Bár számos, olykor egymásnak ellentmondó tanulmányt olvashatunk a témában, azzal kapcsolatban teljes az egyetértés, hogy a rákos megbetegedések esetén a megelőzésnek kulcsfontosságú szerepe van. Márpedig a szakemberek szerint a leggyakoribb rákos megbetegedések egyharmadának kialakulása megelőzhető lenne a megfelelő zsírtömegindex elérésével, megtartásával.

Kulcsfontosságú az egészséges életmód
Számos vizsgálat felhívja a figyelmet a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a rostbevitel daganatokat megelőző hatására. Természetesen mértékkel, különösen magas cukortartalmú gyümölcsök esetén. A WHO ajánlása szerint napi négyszáz gramm friss zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, öt adagra osztva. Ebből egy-két adagnyi gyümölcs, három-négy adagnyi zöldség kellene legyen. Az európai felnőttek többsége azonban nem fogyasztja el ezt a mennyiséget, és az európai gyerekeknek is csak 6–24 százaléka kapja meg a kellő adagot. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi öt adag friss zöldség és három adag gyümölcs rendszeres fogyasztása huszonöt százalékkal csökkenti a daganatos halálozás rizikóját.
A National Cancer Institute által közzétett adatok szerint a túlsúllyal és elhízással összefüggő rosszindulatú daganatok közé tartozik a nyelőcső, a vékonybél, a vastagbél, a végbél, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vese, az agyhártya és a pajzsmirigy rákosodása. A testtömegindex ugyancsak hatással lehet az egyes vérképzőszervi rákos betegségek (pl. leukémia, mielóma multiplex, limfóma), férfiak esetében a prosztatarák, nőknél pedig a méhtest-, méhnyak-, petefészek- és az emlőrák kialakulására.
A diéták hatása
A Semmelweis Egyetem munkatársainak friss tanulmánya is megerősíti, hogy a népszerű diéták, köztük a ketogén, vagyis szénhidrátszegény étrend, illetve az időszakos böjt gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy az egyes daganattípusok ebből a szempontból is eltérő módon viselkednek.
Bár minden tumorsejtre igaz, hogy az energiaigénye akár többszöröse lehet a normál sejtekének, más-más forrásból nyerik az energiáikat. A vastagbél-, méhnyak- és néhány emlőráktípus például glükózból, a prosztatarák fruktózból táplálkozik, míg például a nem kissejtes tüdőrák, a hasnyálmirigyrák és a különféle agydaganatok számára a zsírok- és aminosavak, elsősorban a glutamin lehet fontos energiaforrás. Ezekből hoznak létre olyan építőelemeket, amelyek a gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat biztosítják.