Az Úr Jézus lábánál

Brenner János rábakethelyi káplánt 1957. december 14-én éjjel brutálisan meggyilkolták. Emlékére a kétezres években szobrot állítottak, kápolnát emeltek, intézményeket neveztek el róla, könyvekben, festményeken, reliefeken örökítették meg, dokumentumfilmet és zenés drámát készítettek róla. 2018-ban boldoggá avatták. Az atya történetét leginkább Szentgotthárdon és környékén ismerik. A fiatalon elhunyt papról nyolcrészes tévésorozat készül Legyetek szeretettel címmel. A forgatás utolsó előtti napján jártunk a stábnál.

Ozsda Erika
2022. 05. 28. 14:00
null
Legyetek Szeretettel Forgatás 20220504 Rábakethely-Szombathely Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A forgatókönyvíró, rendező Szilágyi Andor ragaszkodott hozzá, hogy az eredeti helyszíneken vegyék fel a jeleneteket. Február közepe óta forgatnak többek között Apátistvánfalván, Farkasfán, Zsidán, Vasszentmihályon. A rábakethelyi kápolna közelében az ebédszünetben a rendező feleleveníti a kezdeteket. Minden Tóth Ilonkával, az 1956 utáni megtorlások szimbolikus alakjával kezdődött. Sokat foglalkozott a fiatal medika életével, történetéből színdarabot írt, amelyet 2016-ban mutattak be a Nemzeti Színházban. Filmet is szeretett volna róla készíteni, de nem kapott rá támogatást. Ezért érdeklődése a családja Vas megyei tagjai által többször említett Brenner János története felé fordult. Az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja 1931-ben született Szombathelyen. Az elkötelezett és a fiatalok körében népszerű pap szálka lett a kommunista hatalom szemében. A helyi gyerekek és fiatal felnőttek semmilyen állami szervezetbe nem voltak hajlandók belépni. János atya közelében akartak maradni, kisugárzása és ereje vonzotta az embereket. Focizott, fényképezett, motorozott, modern huszonéves fiatalember volt. Megpróbálták félreállítani, de nem fogadta el az áthelyezést. Ezért a pártvezetés akaratát végrehajtó politikai rendőrség likvidálta. Szilágyi Andor a forgatókönyvet Soós Viktor Attila történész, Császár István atya levéltári kutatásai, valamint Kahler Frigyes vizsgálatai alapján írta meg.

Fotó: Bach Máté

Kétszer halálra ítélve

– Az általuk leírt történetet, adatokat és neveket használjuk a filmben, a többi viszont a fantázia műve – mondja a rendező. – 1957. december 14-én éjjel a 17 éves Kóczán Tibor azzal az ürüggyel csalta ki a házból János atyát, hogy súlyosan beteg nagybátyját kellene a szentségekkel ellátnia. Útközben az állítólagos haldokló felé rátámadtak, és agyonverték.

A nyomozás során sokakat megfélemlítettek és elhallgattattak. A faluban a pap nevét az emberek a kilencvenes évekig nem merték kiejteni, csak a rendszerváltoztatás után kezdtek el róla beszélni. A Vas megyei újságok is felelevenítették az eseményeket, megpróbálták megszólaltatni a még élő tanúkat. Megkeresték Kóczán Tibort és Tóka Ferencet, azt a két személyt, akiket megvádoltak a gyilkossággal, Tókát kétszer is halálra ítélték, majd bizonyítottság hiányában felmentették. Tóka öccsét János atya segédletével vették fel a győri szemináriumba, ami megbocsáthatatlan volt a kommunista Tóka család szemében. A fiatal papot többször megvádolták kémkedéssel, csempészéssel, de soha semmit nem tudtak rábizonyítani. A politikai nyomozó osztályon akkor úgy gondolták, ráijesztenek, de ez sem volt hatásos. Végül bestiálisan meggyilkolták a 26 éves káplánt.

– A film három síkon játszódik – avat be a történetbe a rendező. – Pintér Jankó, a P. J.-nek nevezett youtuber fiú a helyszínre érkezik, és megpróbálja kideríteni, mi történt az atyával. A másik szál 1938-tól a Brenner család életét, a harmadik a gyilkosságot mutatja be. A filmben a szombathelyi és a zalaegerszegi színház színészei, valamint helyi gyerekek szerepelnek. János atyát Jámbor Nándor személyesíti meg, aki fizikai valójában is nagyon hasonlít rá. Schaefer atyát Lőte Attila játssza, ő fikciós személy. Hogy őrá miért volt szükség, az derüljön ki a filmből. A youtuber szerepében Darvasi Áron látható, a Csaszi nevű, titokzatos sorsú szereplőt Szép Domán alakítja – sorolja Szilágyi Andor. – A következő jelenetben Csaszi és P. J.,… de épp itt jön Domán. Akkor megkérjük, hogy mesélje el ő.

– Most azt a jelenetet vesszük fel, amikor az autómmal – egy gyönyörű 1957-es Chevrolet Bel Airrel – elindulunk Szombathelyre, hogy meglátogassuk János atya szarkofágját – fejezi be a rendező mondatát Szép Domán, míg fölfelé baktatunk az úton a kápolnához. – Andor két évvel ezelőtt keresett meg először ezzel a történettel. Annak idején a Nemzeti Színházban, a Tóth Ilonka című darabban én játszottam az újságíró Obersovszky Gyulát. A filmben az általam alakított Csaszi és Schaefer atya mesélik el P. J.-nek, hogy hol mi történt, és járják végig együtt a helyszíneket.

Az autós jelenet előtt a youtubert játszó Darvasi Áronnak még van annyi ideje, hogy meséljen magáról. A helyszín közelében maradunk, ha hívják, azonnal be kell szállnia a kocsiba. Szabadúszó színész, rendező, aki a Petőfiről készülő filmben forgatott volna, végül ezt a szerepet választotta.

Boncolás pajtaajtón

– Van egy zenekarom, a Kultúrkör. Az egyik számunk megtetszett a rendezőnek, a filmben is elhangzik majd. Miután megjelent egy dalunk, behívtak a tévébe egy reggeli interjúra. Nem sokkal később Szilágyi Andor telefonált, hogy látott a tévében, és szeretne felkérni a film egyik főszerepére. Alig akartam elhinni – emlékszik vissza Darvasi Áron.

A történetben P. J.-t olyanok kísérik, akik sokat tudnak a gyilkosságról. A fiúnak viszont fogalma sincs arról, hogy miért segítenek neki.
– Innen nem messze van az a pajtaajtó – mutat az úton lefelé –, amelyen Brenner János testét a gyilkosság után felboncolták. Az egyik jelenetben meg kellett érintenem az ajtót. Felkavaró érzés volt… Bocsánat, mennem kell, intett az asszisztens.

Néhány perccel később a Chevrolet legördül a templom kertjéből, és ráfordul az útra. – Ennyi! – mondja a jelenet zárásaképpen a rendező. A kellékes az autó után szalad, átveszi Csaszitól a kormányt, és visszatolat a kezdőpontra. Néhány perccel később megismétlik a felvételt.

Lőte Attila a kápolna mögött már a következő jelenetre vár. Bevallja, amikor felkérték a szerepre, kicsit hezitált: miután 62 évig játszott a Madách Színházban, néhány éve visszavonult, és júliusban lesz 88 éves.

– Végül azért döntöttem úgy, hogy elvállalom, mert megfogott a történet, és lehetőséget láttam ebben a bonyolult és misztikus figurában, Schaefer atyában – magyarázza a művész. – A következő jelenetben Áronnal és Dománnal a templom mögötti padon üldögélünk, és beszélgetünk.

János atya szerepét Jámbor Nándorra, a Weö­res Sándor Színház színészére bízták. Vele már Szombathelyen, a víztorony alatti kávézóban beszélgetünk.

– Nyolc éve élek itt, ezért már a forgatás előtt is hallottam Brenner Jánosról, de a szereplőválogatásra menet néztem jobban utána az interneten. Olvasás közben vettem észre, hogy rossz­ vonatra szálltam. Az utolsó pillanatban értem be a színházba a válogatásra, a tévés stáb már épp indult volna haza.

Fotó: Bach Máté

Lelki párhuzamok

A rendező olyan szereplőt keresett, aki lelkileg is rokon Brenner atyával. Ezt a lelki párhuzamot próbálta Jámbor Nándor magában megtalálni.
– Sok új dolgot kellett elsajátítanom – meséli.­

– A filmben miséztem, prédikáltam. A latin nyelvű­ mise hangsúlyainak megtanulásában Brenner József atya (bal alsó képünkön), János öccse segített.
A víztoronnyal szemben áll Brenner Jánosnak és két fiútestvérének a szülőháza. Mindhárman papok lettek. Jámbor Nándor mutat be minket Brenner Józsefnek (8. oldal, bal alsó kép), aki a rendszerváltoztatás utáni évtizedekben mindent megtett, hogy a Vatikánban megindítsák bátyja boldoggá avatási eljárását.

József atya szobájában egy festmény és több fotó látható a falon a testvéréről.

– János nevét se lehetett kiejteni 1989-ig

– mondja. – Több mint harminc évet kellett várni, hogy megnézhessem azt a helyet, ahol megtalálták. A testét be akarták dobni egy száraz kútba, de egy kutya elkezdett ugatni, kijöttek a házból a lakók, s a gyilkosok elmenekültek. János még élt, amikor rátaláltak. Keresztet szerettünk volna azon a helyen állítani, végül a kilencvenes évek közepén sok ember és az égiek segítségével kápolna épült oda.

Brenner József 1957 decemberében Lentiben volt káplán. Édesapja táviratozott neki: „Jancsi hirtelen meghalt, azonnal gyere haza.”

A szülők összeroppantak. Akkor még nem tudták, hogy milyen kegyetlen módon ölték meg a fiukat. Nem egy papot gyilkoltak meg akkoriban, minden egyházmegyében voltak olyan ávósok, akiknek az egyházi személyek vegzálása volt a feladatuk.

József atya Kahler Frigyes történész szakértőt kérte fel, hogy rekonstruálja a történteket, aki Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével című könyvben összegezte kutatása eredményeit.

Brenner János testének exhumálása a boldoggá avatás előtt fél évvel történt.

– Én is ott voltam – sóhajt József atya. – Csak akkor szembesültünk azzal, hogyan végeztek vele. Számtalan késszúrásról és kíméletlen ütlegelésről tanúskodtak a csontok. Bezúzták a koponyáját, eltörték a nyakát…

Az ausztriai Heiligenkreuzban a ciszterci rend szentjeként tisztelik Brenner Jánost. Plébániatemplomukban szeptember 16-án szentelik fel azt a festményt, amely Jézus levételét ábrázolja a keresztről.

– Rajt’ van a testvérem is. János Jézus Urunk lábát fogja – eleveníti fel a képet József atya, aki az ünnepi szertartás aktív résztvevője lesz.

(Borítókép forrása: Bach Máté)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.