A kevesebb kalóriabevitel csökkenti a daganatok kockázatát

Arról, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség, valamint a különböző szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, sok tanulmány beszámolt már. Arról is egyre többször hallhatunk, hogy a súlytöbblet növeli a rák kialakulásának kockázatát. Az egészségtudatos életmód zászlaja alatt közben újabb és újabb diéták jelennek meg. Az időszakos böjt, a szervezetünk tehermentesítése kétségtelenül jó hatással lehet az egészségünkre. Azonban ebben az esetben is él az aranyszabály: tartani kell a mértéket. Ha túlzásba visszük a koplalást, a szervezetünk nem jut elég tápanyaghoz, vitaminhoz. Ami kimerültséghez, energiahiányhoz és izomtömegvesztéshez vezethet.

Aktivisták a Fehér Ház előtt. Fotó: Paul Morigi

A szakemberek szerint ha megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, azzal arra ösztönözzük, hogy az elraktározott zsírokat kezdje elégetni. Amint kiürülnek a máj és az izmok glikogénraktárai – ez nagyjából 36 órányi éhezés után történik meg – a szervezet ketontesteket termel az elraktározott zsírokból. Ezeket a ketonokat az egészséges sejtek képesek hasznosítani, a tumorsejtek azonban nem tudnak belőlük energiát nyerni. A böjt hatására ráadásul az egészséges sejtek osztódása lelassul, egyfajta regenerálódó állapotba kerülnek. Ez megvédi őket a káros külső hatásoktól, köztük a kemoterápia vagy a sugárzás mellékhatásaitól is. A tumorsejtek azonban nehezen tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez: nem kerülnek regenerálódó állapotba, így sokkal kitettebbek a kemoterápia DNS-romboló hatásának.

A laboratóriumi vizsgálatok többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását. Egy 2017-es összegzés szerint az állatkísérletek 72 százalékában jelentkezett tumorellenes hatás. Továbbá, egy 2023-ban végzett kutatás, amely 65 állatkísérlet eredményeit összegezte, egyértelműen kimutatta, hogy a ketogén diéta önmagában is javította az állatok túlélési esélyeit. Fontos megjegyezni azonban, hogy azoknál a daganattípusoknál, amelyek rákos sejtjei a zsírsavakat használják fő energiaforrásként, ez a fajta étrend a rák terjedésének kedvezhet. Ilyen a B-sejtes limfóma, a glioblasztóma és egyes emlődaganatok.

 

Mértékkel és egyénre szabva!

A ketogén étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő lehet. Kimerültséggel és emésztési zavarokkal járhat, ráadásul a vitaminhiány és az izomtömegvesztés veszélyét is rejti. Ez ösztönözte arra a kutatókat, hogy az összkalória-bevitelt egészségesebb, hosszú távon is működésképes módon csökkentő étrendekkel kísérletezzenek. Ezek közé tartozik a nap során az étkezés idejét korlátozó böjtölés, vagy a böjtöt imitáló étrend. Az állatokon végzett kísérletek eredményei ígéretesek. Azoknál az egereknél, akiket minden másnap éheztettek, később alakultak ki a rosszindulatú elváltozások, az élettartamuk pedig 12–27 százalékkal megnövekedett. 

A témában végzett kutatások összegzéséből levonható legfontosabb tanulság, hogy a napi kalóriabevitelünk 25–30 százalékkal történő csökkentése mindenképpen pozitív hatással lehet az egészségre. Nem csupán a keringési és anyagcsere-betegségek előfordulását, de a szervezetben lévő gyulladást, ezáltal a rák kialakulásának kockázatát is jelentősen lecsökkenti. Emellett pedig nem szabad elfelejtkezni a rendszeres mozgásról. Szakemberek szerint heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás a betegségek megelőzéséhez, míg heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás már a testsúly csökkenését is támogatja.