Louvre-botrány: az évszázad ékszerrablása után távozott a múzeum vezetője

Lemondott Laurence des Cars, a párizsi Louvre főigazgatója négy hónappal azután, hogy a világ egyik legnagyobb műkincsrablásában mintegy 88 millió euró értékű francia koronaékszer tűnt el a múzeumból. A történelmi jelentőségű lopás, valamint az azt követően felszínre kerülő biztonsági hiányosságok és belső válságok végül a vezető távozásához vezettek.

A párizsi Louvre Múzeum épülete Forrás: Musée du Louvre

A hivatalos közlemény szerint Emmanuel Macron francia elnök elfogadta a Louvre vezetőjének, Laurence des Carsnak a lemondását, és felelős döntésként értékelte azt egy olyan időben, amikor a világ leglátogatottabb múzeumának stabilitásra, megújulásra és a biztonsági rendszer átfogó megerősítésére, korszerűsítésére van szüksége. Macron Des Cars-t felelősségteljes vezetőként jellemezte, aki nehéz időszakban állt a múzeum élén, és jelezte: a szakember a jövőben nemzetközi múzeumi együttműködésekben kaphat szerepet.

Négy hónappal a Louvre-ban történt történelmi rablás után lemondott a múzeum vezetője, Laurence des Cars. Forrás: Wikipédia

Louvre-rablás: nyolc perc, 88 millió euró

Ahogy korábban lapunk is beszámolt róla, október 19-én fényes nappal egy négyfős banda kevesebb mint nyolc perc alatt jutott be a Louvre híres Apolló-galériájába, és mintegy 88 millió euró értékű, a XIX. századi francia királyi családokhoz köthető koronaékszert tulajdonított el. A rablók robogóval menekültek el a helyszínről. Bár több gyanúsítottat őrizetbe vettek, az elrabolt ékszerek jelentős része továbbra sem került elő.

Az évszázad rablása nemcsak a nemzetközi műkincsvédelmi szakmát rázta meg, hanem komoly vitát indított a Louvre biztonsági rendszeréről is. A sajtó és a politikai szereplők egyaránt a megfigyelőrendszer hiányosságaira hívták fel a figyelmet.

 

Botrányok és válságok sorozata

Sokan úgy vélik, a rablás csak a felszínre hozta a régóta gyűrűző problémákat. December közepén a Louvre dolgozói határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a romló munkakörülmények és az elégtelen források miatt, a múzeum több alkalommal is bezárt. Február 13-án csőtörés történt a Denon-szárnyban, amely miatt több termet lezártak, és a tűzoltók beavatkozására is szükség volt. A vízszivárgás a 707-es termet is érintette, ahol XV–XVI. századi olasz mesterek művei láthatók, köztük egy Fra Angelico-festmény. A vízszivárgás miatt az egyiptomi részleg könyvtárában több száz mű megrongálódott. Mindeközben egy több éve működő jegy-visszaélési hálózat ügye is napvilágra került, amely a gyanú szerint több mint tízmillió eurós (3,8 milliárd forint) veszteséget okozhatott. Az ügyben őröket, idegenvezetőket és a szervezéssel gyanúsított személyeket is előállítottak.

 

Egyre nagyobb a nyomás

A Louvre évente mintegy 8,7 millió látogatót fogad, ami egyszerre presztízs és komoly működési kihívás. 

A túlzsúfoltság, az infrastruktúra terheltsége és a biztonsági kockázatok az elmúlt években egyre gyakrabban kerültek napirendre.

A francia állam jelenleg átfogó modernizációs program előkészítésén dolgozik, amelynek célja a múzeum infrastruktúrájának és védelmi rendszerének átfogó korszerűsítése.

Az ellopott ékszerek többsége továbbra sem került elő, a Louvre ügye pedig Franciaország egyik legfontosabb kulturális és politikai témájává vált. A történet már nem csupán egy bűncselekményről szól, hanem arról is, miként lehet a világ egyik legismertebb múzeumát biztonságosan és fenntarthatóan működtetni a XXI. század kihívásai közepette.