Míg a legtöbb kortárs művész a fél karját odaadná azért, hogy nevet szerezzen magának a szakmában, az anonimitásba burkolózó Banksy egyedi stílusával a street art egyik legnépszerűbb, egyúttal leginkább vitatott arcává vált. A (feltehetően) Angliában élő művészt néha vandálnak is címkézik, utcai művészete azonban erős politikai üzeneteket hordoz. Szatirikus, könnyen azonosítható graffitijei, amelyek mindegyike stenciltechnikával készül, véletlenszerűen jelennek meg a világ különböző pontjain, miközben alkotójuk kiléte továbbra is ismeretlen. Vajon miért tartja lázban az egész világot a Banksy-jelenség?
A művészetről alkotott felfogásunk, definíciónk, valamint maga a művészet is drasztikusan megváltozott a digitalizáció és a globalizáció rohamos fejlődésével. Egészen a XIX. század közepéig az építészet, a festészet és a szobrászat volt Európa három fő vizuális nyelve, ám napjainkra a művészethez való hozzáférés és annak formái is egyre rohamosabban fejlődnek.
A művészet és a média jobban összefonódik, mint valaha, a mai populáris kultúránkat pedig nem a képzőművészet, hanem sokkal inkább a tömegtájékoztatás uralja. Banksy tevékenysége a művészet, az intellektuális gondolkodás, a popkultúra és az aktivizmus egyedülálló kombinációja.
A világhírű utcai művészről még harminc év elteltével is alig tudunk valamit: amolyan városi legenda, aki Robin Hoodként festékszóróval mutat a társadalmi igazságtalanságokra: fogyasztó-, erőszak-, háború-, fasizmus- és imperializmusellenes üzenetekben és szimbolikában nincs hiány. Figyelemfelkeltő műveivel tiltakozik az éghajlatváltozás, a katonai konfliktusok és a szegénység ellen – eközben a világ egyik legismertebb élő művészévé nőtte ki magát.
Paradox: egy utcai művész grafikái dollármilliókért kelnek el rangos aukciósházak árverésein. Olybá tűnik, Banksy munkáinak fő célja a közönség elgondolkodtatása a világ aktuális problémáiról, életről, halálról és emberségről, de érdekes módon más graffitikkel ellentétben az ő művei jól öregednek: egyre értékesebbé válnak. Banksy széles közönség számára teszi elérhetővé a művészetet nyilvános tereken, miközben a legsúlyosabb társadalmi kérdéseket is iróniával, értelmezhető formában tálalja némi festék és falak segítségével.
Jellegzetes stílusa azonnal felismerhető, művészete a tiltakozás. 2018-ban például előre beállította a Lány léggömbbel című rajzának felaprítását, közvetlenül azután, hogy aukción leütötték azt. Jól megtervezett előadásnak tűnt: abban a pillanatban, amint eladták a képet, a mű automatikus darálásba kezdett a keretbe épített gép segítségével. Banksy Instagramján a történtek után újabb kapcsolatot teremtve a tömeg- és a magaskultúra között Picassót idézte: „a pusztításra való késztetés egyben kreatív késztetés is”.
Az árverés elve ellen tiltakozó performansz végül ellenkező hatást gyakorolt művének pénzbeli értékére: elképesztő összeget, 18,6 millió fontot fizettek a félig feltrancsírozott rajzért.
