Magyar kutatás tárja fel a Covid–19 következményeit

A Covid–19-pandémia az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók és azon belül az egyének között. Zsichla Levente, az ELTE biológushallgatója és témavezetője, Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézetének ­docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak a folyamatokról. Utóbbit kérdeztük az eredményekről.

2023. 03. 03. 6:45
2022.06.23. BUdapest Post covid ambulancia Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi irányította a figyelmüket erre a kérdéskörre?

– A Covid–19-járvány hatásait számítógépes adatelemzéssel kezdtük vizsgálni, ennek a megalapozásához volt szükségünk a szakirodalmi adatok áttekintésére. Ebben a tanítványom, Zsichla Levente, annyira alapos munkát végzett, hogy úgy éreztük, az összegyűjtött ismeretek bemutatása önmagában külön tanulmányt érdemel.

A kutatásokat az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében végezzük, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az egész országból összefogja az egészségbiztonsági kockázatokat vizsgáló kutatócsoportokat.

 

Összegző elemzés

– A Covid–19 kimenetelét befolyásoló tényezőkről már több összefoglaló született. Mit ad ezekhez a mostani, ezer tanulmány adatait összegző munkájuk?

– Az eddigi tanulmányok vagy a tényezők egy részét elemezték részletesen, vagy az összes tényezőt vázlatosan. Ilyen részletességű átfogó tanulmány korábban nem született. Ez a megközelítés arra is lehetőséget adott, hogy a korábbinál alaposabban kitérjünk a tényezők közötti kölcsönhatásokra.

Müller Viktor, az ELTE docense a tanulmány egyik szerzője Fotó: Kurucz Árpád

– Eredményeik szerint a magas életkor a Covid–19-halálozás legerősebb kockázati tényezői közé tartozik. Mi áll ennek a hátterében?

– Az egyik legerősebb hatás abból adódhat, hogy az előrehaladottabb életkorral emelkedik a szervezet gyulladási szintje, ami kedvez a súlyos kimenetelű fertőzés folyamatainak. De bizonyosan szerepet játszik az immunrendszer „öregedése” is, amely így kevésbé hatékony védekezésre képes. Általánosságban elmondható, hogy a tényezők hatásmechanizmusát sokkal nehezebb feltárni, mint magát a kapcsoltságot egy-egy tényező és a betegség lefolyása között.

– A  különböző betegségekkel sújtott egyének mit tehetnek azért, hogy minél kisebb eséllyel kerüljenek kórházba?

– A Covid–19 kockázatát fokozó legtöbb háttérbetegség az egészségtelen életmóddal kapcsolatos. A mozgásban gazdagabb, szénhidrátban, főleg cukorban szegényebb életmóddal ennek a fertőzésnek a kockázata is csökkenthető – de tegyük hozzá, hogy ne csak ezért válasszon egészségesebb életmódot valaki, hanem azért, mert világjárványok nélkül is hosszabb és egészségesebb életben lehet így része.

 

Nemek közti eltérés

– Az adatok alapján a férfiak akár kétszer magasabb kockázattal érintettek a súlyos kimenetelű Covid–19-fertőzésben, és nemcsak az idősek között, hanem életkortól függetlenül is. Az X-kromoszómához köthető gének játszanak ebben szerepet?

– Az az igazság, hogy eléggé a sötétben tapogatózunk ebben a kérdésben. Sejtésekben nincs hiány – a tanulmányunk számos részeredményt felsorol, és egyes kutatások valóban az X-kromoszómához kötött, immunrendszert befolyásoló gének szerepét vetik fel –, de a végső szó még messze van.

– Az mivel magyarázható, hogy a nők köré­ben a súlyos kimenetelű Covid–19-betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-szindróma kialakulása?

– Az immunrendszer működését befolyásolják a nemi hormonok, és megfigyelhető, hogy a nők immunválasza sok tekintetben hatékonyabb a férfiakénál. A Covid–19 hosszú távú tüneteinek egy részét tartósan aktívan maradó immunológiai folyamatokkal hozzák összefüggésbe – elképzelhető, hogy a megmaradó tünetek tekintetében a nők magasabb kockázatát paradox módon éppen az okozza, hogy a fertőzés ellen erősebben lép fel a szervezetük.

 

Magyar adatok

– A magyar adatok illeszkednek a nemzetközi folyamatokba, vagy találtak sajátosan hazai hatásokat?

– A hazai Covid-halálozás rizikófaktorai megegyeztek a nemzetközi tanulmányokban azonosított tényezőkkel. Az országok közötti eltérések elsősorban az egyes rizikófaktorok gyakorisága közötti különbségekkel magyarázhatók.

– A környezetszennyezés, az egészségtelen életmód milyen szerepet játszik a fertőzés hatásaiban?

– A légszennyezettség hatása – bár számos tanulmány vizsgálta – meglepően gyengének bizonyult. Az egészségtelen életmód hatása annál erősebb: ez elsősorban az ezzel összefüggő háttérbetegségek hatásán keresztül érhető tetten, de az is erős bizonyíték, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentette a súlyos lefolyású betegség kockázatát.

– A koronavírus várhatóan még sokáig velünk marad, azaz a tanulmány következtetéseire még a jövőben is szükség lesz. Mit tart a legfontosabb üzenetnek?

– A legerősebb rizikófaktorok között két olyan tényező van, amelyet egyéni vagy társadalmi döntésekkel befolyásolhatunk. Az egyik – az előbb említettekkel egyezően – az életmód: rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás. A másik pedig az átoltottság mértéke, amely a járvány első hullámaiban nagyon erős hatással volt a súlyos lefolyású betegség és a halálozás kockázatára. Kiszámíthatatlan, mennyi időnk van a következő világjárvány érkezéséig, de remélem, addigra nem megy feledésbe a Covid–19 tanulsága: a védőoltások életeket mentenek.

Borítókép: Post Covid Ambulancia Budapesten (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.