Az angolszász operairodalom fókuszba kerülését leginkább az indokolja, hogy idén lesz száz esztendeje, hogy a függetlenné vált Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal, illetve idén van 25 éve annak, hogy közös védelmi szövetség tagjai lettünk. Mindezeknél azonban talán fontosabb, hogy az angol–amerikai operairodalom értékei között számos olyan darab van, amelyet alig-alig ismer a hazai közönség.
Ókovács Szilveszter úgy fogalmazott: – A kíváncsiság is hajtott minket, hogy a nagy, bevett, jól ismert operakultúrák után körülnézzünk az angolszász világban.
Kíváncsiak voltunk, hogy Purcell és Britten között valóban nincs valamirevaló alkotó? Hogy Gerschwinen és Bernsteinen kívül nincs más operaszerző? Vagy hogy létezik-e opera Dél-Afrikában, Ausztráliában, s egyáltalán az angolszász világban.
Keresztül-kasul bújtuk az operairodalmat és találtunk több mint száz érintettséget. Azaz olyan darabot, amelynek vagy szerzője, vagy rendezője, vagy témája az tengerentúli operairodalomhoz kapcsol – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy csakis ilyen előadásokat láthatunk az évad folyamán, hanem csak annyit, hogy a klasszikus repertoárban angolszász érintettségű darabok is színpadra kerülnek, illetve az újdonságok között is számos angol–amerikai vonatkozású darab felbukkan majd fel. A sajtótájékoztatón az összes tervezett darabról mondott egy-két mondatot Ókovács Szilveszter, Almási-Tóth András művészeti igazgató, illetve Solymosi Tamás balettigazgató.
Az idei évadban összesen húsz bemutató lesz (ebből hat egész estés, kilenc kamaraprodukció és öt gyermekelőadás), összesen 260 opera-előadás, 120 balettelőadás során 41 operát és 15 balettet fognak bemutatni, mindezek mellett harmincféle gyermek- és ifjúsági programmal várják a látogatókat, így érthető, hogy mi itt most csak egy-két érdekességre tudjuk felhívni a figyelmet.
Különleges előadás lesz például a Turandot, amely ez alkalommal Barta Dóra rendezésében kerül színre, aki elsősorban a táncra, a mozgásra helyezi a hangsúlyt. Ám az érdekesség nem ez, hanem az, hogy a darabot kétféle befejezéssel fogják játszani, ezért nem lesz majd mindegy, melyik előadásra váltunk jegyet. Hasonlóan izgalmas lesz a Matthew Wild rendezésében színre kerülő Macbeth is.
A dél-afrikai rendező elképzelésében az ősi afrikai mágikus hagyományok úgy fonódnak össze az angol színházi tradíciókkal, illetve az olasz zeneiséggel, hogy azokból mélyen misztikus és rendkívül felkavaró előadás születik.
A főigazgató megemlítette azt is, hogy idén is fogják játszani a Porgy és Besst, annak ellenére, hogy a darabot a jogtulajdonos rendelkezése szerint csak fekete bőrű színészek játszhatják.
Nincs engedélyünk a bemutatóra, de úgy gondoljuk, hogy a fehér embernek is van joga énekelni
– fogalmazott Ókovács Szilveszter, hozzátéve, hogy a jogdíjakat ügyvédi letétbe helyezik. Enyhe gúnnyal említette meg a főigazgató a „büfébuborékot” fújó újságírók felé fordulva, hogy Wagner Bolygó hollandiját nem azért adják elő három felvonásban, mert ő így rendelkezett volna,
hanem azért, mert Rajna Martin, a ház első karmestere arra hívta föl a figyelmet, hogy a mű kevéssé ismert háromfelvonásos változata sokkal szebb, tartalmasabb előadás lehetne.
Elhangzott az is, hogy a dalszínház szeretné feltenni a családok térképére az Eiffel Műhelyházat, ezért itt sok olyan darab kerül színre, amely alkalmas arra, hogy a legkisebbek is megértsék, megszeressék az opera- és a balettelőadásokat.
A Magyar Állami Operaház aktuális programja természetesen már elérhető a dalszínház weboldalán.
