Brenner János vértanúsága elismerést kapott

Áldozatos életeket, a magyarság és a köz javáért végzett életműveket díjaztak a Ráday-házban szombaton a Magyar Örökség-díj 105. átadásán. Mások mellett Sebő Ferenc népzenekutató és az ötvenes években a kommunisták által brutálisan meggyilkolt Boldog Brenner János katolikus pap is elismerésben részesült. Ők építik tovább a Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát, amit 1995-ben a Magyarországért Alapítvány kurátorai elgondoltak. Az elképzelés mentén Makovecz Imre, Fekete György, Farkas Balázs hívták életre a Magyar Örökség-díjat, amelyet évente négy alkalommal adnak át példaértékű életművekért.

Forrás: www.vaticannews.va

A magyarság történetét tanították a rettegett időkben is

A 156 éves Magyar Történelmi Társulatot Csorba László professzor emeritus köszöntötte. –  Az életre hívó gondolat ma is korszerű (…) mert a nemzet valóságismeretének történelmi dimenzióját elmélyíteni ma is igazán nemes erkölcsi hivatás, amelyre a közösségnek bizony éltető szüksége van. Nagyszerű elnökök, alelnökök, főtitkárok vezetésével töltötte be e feladatát a társulat az eltelt majd tizenhat évtizedben, és persze 

sokszor nem volt könnyű úgy beszélnie történelmünkről, hogy azt ne veszélyeztesse az éppen aktuális hatalom beavatkozási kísérlete

– mondta.

A sebőzés ötven éve

Szerte a világon elismerik azt a népzenei értékmentést, amit Sebő Ferenc népzenekutató ötven éve művel. A „sebőzés” ötven évét méltatta ünnepi beszédében Bolya Mátyás népzenész, egyetemi docens. – Ha megvizsgáljuk a magyarországi revival történetét, a városi táncház megteremtésén túl számos további nagy hatású folyamat jellemzi az elmúlt öt évtizedet. Műfajok születtek vagy születtek újjá úgy, hogy az alkotók nem egy idegen kultúra mintáit, hanem hagyományainkat követték. Saját hangon szólalt meg hiteles a népzene, az énekelt vers, ezek tapasztalatait felhasználva a történeti zene, a népzenei ihletésű világzene, majd a rockzenébe is begyűrűztek hatásai.

Sebő Ferenc munkája Magyar Örökség-díjas (Fotó: Teknős Miklós)

Sebő Ferenc ezzel azt a tapasztalatát adja át az őt követő generációknak, hogy a hagyományból eltanult kreativitás a kollektív zenei nyelvezet felhasználásával alkalmas a művészi önkifejezésre ma is

– tette hozzá Bolya Mátyás.

 

A „szárhegyi csoda”

Civil kezdeményezésből fakadó nagy összefogások és adakozások egybefonódása, felbecsülhetetlen értékek teremtője és őrzője a „szárhegyi csoda”–  mondta a Gyergyószárhegyi Művésztelepet méltató beszédében nagy Miklós Kund művészeti író. – Művészettörténeti jelentősége még nem mérhető a Nagybányai Művésztelepéhez. De a legjobb úton halad, hogy azt megközelítse. Fennállásának közel 49 esztendeje alatt 2279 műalkotással gazdagodott gyűjteménye, amiben a képek mellett 260 hagyományos szobrot, köztéri művet is nyilvántartanak, és hangsúlyozandó, hogy ez az értékes kollekció hiánytalanul őrződött meg napjainkig – emelte ki.

A magyar múlt szenvedélyes szeretete

Osztályidegenként a kommunizmus alatt Hortobágyra telepítették a gyermek Szalai Bélát, majd a kitelepítések feloldása után mint osztályidegen egyházi iskolában tanulhatott tovább. Szalai Béla filológiai munkássága Magyar Örökség -díjban részesült szombaton. Az életműről dicsérő beszédet mondó Deli Gergely, az NKE rektora kitért arra is, hogy Szalai 

mélyrehatóan foglalkozott a kommunista diktatúra idején megtűrt egyházi iskola, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium történelmének kutatásával.

– Neveltetésénél fogva erős humán érdeklődés élt és él mind a mai napig benne, a magyar múlt szenvedélyes szeretetétől és tiszteletétől vezettetve már 

fiatalon elkezdte kutatni, gyűjteni és rendszerezni a régiség ikonográfiai emlékeit, célnak tekintve a magyar történelem különböző emlékeinek felkutatását

– mondta. 
 

A kastélykultúra felélesztője

A rendszerváltás után Németországból visszatérve a Kálnokyak földjére, Gróf Kálnoky Tibor egykori családi kastélyaik felújításával kezdett foglalkozni, amelynek finanszírozására falusi, illetve kastélyturizmust indított. 

– Gróf Kálnoky Tibornak

 a műemlékek iránti tisztelete, meggyőző ereje és tapasztalata

által sikerült elérnie, hogy napjainkban a visszaszerzett kőröspataki klasszicista kastély több évre szóló, átfogó felújítás küszöbén állhat. (…) A nagy formátumú örökségvédelmi munka és tapasztalat indokolta, hogy 2022 augusztusában Gróf Kálnoky Tibort kinevezték az Esterházyak fertődi kastélyának rehabilitációját felügyelő bizottság elnökévé – szólt a laudáció részlete Jánó Mihály művészettörténésztől. 

Akinek az egyéni boldoguláson túl másoké is fontos 

Balog Zoltán református püspök köszöntötte Hegedűs Lóránt református püspököt az ünnepség végén. – Egy olyan embert méltatunk, akit a hit bátorsága, prófétai látása és

 offenzív tudományos igényű teológiai gondolkodása tesz számunkra és a jövő nemzedékeinek számára példává.

A keresztény ember, amikor személyeket méltat, elsősorban nem dicsér, hanem hálát ad. 

Balog Zoltán református püspök Hegedűs Lóránt munkásságáról beszélt a Magyar Örökség- díj átadásán  (Fotó: Teknős Miklós)

Mi is így adunk hálát Hegedűs Lóránt egykori püspökünk, lelkésztársunk, tanítónk életéért és szolgálatáért. Az ő életműve örökség, elsősorban magyar örökség, mely mindazoké, akik életük céljának nem kizárólag egyéni boldogulásukat vagy szűkebb közösségük, családjuk boldogulását tekintik feladatuknak, hanem az egészet akarják szolgálni a részekben is. 

Borítókép: Brenner János (Fotó: vaticannews.va)