Az 1960-as évek végén Fábri Zoltánt amerikai koprodukcióban kérték fel a film elkészítésére. Az ötlet a magyar származású producer, Bohém Endre fejéből pattant ki, aki Los Angelesben élt, és az amerikai közönségnek is szeretett volna egy hiteles, ugyanakkor Hollywood-kompatibilis ifjúsági filmet készíteni. Bohém az amerikai közönség kedvéért számos változtatást javasolt: például Nemecseket akcióhőssé tette volna, és az eredeti tragikus vég helyett optimistább lezárást képzelt el, ahol Nemecsek túléli a csatát. Fábri azonban nem engedett, és ragaszkodott Molnár Ferenc eredeti, melankolikus hangvételű történetéhez, ahol a főhős önfeláldozása és erkölcsi tisztasága a tragédia révén bontakozik ki teljesen.
A Pál utcai fiúkat külföldön még nagyobb kultusz övezi, mint Magyarországon
A nemzetközi koprodukció miatt a film főbb gyermekszereplőit londoni színésziskolás diákok alakították, a szereplőválasztás és a nemzetközi gyártás pedig lehetőséget adott arra, hogy a mű a világ különböző részein is széles közönséghez jusson el, és közelebb hozza Molnár klasszikus történetét a külföldi nézőkhöz.
Molnár Ferenc regénye elsősorban a barátságról, az áldozatvállalásról és a becsületességről szól, ám ugyanilyen erős a történet melankolikus oldala is. Fábri ezt a hangulatot tette a film központi elemévé, megmutatva a Pál utcai fiúk harcát a grundért – amely nekik egy ideális világot jelképez. Nemecsek karakterében az önfeláldozó hősiesség és a gyermeki ártatlanság egyszerre jelenik meg, aki a szocializmus korszakában is bátorította a nézőket, hogy emlékezzenek az emberi értékekre és az áldozat jelentőségére.
A rendezés nemcsak Nemecsek tragikus sorsát emeli ki, hanem az elkerülhetetlen ütközést is a felnőttek világával. A film egyik legerőteljesebb jelenete, amikor a fiúk sikeres csatát vívnak meg a vörös ingesekkel, de később rá kell ébredniük, hogy a grundot a modernizáció miatt végleg elvesztették.
Az omladozó, színtelen házakból és farönkökből álló környezet Illés György operatőr szépiatónusú képei által elevenedik meg, hangsúlyozva a letűnt, romantikus kor iránti nosztalgiát. Ez a képi világ olyan hangulatot teremt, amely emlékezteti a nézőt, hogy a fiatalok ártatlan harca valójában egy egész korszak, a „boldog békeidők” elmúlásáról szól, amelyet a XX. század viharos történelmi eseményei követnek majd.
Fábri Zoltánnak az ifjúsági regény csak részben szólt a gyerekek világáról; sokkal inkább tekintett rá a társadalom kisembereinek és a hatalom erői közötti ellentét allegóriájaként.
Fábri az egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy neki Nemecsek alakja a fiatal Hannibál tanár úr, a tisztaság, a humánum és az erkölcsös ellenállás jelképe. A hatvanas évek végének politikai mozgalmai, a fiatalok tömeges megmozdulásai Európa- és Amerika-szerte szintén visszaköszönnek a filmben.
A gyerekek világában a becsület, a barátság és a játék szabályai mind szentek, ám ez az értékrend összeomlik, amikor a felnőttek modernizációs szándéka megtöri a gyerekek világát.
Molnár Ferenc regénye tehát nem csupán a felnőtté válás története, hanem annak a világnak a letűnése, amelyet ezek a gyerekek képviseltek.
A Hír TV Fábri Zoltán-filmek ismétlésével készült a hosszú hétvégére.
A Szélesvásznú történelem A Pál utcai fiúkról szóló adása pénteken 16 órakor lesz látható, a filmet este 20 órakor sugározza a csatorna. Szombaton este 20 órakor a Körhinta kerül sorra, utána 22 órakor következik a Szélesvásznú történelem vonatkozó adása. Vasárnap ennek az ismétlése lesz látható 11, illetve 13 órakor. A Körhintáról korábban itt írtunk.
