a történeti zene, a népzenei ihletésű világzene, majd a rockzenébe is begyűrűztek hatásai.
Sebő Ferenc ezzel azt a tapasztalatát adja át az őt követő generációknak, hogy a hagyományból eltanult kreativitás a kollektív zenei nyelvezet felhasználásával alkalmas a művészi önkifejezésre ma is
– tette hozzá Bolya Mátyás.
A „szárhegyi csoda”
Civil kezdeményezésből fakadó nagy összefogások és adakozások egybefonódása, felbecsülhetetlen értékek teremtője és őrzője a „szárhegyi csoda”– mondta a Gyergyószárhegyi Művésztelepet méltató beszédében nagy Miklós Kund művészeti író. – Művészettörténeti jelentősége még nem mérhető a Nagybányai Művésztelepéhez. De a legjobb úton halad, hogy azt megközelítse. Fennállásának közel 49 esztendeje alatt 2279 műalkotással gazdagodott gyűjteménye, amiben a képek mellett 260 hagyományos szobrot, köztéri művet is nyilvántartanak, és hangsúlyozandó, hogy ez az értékes kollekció hiánytalanul őrződött meg napjainkig – emelte ki.
A magyar múlt szenvedélyes szeretete
Osztályidegenként a kommunizmus alatt Hortobágyra telepítették a gyermek Szalai Bélát, majd a kitelepítések feloldása után mint osztályidegen egyházi iskolában tanulhatott tovább. Szalai Béla filológiai munkássága Magyar Örökség -díjban részesült szombaton. Az életműről dicsérő beszédet mondó Deli Gergely, az NKE rektora kitért arra is, hogy Szalai
mélyrehatóan foglalkozott a kommunista diktatúra idején megtűrt egyházi iskola, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium történelmének kutatásával.
– Neveltetésénél fogva erős humán érdeklődés élt és él mind a mai napig benne, a magyar múlt szenvedélyes szeretetétől és tiszteletétől vezettetve már
fiatalon elkezdte kutatni, gyűjteni és rendszerezni a régiség ikonográfiai emlékeit, célnak tekintve a magyar történelem különböző emlékeinek felkutatását
– mondta.
A kastélykultúra felélesztője
A rendszerváltás után Németországból visszatérve a Kálnokyak földjére, Gróf Kálnoky Tibor egykori családi kastélyaik felújításával kezdett foglalkozni, amelynek finanszírozására falusi, illetve kastélyturizmust indított.
– Gróf Kálnoky Tibornak
a műemlékek iránti tisztelete, meggyőző ereje és tapasztalata
által sikerült elérnie, hogy napjainkban a visszaszerzett kőröspataki klasszicista kastély több évre szóló, átfogó felújítás küszöbén állhat. (…) A nagy formátumú örökségvédelmi munka és tapasztalat indokolta, hogy 2022 augusztusában Gróf Kálnoky Tibort kinevezték az Esterházyak fertődi kastélyának rehabilitációját felügyelő bizottság elnökévé – szólt a laudáció részlete Jánó Mihály művészettörténésztől.
Akinek az egyéni boldoguláson túl másoké is fontos
Balog Zoltán református püspök köszöntötte Hegedűs Lóránt református püspököt az ünnepség végén. – Egy olyan embert méltatunk, akit a hit bátorsága, prófétai látása és
offenzív tudományos igényű teológiai gondolkodása tesz számunkra és a jövő nemzedékeinek számára példává.
A keresztény ember, amikor személyeket méltat, elsősorban nem dicsér, hanem hálát ad.
Mi is így adunk hálát Hegedűs Lóránt egykori püspökünk, lelkésztársunk, tanítónk életéért és szolgálatáért. Az ő életműve örökség, elsősorban magyar örökség, mely mindazoké, akik életük céljának nem kizárólag egyéni boldogulásukat vagy szűkebb közösségük, családjuk boldogulását tekintik feladatuknak, hanem az egészet akarják szolgálni a részekben is.
Borítókép: Brenner János (Fotó: vaticannews.va)
