Kutatók Éjszakája baltás gyilkossal, földrengéssel

A koronavírus megszelídülésével előkerültek a járvány előtt megszokott programok. Tavaly visszafogott módon, de már megrendezték a Kutatók Éjszakáját, idén kétezer-ötszáz program közül választhattak az érdeklődők. Baltás gyilkost, földrengés-előrejelzést, boncolást egyaránt megtapasztalhattak.

Debrecen, 2022. szeptember 30. Kémiai kísérlet bemutatója a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézetében a Kutatók éjszakáján 2022. szeptember 30-án. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI

Lehet-e egy csirkeszárny segítségével megszerettetni a biológiát? És sertés-szívvel meg tüdő- és májlebennyel?

A fővárosi Millenárison található ­Európa Pont földszintjén Joós Andrea élménybiológiai előadásra vállalkozott. Talán kéttucatnyian voltunk, többre számítottam, de ennek is megvolt az előnye, mert így mindenki testközelből láthatta a kisollóval, késsel végzett csirkeboncolást. Az előadó műanyag zacskókban hozta a biológiát, körbeadta a kissé véres szerveket, mindenki megtapogathatta azokat. A végén kicsit más szemmel néztük a nyers valóságot.

Szereti a szalontüdőt?

Joós Andrea profin és lazán tette a dolgát. Könnyen ment neki, hiszen előző életében a médiában dolgozott. Hétévnyi tévézés után kezdte el használni a biológiatanári diplomáját. Senki nem értette, miért jobb ez a szakma, mint a televíziós szerkesztés-műsorvezetés.

Ezért 2015 tavaszán a TEDxDanubia nagykonferencián tartott előadást A tanári pálya márpedig menő! címmel.

Jelenleg a tehetséggondozásban dolgozik, alapelve, hogy a tanórát formálja a diákokra, nem pedig fordítva. Miközben magából is ad. Elmagyarázza a csirkeszárny segítségével, hogy miért van két alkarcsontunk – orsó- és singcsont. A sertésszív bemutatása közben elmeséli, hogy a nagyapjának sertésből származó szívbillentyűt ültettek be – a közönség egyik tizenéves tagjának a nagypapáját szinten szívvel műtötték, de nem tudja, miért. Az élménybiológus koszorúereket mutat, közben megjegyzi, hogy szereti a szalontüdőt, és vajon a hallgatóság szereti-e? Fontos ez? Az, mert kapcsolatot épít, bevonja közönségét a tudásátadás folyamatába.

Szeptember utolsó péntekén rendezték a Kutatók Éjszakáját. Az Európai Unió által kezdeményezett rendezvénysorozat célja, hogy szórakoztatóan mutassa be a kutatók munkáját, a tudományos kutatás fontosságát, és kedvet csináljon a fiataloknak – nullától 99 éves korig – a tudományos pályához.

Idén is számos egyetem, kutatóintézet, ipari kutatóhely, levéltár, múzeum és egyéb tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozó intézmény nyitotta meg kapuit. (Ötven település több mint 170 intézménye több mint 260 helyszínen több mint kétezer-ötszáz programot ajánlott.) A korábbi évek tapasztalatai alapján mintegy százezer résztvevőt vártak a szervezők az ingyenesen látogatható programokra, bár voltak olyan események, ahol a helyszűke miatt előzetes regisztrációhoz kötődött a belépés.

Az első Kutatók Éjszakáját Magyarországon egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében rendezték meg 2005-ben. Härtlein Károly, az intézet későbbi mesteroktatója tette azért a legtöbbet, hogy elinduljon a programsorozat. Härtlein Károly idén sem tagadta meg magát. Közös fizikai bemutatót tartott a Műegyetemi Szimfonikus Zenekarral. A meghökkentő előadásairól ismert mesteroktató azt bizonyította be, hogy a zene és a fizika látszólag egymástól távoli világa között valójában szoros kapcsolat áll fenn.

A Műegyetem látogatói idén többek között megtudhatták, mi az oka a színtévesztésnek, és hogy ez a „hiányosság” hogyan korrigálható színszűrős szemüveg segítségével.

Sétát tehettek a műegyetemi tanreaktorban, megnézhették, hogyan modellezik a mérnökök a közúti közlekedést, milyen sebességgel süvít a levegő a szélcsatornalaborban. Fényt deríthettek arra is, hogy mi hajtja a repülőgépeket, mitől recseg az autórádió, vagy előre jelezhető-e a földrengés az Eötvös-inga segítségével. Az ELTE-n Finszter Géza a hazai bűnügyi technika múltjából villantott fel egy-két képet. A kriminalisztika fiatal bűnügyi tudomány, alig százötven éves múltra tekint vissza. Finszter arról beszélt, hogy a nyomok néha nem várt módon leplezik le a tettest. A baltás családirtó azonosításához nem a balta, hanem az ing vezetett el, amellyel a gyilkos eszközt akarták eltüntetni.

Fotó: Teknős Miklós

Kitalált önéletrajz

A Budapesti Corvinus Egyetem oktatói azt bizonyították, hogy Magyarországon az idősebb álláskereső nők életkoruk miatt hátrányos megkülönböztetést szenvednek el. Berde Éva egyetemi tanár, a Demográfia és Gazdaság Kutatóközpont vezetője és Mágó Mánuel László, az egyetem Közgazdaságtan Intézetének adjunktusa 2019-ben két-két fiktív önéletrajzot készített, az egyik párost irodai asszisztensi, a másik kettőt gazdasági elemzői állásokhoz. Mindkét pár egy fiatalabb (34 éves) és egy idősebb (hatvanéves) nő karrierútját foglalta össze. A fényképes önéletrajzok tartalmát teljes egészében kitalálták, kivéve az aktív e-mail-címeket és telefonszámokat, hogy a válaszok nyomon követhetők legyenek. A szétküldött jelentkezési lapokra adott munkáltatói reakciók elgondolkodtatóak.

Az egyetem kutatói arra jutottak, hogy a fiatalabb álláskeresőket körülbelül 2,2-szer gyakrabban hívják meg interjúra, mint az idősebbeket.

Az Employee Relations című folyóirat szeptemberi számában megjelent következtetés szerint – ezt is bemutatták az egyetemi rendezvényen – Magyarországon létezik életkori diszkrimináció, amely a gazdaságra negatívan hat, hiszen erőforrás-pazarlás.

– A kutatókat akarjuk közelebb vinni az emberekhez, illetve a tudományos karriert népszerűsítjük. Kutatókra és innovátorokra nemcsak a műszaki és természettudományos területeken van szükség, hanem a humán szférában is kellenek az ilyen szakemberek – sorolja a célokat, illetve az eredményeket Kardon Béla fizikus, aki 2010-től részese az eseménysorozat szervezésének.

– Azt látjuk, hogy a látogatók körében fokozatosan csökkennek a kutatói karrierrel szembeni előítéletek. A sorozat kezdetekor a kutató vastag szemüveget viselő, kopaszodó férfi volt fehér köpenyben, aki olyat csinál, ami számára borzasztóan fontos, de mindenki más számára végtelenül unalmas. Ma már elfogadják, hogy a kutató akár csinos, fiatal nő is lehet, aki mindenki számára érthető témában mélyed el. A látogatók megtapasztalják, hogy érdekes és érdemes kutatónak lenni, mert ez a pálya az anyagi karrier lehetőségét is kínálja.

A misszió alapvető eleme olyan kollégák megtalálása, akik nagyobb plénum előtt tudnak érthetően és érdekesen beszélni, hiszen csak így adható el laikusoknak az adott tudományterület. Érdekes kísérlet és érdekesen előadó egyaránt kell. Másként kell fizikushallgatóknak és másként laikusoknak beszélni például a magfizikáról. Egyre több olyan szakemberrel találkoznak, akik képesek közérthetően beszélni a tudományukról. A program lendületben van.

Parolázni robotokkal

Az Óbudai Egyetemen szervezők segítenek a tájékozódásban, de a legapróbbaknak nem ők az érdekesek, hanem a fehér humanoid robot. A bejárathoz állított robot két karját tekergeti, kéttenyérnyi képernyőjén mindenféle érdekes ábrák jelennek meg. Vonzza a látogatókat, mint ahogy a hidrogénnel működő autóba is folyamatosan ülnek be, majd szállnak ki a látogatók. A 25 milliós japán autóért nem kapkodnak, mert bár környezetbarát, hazánkban mindössze egyetlen helyen tankolható bele az üzemanyagot jelentő hidrogén.

Hiába az autó 650 kilométeres hatótávolsága, nem indulhatunk el vele akármerre, hiszen Európában összesen nincs kétszáz olyan hely, ahol hidrogént lehetne beszerezni.

– Az egyetemeknek nemcsak az oktatás és a kutatás-fejlesztés a feladatuk, hanem a náluk lévő tudás bemutatása is. Az ismeretátadás kiváló formája a Kutatók Éjszakája, ahová az egyetemmel kapcsolatban álló, a világ élvonalában dolgozó vállalatokat is meghívják. Így ülhettek be a látogatóink a hidrogénnel üzemelő autóba, próbálhattak ki szimulátorokat, parolázhattak humanoid robottal – mondta el Felde Imre, az Óbudai Egyetem rektorhelyettese.

Alapvető érdekük, hogy a fiatalabb nemzedék tagjait bevonzzák az egyetem falai közé, vonzóvá tegyék a műszaki pályát.

Felde szerint ha valaki tudja, hogy például az Óbudai Egyetemen bekapcsolódhat űrkutatási programokba, napelempaneleket tervezhet, és megannyi érdekes kihívással találhatja magát szembe, lehet, hogy ezt a pályát választja.

Volt, hogy kétezer érdeklődő tolongott az egyetem épületeiben, lépni nem lehetett. Most legalább ezren érkeztek. Fogyott a zsíros kenyér, az üdítő, fogytak a kitett prospektusok. A mostani impulzusok később érnek be.

Borítókép: Kémiai demonstráció a Debreceni Egyetemen a Kutatók Éjszakáján, 2022. szeptember 30. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)