Térbe írt versek alkotója

Az immár Prima Primissima-díjjal is elismert, Ybl- és Pro Architectura-díjas építésszel, egyetemi tanárral a rajzról és a műhelymunkáról, az írásról és az apai örökségről beszélgettünk. Ferencz Marcel december 1-jén vette át a Prima Primissima-díjat.

Budapest, 2023. november 17. A magyar építészet kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Ferencz Marcel Ybl- és Pro arhitectura-díjas építész Budapesten, a Kopaszi-gáton 2023. november 17-én. MTI/Czimbal Gyula Fotó: Czimbal Gyula

– Ismét elismerést kapott a Néprajzi Múzeum tervezője: ez a Prima Primissima-díj magyar építészet kategóriában, s ezt a friss World Travel Awards-díj is szinte rögtön követte, amelyet a Liget Budapest-projekt kapott. Ezek az ünnepélyes pillanatok összekapcsolódnak. Milyen érzés ?

− Nagy öröm és jóleső érzés tölti el a szívemet, ha visszagondolok az elmúlt évtizedre. A hosszú időszak szakmai értelemben a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és a Nemzeti Atlétikai Stadion tervezésével, építésével telt. A Baán László miniszteri biztos irányította Liget Budapest-projekt része, az új Néprajzi Múzeum épülete kiemelten kedves nekem. Részesévé válni egy olyan hosszú távú városépítő folyamatnak, amely során Magyarország, azon belül Budapest Európa kiemelt kulturális origójává válhat, egy kivételes történelmi pillanat, amelyet elsősorban a magyar kormánynak illendő megköszönni. A Néprajzi Múzeum létrejötte egy hétéves időszakot felölelő, felejthetetlen, nagy közös munka volt, s ezért a Gyorgyevics Benedek vezette Városliget Zrt. munkatársait is köszönet illeti. A Néprajzi Múzeum intézményének főigazgatójától, Kemecsi Lajostól kapott töretlen bizalom, odaadó szakmai munka és a múzeum szakmai csapata felkészültsége nélkül sem valósulhatott volna meg az épület. Szintén köszönet illeti azt a kétszázötven hazai kiváló mérnökkollégát, akik kezdetektől az átadásig gondját viselték az épületnek. Hálás szívvel gondolok a kivitelező ZÁÉV–Magyar Építő konzorcium csapatára, akik világszínvonalú minőségben valósították meg az épületet.  

Az, hogy a múzeum elnyerte a World Travel Awards díjat, azt bizonyítja, hogy az a stratégiai döntés, amely a Liget Budapest-projektet útjára indította, helyes volt, és azt kívánom, hogy a vízió utolsó ékköve, a Magyar Nemzeti Galéria is mielőbb elkészüljön.

 A Városliget meseszép helyszíne így meghatározó, egységes kulturális üzenetet kínálhat a jövőben az Európából és a világ minden irányából hazánkba érkezőknek.

Az építész a Prima Primissima-díjjal (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

−Még mit érez fontosnak az elmúlt év munkáiból, amikor összegez egy elismerés átvétele után?
− Nem szeretnék a díj miatt megfeledkezni a 2023-as atlétikai világbajnokságnak otthont adó épületről sem. Köszönöm Fürjes Balázsnak, a NOB új állandó tagjának az egész tervezési folyamat alatt nyújtott támogatást: ő vitte sikerre a világbajnokság rendezésének jogát, kiválasztva a legalkalmasabb helyszínt, mindvégig felügyelte és kormányozta társalkotóként a beruházást. A világbajnokság közvetlen előkészületeiben az elkészült létesítményt versenyüzemmódra felkészítő, utolsó, de legnehezebb lépést pedig Schmidt Ádámnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának és az általa irányított szakmai testületnek köszönhetjük – itt meg kell említenem Schmidt Gábor helyettes államtitkár kiemelkedő szakmai munkáját is, ahogy Németh Balázsét, a Budapest 2023 Nzrt. vezérigazgatójának tevékenységét is. A Magyar Atlétikai Szövetség képviseletében köszönet illeti Gyulai Miklóst és Gyulai Mártont, akik emberi és sportszakmai tartásukkal, erőn felüli munkájukkal a 2017-es tervindítástól a 2023-as záróünnepségig éjt nappallá téve dolgoztak a sikerért, ugyanígy a csaknem ötszáz hazai tervezőmérnököt, Szántó László tartószerkezet-tervezőt és a több ezer fős ZÁÉV-Magyar Építő konzorciumot, akik véleményem szerint mind megfutották a saját világcsúcsukat mind határidőben, mind pedig a megvalósított minőségben.  

– Mennyiben mondhatjuk, hogy Napur építész iroda, ahol dolgozik, egy szakmai szövetség, barátokkal, tanítványokkal? Az iroda weboldala is olyan irányt adó mondatokkal kívánja eligazítani az érdeklődőt, ami nem egy szokványos munkahelyre utal.
− A Napur Architect építésziroda alkotóműhely, édesapám, Ferencz István építész alapította. A szent küldetés és névválasztás, amivel édesapám felruházta az iroda szellemiségét: meghatározó. Kiskoromtól kezdve elém tárta gondolatait a világról és az építészetről. A honlap kis eligazító mondatait a 12. Velencei biennáléra írtam, ez alkalommal a pavilon középpontjába a rajzolást állítottuk, Wesselényi-Garay Andor építész kollégámmal. Ezek a mondatok egyfajta szakmai utat jelölnek ki az irodai csapatnak, vagyis azoknak, akik mindennél komolyabban veszik hivatásukat. Sokat foglalkozom a csapat lelkével, és kölcsönösen segítjük abban egymást, hogy olyanná legyünk, amilyenné válni kellene. Ezt szem előtt tartva dolgozunk nap mint nap, és a fiatalok ezt bent el is várják. 

A Néprajzi Múzeum épülete, melynek vezető tervezője Ferencz Marcel volt (Fotó: Liget-projekt) 

– Ha azt mondom: rajz, mi az első, ami az eszébe jut?
 –A rajz az építész számára hangszer. Megszólaltatja a gondolatban látott képeket és egy papírlap segítségével lehozza közénk, a látható tartományba. A ceruza és a mozduló kéz kimondhatatlan meghitt pillanatainak átélése alatt rajzolt skicc pedig sokszor egy később megvalósuló mű megszületésének pillanata. Ezt nevezem gondolatrajznak. Ő vezérli a művet megszemélyesült „nemlényként.” Óvni, félteni kell, és ha kell, el kell tudni engedni. A rajz ugyanakkor kettős játék is. Nehéz megkülönböztetni a egymástól a rajzot és a gondolatrajzot. Ehhez rengeteg gyakorlásra és elmélkedésre van szükség. Ezt jelenti nekem a rajz.

– Ha pedig azt: apai örökség, akkor mire gondol elsőként?

−A tartásra, az egyenességre és a tiszteletre.

– Elgondolkodtató, hogy egy építész ennyire fontosnak tartja a szellemi energiákat, az épületek emberfelettiségét, szakralitását, legyen szó egy múzeumról, egy sportcsarnokról vagy egy egyetemi campusról. Gondolt már arra, hogy ezekről az építészetfilozófiai gondolatokról könyvet írjon?

− Nem tartom fontosnak a szellemi energiákat, csak érzékelem azokat. Mi, emberek fűzzük hozzá a szellemi jelzőt. Ha nem tesszük hozzá, akkor azonnal érthetővé válik a jelenség. Meg kell találni a válasz mögött a kérdést. Az írás pedig nagyon erősen vonz. Hiszem, hogy az építészet térbe írt vers. 

– Melyik épületet tartja itthon és a világban a legfigyelemreméltóbbnak? Olyan sokszemélyes épített terekre gondolok, mint múzeum, iskola, színház?  Lehet ez természetes alapú is.
−Rengeteg szép műalkotást találunk a világban. Hadd méltassam a kölni dómot. Építésének kezdete visszanyúlik a krisztusi időszámítás kezdetéhez. Fejlődése és építési stádiumai az I. századtól szakadatlanul tartanak a mai napig. Ma is épül. Egyidős a megszülető kereszténységgel. Számomra a katedrális egy kétezer éves élőlény. 

– Most min dolgozik?
−A Nemzeti Atlétikai Stadion a világbajnokságot követően átépül a harmincötezer fős üzemmódról tizenötezer fős üzemmódra, ennek a folyamatnak a követésében veszünk részt. Ez azt jelenti, hogy a felső lelátóját elbontják és így átadja helyét a tömegsportnak. A városlakók hamarosan birtokba vehetik ezt a városi közösségi teret: itt futni, erősíteni, pihenni, kikapcsolódni és akár kávézni is lehet. Igazi közösségi hely lesz az előtte elterülő sportparkkal. A világ első nyitott arénája szeretettel fogja várni a városi sportközösséget a Duna partján, 2024 őszétől.

Borítókép: Ferencz Marcel (Fotó: Czimbal Gyula)