A szerző kétéves volt, amikor 1956-ban református lelkész édesapját huszonkét évi börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, és édesanyjával, Júliával, valamint hat nagyobb testvérével egy Duna-delta környéki lágerbe, a romániai Gulagra telepítették ki.
Velük tartott Nényu, aki cselédlányként került hozzájuk és önkéntes sorsközösséget vállalt velük.
A Kitelepítés Visky András története, a regényből Árkosi Árpád rendező és Perczel Enikő dramaturg készített színpadi művet.
A történet középpontjában a gyermekei életéért heroikusan küzdő édesanya áll, aki minden nap felolvas a családi Bibliából és ezzel erősíti gyermekeiben a hitet és táplálja a túlélés erejét. A szerző egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy ő egy olyan könyvet akart írni, ami a sok szenvedés mellett felemelő, amolyan lelkigyakorlatnak is felfogható kötet. – Én egy boldog könyvet akartam írni.
Kaptam már olyan visszajelzést, hogy valaki számára életmentő volt a könyv, mert abban a pillanatban olvasta el, amikor a legtöbbet ki tudta venni belőle.
A megírás inkább lelkigyakorlatnak fogható fel. De azt hiszem, hogy minden író ezt mondja erről a folyamatról. És minthogy ez egy háromszögű könyv, tehát egyrészt a saját emlékeim, meg a testvéreim emlékei vannak benne, őket közben állandóan hívogattam telefonon. Mindez belehelyeződik a bibliai elbeszélésbe, a könyv is ezt a bibliaformát próbálja hozni. A harmadik eleme maga a történelem és a dokumentumok, amiket beemelek ebbe a könyvbe, hiszen ott vannak az én titkosszolgálati irataim, az édesanyám titkosszolgálati iratai, az apám titkosszolgálati iratai, amivel még folytatom a munkát, hiszen ezt egy trilógiának terveztem. Hátravan még két könyv, szóval meglehetősen világosan látom a feladatot magam előtt, ami nagyon inspirál engem – mondta.
A nézők a színházi ősbemutatón attól a pillanattól követhetik majd a sorsukat, amikor az apa nélkül maradt családot felrakják a teherautóra, és elviszik a lágerbe, egészen addig, amíg hat év után a börtönből kiszabadult apával újra találkoznak.
Árkosi Árpád és Perczel Enikő szabad kezet kapott a könyv színházi feldolgozásához.
Nem lineárisan szedegettük ki a szövegrészleteket a regényből, hanem gondolatilag pakoltuk össze az anyagot.
A rendező kiemelte hogy,
nem lehet hagyományos értelemben eljátszani ezt a történetet, létfilozófiai értelemmel kell ellátni az eseményeket.
– Ez az önvallomásos, és tulajdonképpen a gyerek szemével láttatott kálvária nem hagyományos színházi megoldást kíván – mondta.
Árkosi azt is elmondta, a bibliai szövegekkel átszőtt regény, a karakterek, akiknek az élményeit, a gondolkodásmódját beleszövi a szerző a történetbe, egy látszólag szertelen és kicsit lebegős, szürreális atmoszférát teremt.
– Úgy gondoltam, hogy nekünk, alkotóknak, ezt kell inkább szolgálni, mintsem valami lineáris szerkezetben lebonyolítani egy eseménysort.
Az írót Sebestyén Aba marosvásárhelyi színész és rendező jeleníti meg, mellette Blaskó Borbála és Varga Lili látható a produkcióban.
– Örülök, hogy rám gondolt Árkosi Árpád – mondta lapunk megkeresésére Sebestyén Aba. – Ami különleges, hogy
gyönyörű a szöveg és nagyon szép feladat végigcsinálni.
A múltfeldolgozással kapcsolatos témák mostanában megtalálnak. Egyfajta felolvasószínház lesz. Elég keveset foglalkozott a gulággal eddig a kortárs színház, Visky András szövege pedig különleges csemege. Fontos, hogy sűrített formában eljusson a nézőkhöz – fogalmazott.
Az ősbemutatót az Óbudai Társaskörben december 4-én tartják.
