Kulturális párbeszéd a türk és a magyar világ között

Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben mutatták be Szultan Rajev kirgiz író, a Nemzetközi Türk Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) főtitkárának legújabb könyvét. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Özönvíz című kötet három kisregényt tartalmaz, melyeket Goretity József műfordító ültetett át magyar nyelvre.

Az Özönvíz című kötet bemutatója Lakiteleken Fotó: Bús Csaba Forrás: PN Petőfi Népe

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke beszédében felidézte: január 22-én a magyar kultúra napját ünnepelte a Kárpát-medence magyarsága, a lakiteleki esemény pedig alkalmat ad arra, hogy a rokon tudatú népek kultúrájára irányítsák a figyelmet. Ezeket az értékeket újra és újra vissza kell szeretnünk, hiszen egy töredékük a miénk is.

Szultan Rajev dedikálja most megjelent könyvét (Fotó: Bús Csaba/PN Petőfi Népe)

Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy 

Szultan Rajev visszatérő vendég Lakiteleken. Mint mondta, a TÜRKSOY – amelyet gyakran a „keleti UNESCO-ként” emlegetnek – hat ország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán kulturális együttműködését fogja össze. Szultan Rajev azon dolgozik, hogy e hat ország és Magyarország kapcsolata erős és élő maradjon. Ez leegyszerűsítve a keleti nyitás lényege.

Az alelnök felidézte, hogy Lakiteleken csaknem húsz éve indították el a keleti nyitás szellemi programját. Ennek egyik kézzelfogható eredménye az Ősök sírja mellett kialakított panteon, ahol a hat ország egy-egy kiemelkedő személyiségének bronz mellszobra áll, megjelenítve az adott nép kultúráját, irodalmát és tudományát.

Ebben a zaklatott világban rendkívül fontosak a biztos, megbízható kapcsolatok. Tanúsíthatom, hogy a TÜRKSOY országaival fennálló együttműködésünk naprakész és állandó: a gazdaságtól a kultúrán át az energiabiztonságig az élet minden területére kiterjed. A legjobb valuta a rokon tudat

– fogalmazott Lezsák Sándor.

Szultan Rajevet személy szerint „szürke eminenciásnak” nevezte: olyan háttérembernek, aki a türk világ minden fontos eseményén jelen van akkor is, ha éppen fizikailag nincs ott. – Ez nagy teljesítmény. Mindezek mellett kiváló író, és olyan kapcsolati rendszerrel rendelkezik, amely a magyar együttműködést is jelentősen segíti – tette hozzá.

A könyvbemutató apropóján a szerző elmondta, hogy a magyar kultúra nagyon közel áll hozzá. A magyar kultúra napja alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumban részt vett egy Attila emlékének szentelt kiállításon.

Különleges élmény volt látni, ahogyan a kazahsztáni, üzbegisztáni, kirgizisztáni és más országok múzeumaiból érkezett tárgyak együtt mutatták be Attila örökségét. Ez a kiállítás valójában összeköti ezeket az országokat

– fejtette ki. 

A magyar irodalomból Petőfi Sándor munkásságát ismeri, különösen a Szabadság, szerelem című költeménye áll közel hozzá, de más műveit is nagyra tartja.

Amikor Petőfi születésének 200. évfordulóját ünnepeltük, a TÜRKSOY valamennyi tagországában rendezvényeket szerveztünk a tiszteletére. Petőfi költészete mellett Liszt Ferenc zenéje is különösen fontos számomra. Amikor kulturális miniszter voltam, Liszt Ferencnek szentelt zenei napokat rendeztünk, és az egész országban bemutattuk munkásságát különböző koncertek formájában. Bizonyítéka annak, hogy mennyire szeretem Liszt Ferenc zenéjét, a most megjelent regényem végén a főszereplőt Liszt Ferenc zenei kíséretével ábrázolom. Ez részemről egy személyes tisztelgés

– mutatott rá.
Szultan Rajev szerint Lezsák Sándor a magyar szellemiség egyik megtestesítője. Személyes példaképe, akitől sokat tanul arról, hogyan kell szeretni, óvni és védeni a nemzeti kultúrát. Lakitelek ezt a gondolkodásmódot testesíti meg.