Világszerte számos érdekes szokás kapcsolódik a húsvéthoz, de talán egyik sem annyira meglepő, mint a Norvégiában dívó: a jeles napok előtt átrendezik a könyvesboltok polcait, hogy minél több krimit halmozzanak rájuk; a tévécsatornák és rádióadók krimisorozatokat sugároznak; a tejesdobozok oldalain krimik olvashatók – képregény formában!
Tehát az ünnep, amely a keresztény kultúrkörben Jézus Krisztus feltámadásához köthető, e skandináv országban a véres, nyugtalanító és nyomasztó bűnügyi történetekhez kapcsolódik. Ha a jelenség eredetét vizsgáljuk, alig száz évet kell visszamennünk az időben: 1923-ban – a virágvasárnapot megelőző szombaton – sokkoló cikk jelent meg a legnagyobb példányszámú napilap, az Aftenposten címlapján: „Tegnap éjjel kirabolták a bergeni vonatot”, harsogta a címe.
Húsvéti krimi
Norvégiában a jeles napok előtt átrendezik a könyvesboltok polcait, hogy minél több krimit halmozzanak rájuk.

Mivel az ország két legnépesebb városa, Oslo és Bergen között közlekedő járatról volt szó, aggódó, ijedt norvégok vették ostrom alá a vasúttársaságot, hogy a vonalon utazó ismerőseikről, rokonaikról érdeklődjenek. A társaság nem győzte hangoztatni: mit sem tud az esetről.
Valójában annyi történt, hogy két, nem a legjobb körülmények között élő diák – bizonyos Nordahl Grieg és Nils Lie – pénzt szeretett volna keresni, így Jonathan Jerv álnéven írtak egy krimit, amely történetesen húsvét idején játszódott. Kiadójuk aztán felületet vásárolt az Aftenposten címlapján, és cikké formálva jelentette meg a könyvet beharangozó hirdetést.
A rablás tehát a regény cselekményének része volt, a cikk címe pedig ugyanaz, mint amely a kötet borítóján díszelgett.
Az újságban szerepelt egy apró betűs figyelmeztetés is, melyből mindez kiderült, de az olvasók többsége átsiklott rajta.
Később persze tudatosult bennük, hogy tévedtek – legalábbis erre utal, hogy a Tegnap éjjel kirabolták a bergeni vonatot hétezer példánya napokon belül elfogyott. A hírtől felvillanyozódott konkurens kiadó már a következő évben, 1924-ben jelentkezett a maga portékájával, egy szintén húsvét idején játszó bűnügyi történettel.
A piaci szereplők részéről tehát előbb gyakorlattá, utóbb hagyománnyá vált a paskekrimek megjelentetése. (E norvég szót magyarul leginkább úgy lehetne visszaadni: „húsvéti bűntett, bűncselekmény”.)
És hogy a közönség részéről miért mutatkozik ekkora igény az ilyen jellegű történetekre? A helyi szabadidő-eltöltési szokásokban rejlik a válasz.Húsvét idején ugyanis a norvég lakosság fele elutazik valahová – jellemzően az erdők mélyén megbúvó kunyhóikba, faházaikba –, hogy onnan kiindulva sítúrákat tegyen a környéken.
További Lugas híreink
De mert a kivett szabadságok meglehetősen hosszúak – egyhetesek, nemritkán tíznaposak –, a síelés, csokievés, gyümölcsmajszolás mellett egyéb elfoglaltságra, például olvasásra is jut idő. És mi más jöhetne szóba ilyenkor, mint egy-egy húsvéti krimi?
Már csak azért is, mert e papírkötéses könyvek általában kis méretűek, könnyűek, így kialakításukat tekintve kitűnően alkalmasak arra, hogy egy-egy kisboltban vagy benzinkúton megvegye, majd hátizsákjába, bőröndjébe süllyessze őket az utazó.
Az erdei házikókban nemegyszer többtucatnyi kötetből álló paskekrimgyűjtemény halmozódott fel. A tulajdonosok általában nem vesződnek e regények hazaszállításával, ám idelátogatva újra és újra felütik őket.
Ha tehát egy norvégnak azt mondjuk: „Kellemes húsvéti ünnepeket!”, tulajdonképpen azt kívánjuk neki: „Kellemes elmélyülést a véres gyilkosságok világában, az első látásra megfejthetetlennek tűnő rejtélyek szövevényében!”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
A pillangó újra repülne
Franciaország újra börtönt akar építeni dél-amerikai külbirtokán.

Magyarok a világűrben
Kapu Tibor előtt már két magyar járt a világűrben, megalapozva az űrjáró jövőt.

Jurtában csapott le rám az év legnagyobb mongol vihara
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.

A baloldaliak is állva hallgatják a magyar hiszekegyet
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
A pillangó újra repülne
Franciaország újra börtönt akar építeni dél-amerikai külbirtokán.

Magyarok a világűrben
Kapu Tibor előtt már két magyar járt a világűrben, megalapozva az űrjáró jövőt.

Jurtában csapott le rám az év legnagyobb mongol vihara
Mint egy Twin Peaks film: szürreális éjszaka és időutazás a vidéki Mongólia egyik falujában.

A baloldaliak is állva hallgatják a magyar hiszekegyet
Az új főpolgármester, Ripka Ferenc székfoglaló beszédében kijelenti: a nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.