Az Úr Jézus lábánál

Brenner János rábakethelyi káplánt 1957. december 14-én éjjel brutálisan meggyilkolták. Emlékére a kétezres években szobrot állítottak, kápolnát emeltek, intézményeket neveztek el róla, könyvekben, festményeken, reliefeken örökítették meg, dokumentumfilmet és zenés drámát készítettek róla. 2018-ban boldoggá avatták. Az atya történetét leginkább Szentgotthárdon és környékén ismerik. A fiatalon elhunyt papról nyolcrészes tévésorozat készül Legyetek szeretettel címmel. A forgatás utolsó előtti napján jártunk a stábnál.

Legyetek Szeretettel Forgatás 20220504 Rábakethely-Szombathely Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– A film három síkon játszódik – avat be a történetbe a rendező. – Pintér Jankó, a P. J.-nek nevezett youtuber fiú a helyszínre érkezik, és megpróbálja kideríteni, mi történt az atyával. A másik szál 1938-tól a Brenner család életét, a harmadik a gyilkosságot mutatja be. A filmben a szombathelyi és a zalaegerszegi színház színészei, valamint helyi gyerekek szerepelnek. János atyát Jámbor Nándor személyesíti meg, aki fizikai valójában is nagyon hasonlít rá. Schaefer atyát Lőte Attila játssza, ő fikciós személy. Hogy őrá miért volt szükség, az derüljön ki a filmből. A youtuber szerepében Darvasi Áron látható, a Csaszi nevű, titokzatos sorsú szereplőt Szép Domán alakítja – sorolja Szilágyi Andor. – A következő jelenetben Csaszi és P. J.,… de épp itt jön Domán. Akkor megkérjük, hogy mesélje el ő.

– Most azt a jelenetet vesszük fel, amikor az autómmal – egy gyönyörű 1957-es Chevrolet Bel Airrel – elindulunk Szombathelyre, hogy meglátogassuk János atya szarkofágját – fejezi be a rendező mondatát Szép Domán, míg fölfelé baktatunk az úton a kápolnához. – Andor két évvel ezelőtt keresett meg először ezzel a történettel. Annak idején a Nemzeti Színházban, a Tóth Ilonka című darabban én játszottam az újságíró Obersovszky Gyulát. A filmben az általam alakított Csaszi és Schaefer atya mesélik el P. J.-nek, hogy hol mi történt, és járják végig együtt a helyszíneket.

Az autós jelenet előtt a youtubert játszó Darvasi Áronnak még van annyi ideje, hogy meséljen magáról. A helyszín közelében maradunk, ha hívják, azonnal be kell szállnia a kocsiba. Szabadúszó színész, rendező, aki a Petőfiről készülő filmben forgatott volna, végül ezt a szerepet választotta.

Boncolás pajtaajtón

– Van egy zenekarom, a Kultúrkör. Az egyik számunk megtetszett a rendezőnek, a filmben is elhangzik majd. Miután megjelent egy dalunk, behívtak a tévébe egy reggeli interjúra. Nem sokkal később Szilágyi Andor telefonált, hogy látott a tévében, és szeretne felkérni a film egyik főszerepére. Alig akartam elhinni – emlékszik vissza Darvasi Áron.

A történetben P. J.-t olyanok kísérik, akik sokat tudnak a gyilkosságról. A fiúnak viszont fogalma sincs arról, hogy miért segítenek neki.
– Innen nem messze van az a pajtaajtó – mutat az úton lefelé –, amelyen Brenner János testét a gyilkosság után felboncolták. Az egyik jelenetben meg kellett érintenem az ajtót. Felkavaró érzés volt… Bocsánat, mennem kell, intett az asszisztens.

Néhány perccel később a Chevrolet legördül a templom kertjéből, és ráfordul az útra. – Ennyi! – mondja a jelenet zárásaképpen a rendező. A kellékes az autó után szalad, átveszi Csaszitól a kormányt, és visszatolat a kezdőpontra. Néhány perccel később megismétlik a felvételt.

Lőte Attila a kápolna mögött már a következő jelenetre vár. Bevallja, amikor felkérték a szerepre, kicsit hezitált: miután 62 évig játszott a Madách Színházban, néhány éve visszavonult, és júliusban lesz 88 éves.

– Végül azért döntöttem úgy, hogy elvállalom, mert megfogott a történet, és lehetőséget láttam ebben a bonyolult és misztikus figurában, Schaefer atyában – magyarázza a művész. – A következő jelenetben Áronnal és Dománnal a templom mögötti padon üldögélünk, és beszélgetünk.

János atya szerepét Jámbor Nándorra, a Weö­res Sándor Színház színészére bízták. Vele már Szombathelyen, a víztorony alatti kávézóban beszélgetünk.

– Nyolc éve élek itt, ezért már a forgatás előtt is hallottam Brenner Jánosról, de a szereplőválogatásra menet néztem jobban utána az interneten. Olvasás közben vettem észre, hogy rossz­ vonatra szálltam. Az utolsó pillanatban értem be a színházba a válogatásra, a tévés stáb már épp indult volna haza.

Fotó: Bach Máté

Lelki párhuzamok

A rendező olyan szereplőt keresett, aki lelkileg is rokon Brenner atyával. Ezt a lelki párhuzamot próbálta Jámbor Nándor magában megtalálni.
– Sok új dolgot kellett elsajátítanom – meséli.­

– A filmben miséztem, prédikáltam. A latin nyelvű­ mise hangsúlyainak megtanulásában Brenner József atya (bal alsó képünkön), János öccse segített.
A víztoronnyal szemben áll Brenner Jánosnak és két fiútestvérének a szülőháza. Mindhárman papok lettek. Jámbor Nándor mutat be minket Brenner Józsefnek (8. oldal, bal alsó kép), aki a rendszerváltoztatás utáni évtizedekben mindent megtett, hogy a Vatikánban megindítsák bátyja boldoggá avatási eljárását.

József atya szobájában egy festmény és több fotó látható a falon a testvéréről.

– János nevét se lehetett kiejteni 1989-ig

– mondja. – Több mint harminc évet kellett várni, hogy megnézhessem azt a helyet, ahol megtalálták. A testét be akarták dobni egy száraz kútba, de egy kutya elkezdett ugatni, kijöttek a házból a lakók, s a gyilkosok elmenekültek. János még élt, amikor rátaláltak. Keresztet szerettünk volna azon a helyen állítani, végül a kilencvenes évek közepén sok ember és az égiek segítségével kápolna épült oda.

Brenner József 1957 decemberében Lentiben volt káplán. Édesapja táviratozott neki: „Jancsi hirtelen meghalt, azonnal gyere haza.”

A szülők összeroppantak. Akkor még nem tudták, hogy milyen kegyetlen módon ölték meg a fiukat. Nem egy papot gyilkoltak meg akkoriban, minden egyházmegyében voltak olyan ávósok, akiknek az egyházi személyek vegzálása volt a feladatuk.

József atya Kahler Frigyes történész szakértőt kérte fel, hogy rekonstruálja a történteket, aki Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével című könyvben összegezte kutatása eredményeit.

Brenner János testének exhumálása a boldoggá avatás előtt fél évvel történt.

– Én is ott voltam – sóhajt József atya. – Csak akkor szembesültünk azzal, hogyan végeztek vele. Számtalan késszúrásról és kíméletlen ütlegelésről tanúskodtak a csontok. Bezúzták a koponyáját, eltörték a nyakát…

Az ausztriai Heiligenkreuzban a ciszterci rend szentjeként tisztelik Brenner Jánost. Plébániatemplomukban szeptember 16-án szentelik fel azt a festményt, amely Jézus levételét ábrázolja a keresztről.

– Rajt’ van a testvérem is. János Jézus Urunk lábát fogja – eleveníti fel a képet József atya, aki az ünnepi szertartás aktív résztvevője lesz.

(Borítókép forrása: Bach Máté)