5. Suzume
A tinédzser iskoláslány, Suzume felfedezi, hogy az elhagyott városok elhagyatott ajtói Japánban egy másik dimenzióba nyíló portálként is használhatók. Most rajta múlik, hogy megakadályozza azt, hogy egy pusztító szörny bejuthasson az ajtókon.
Ez az apokaliptikus anime Makoto Shinkaitól a képzelet káprázatos bravúrja, de az író-rendező egyensúlyban tartja a mágikus fantáziát a melegséggel, a humorral és a hazája iránti mély aggodalommal.
Suzume mitikus hőstettei egy pompásan festett, felismerhető Japánban játszódnak, ő és barátai hétköznapi emberek, hétköznapi reményekkel és fájdalmakkal.
4. Saint Omer
Franciaország ezzel az elgondolkodtató és szívszorító, fajról, társadalmi osztályokról és anyaságról szóló drámával indult a tavalyi Oscar-versenyen, és nehezen érthető, hogy végül miért nem jelölték. Alice Diop ebben az alkotásban kamatoztatja a dokumentumfilmek készítésében szerzett tapasztalatait. Történetét egy fiatal szenegáli nő valós történetére alapozza, akit Franciaországban azzal vádolnak, hogy magára hagyta kisbabáját a tengerparton. Diop kitalálja Rama karakterét, egy várandós regényírót, aki Saint Omer városába megy, hogy szemtanúja legyen a pernek, amely saját kétségeivel és félelmeivel szembesíti.
Az alkotó a dialógusokat bírósági iratokra alapozta, de a sorok végül messze túlmutatnak a száraz tényeken. Egy lenyűgöző filmet hoznak létre két, mély érzésű nővel a vásznon.
3. A Teremtő
Micsoda csemege látni egy eredeti tudományos-fantasztikus kasszasikert, ami változásért kiált ahelyett, hogy egy több évtizedes szellemi örökséget gondolna újra! A rendezőként és társíróként is jegyzett Gareth Edwards (Zsivány Egyes – Egy Star Wars-történet) egy közeli jövőben játszódó történetet írt,
amelyben az emberiség a túlélésért küzd a mesterséges intelligencia robotjai ellen, és egy kommandót indítanak az ellenség végső fegyverének megsemmisítésére.
A háborús eposz olyan képekkel dolgozik, amelyek még a legtávolabbi androidokat és űrhajókat is valósághűvé varázsolják. Mindemellett olyan filozófiai üzenetet közvetít, amelyben a végzet és a komorság egy csipetnyi nehezen megszerzett optimizmussal keveredik.
2.Oppenheimer
Az Oppenheimer kétségkívül Christopher Nolan legjobb alkotásai közé tartozik. Minden elemet, amit más filmekben hozott – A sötét lovag trilógia ingatag cselekményét, a Mementó rétegeit és az Eredet magával ragadó narratíváját – hibátlanul ábrázolja a kettős megítélésű amerikai hős, J. Robert Oppenheimer (Cillian Murphy) karakterének ábrázolásával, akinek élete hátralévő részében viselnie kell tettei következményeit. Nolan feszültségek közepette ábrázolja a bomba első kipróbálását, és mindvégig átszövi Oppenheimer politikailag ambiciózus ellenségének, a kormányzati bürokrata Lewis Straussnak (Robert Downey Jr.) a drámáját, aki a tudós háború utáni életét beárnyékoló kommunista szerepvállalás hamis gyanúját hangoztatta.
Az Oppenheimer a legjobb példa arra, hogyan lehet egy film egyszerre újító és népszerű.
