A kevesebb kalóriabevitel csökkenti a daganatok kockázatát

Arról, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség, valamint a különböző szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, sok tanulmány beszámolt már. Arról is egyre többször hallhatunk, hogy a súlytöbblet növeli a rák kialakulásának kockázatát. Az egészségtudatos életmód zászlaja alatt közben újabb és újabb diéták jelennek meg. Az időszakos böjt, a szervezetünk tehermentesítése kétségtelenül jó hatással lehet az egészségünkre. Azonban ebben az esetben is él az aranyszabály: tartani kell a mértéket. Ha túlzásba visszük a koplalást, a szervezetünk nem jut elég tápanyaghoz, vitaminhoz. Ami kimerültséghez, energiahiányhoz és izomtömegvesztéshez vezethet.

Aktivisták a Fehér Ház előtt. Fotó: Paul Morigi

Bár számos, olykor egymásnak ellentmondó tanulmányt olvashatunk a témában, azzal kapcsolatban teljes az egyetértés, hogy a rákos megbetegedések esetén a megelőzésnek kulcsfontosságú szerepe van. Márpedig a szakemberek szerint a leggyakoribb rákos megbetegedések egyharmadának kialakulása megelőzhető lenne a megfelelő zsírtömegindex elérésével, megtartásával. 

A közelmúltban Katalin hercegnéről is kiderült, hogy daganatos betegséggel küzd. Fotó: Getty Images/Mark Case

Kulcsfontosságú az egészséges életmód

Számos vizsgálat felhívja a figyelmet a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint a rostbevitel daganatokat megelőző hatására. Természetesen mértékkel, különösen magas cukortartalmú gyümölcsök esetén. A WHO ajánlása szerint napi négyszáz gramm friss zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk, öt adagra osztva. Ebből egy-két adagnyi gyümölcs, három-négy adagnyi zöldség kellene legyen. Az európai felnőttek többsége azonban nem fogyasztja el ezt a mennyiséget, és az európai gyerekeknek is csak 6–24 százaléka kapja meg a kellő adagot. Kutatások szerint az ajánlottat is meghaladó mennyiségű, napi öt adag friss zöldség és három adag gyümölcs rendszeres fogyasztása huszonöt százalékkal csökkenti a daganatos halálozás rizikóját.

A National Cancer Institute által közzétett adatok szerint a túlsúllyal és elhízással összefüggő rosszindulatú daganatok közé tartozik a nyelőcső, a vékonybél, a vastagbél, a végbél, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vese, az agyhártya és a pajzsmirigy rákosodása. A testtömegindex ugyancsak hatással lehet az egyes vérképzőszervi rákos betegségek (pl. leukémia, mielóma multiplex, limfóma), férfiak esetében a prosztatarák, nőknél pedig a méhtest-, méhnyak-, petefészek- és az emlőrák kialakulására.

A diéták hatása

A Semmelweis Egyetem munkatársainak friss tanulmánya is megerősíti, hogy a népszerű diéták, köztük a ketogén, vagyis szénhidrátszegény étrend, illetve az időszakos böjt gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy az egyes daganattípusok ebből a szempontból is eltérő módon viselkednek. 

Bár minden tumorsejtre igaz, hogy az energiaigénye akár többszöröse lehet a normál sejtekének, más-más forrásból nyerik az energiáikat. A vastagbél-, méhnyak- és néhány emlőráktípus például glükózból, a prosztatarák fruktózból táplálkozik, míg például a nem kissejtes tüdőrák, a hasnyálmirigyrák és a különféle agydaganatok számára a zsírok- és aminosavak, elsősorban a glutamin lehet fontos energiaforrás. Ezekből hoznak létre olyan építőelemeket, amelyek a gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat biztosítják.

A szakemberek szerint ha megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, azzal arra ösztönözzük, hogy az elraktározott zsírokat kezdje elégetni. Amint kiürülnek a máj és az izmok glikogénraktárai – ez nagyjából 36 órányi éhezés után történik meg – a szervezet ketontesteket termel az elraktározott zsírokból. Ezeket a ketonokat az egészséges sejtek képesek hasznosítani, a tumorsejtek azonban nem tudnak belőlük energiát nyerni. A böjt hatására ráadásul az egészséges sejtek osztódása lelassul, egyfajta regenerálódó állapotba kerülnek. Ez megvédi őket a káros külső hatásoktól, köztük a kemoterápia vagy a sugárzás mellékhatásaitól is. A tumorsejtek azonban nehezen tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez: nem kerülnek regenerálódó állapotba, így sokkal kitettebbek a kemoterápia DNS-romboló hatásának.

A laboratóriumi vizsgálatok többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását. Egy 2017-es összegzés szerint az állatkísérletek 72 százalékában jelentkezett tumorellenes hatás. Továbbá, egy 2023-ban végzett kutatás, amely 65 állatkísérlet eredményeit összegezte, egyértelműen kimutatta, hogy a ketogén diéta önmagában is javította az állatok túlélési esélyeit. Fontos megjegyezni azonban, hogy azoknál a daganattípusoknál, amelyek rákos sejtjei a zsírsavakat használják fő energiaforrásként, ez a fajta étrend a rák terjedésének kedvezhet. Ilyen a B-sejtes limfóma, a glioblasztóma és egyes emlődaganatok.

 

Mértékkel és egyénre szabva!

A ketogén étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő lehet. Kimerültséggel és emésztési zavarokkal járhat, ráadásul a vitaminhiány és az izomtömegvesztés veszélyét is rejti. Ez ösztönözte arra a kutatókat, hogy az összkalória-bevitelt egészségesebb, hosszú távon is működésképes módon csökkentő étrendekkel kísérletezzenek. Ezek közé tartozik a nap során az étkezés idejét korlátozó böjtölés, vagy a böjtöt imitáló étrend. Az állatokon végzett kísérletek eredményei ígéretesek. Azoknál az egereknél, akiket minden másnap éheztettek, később alakultak ki a rosszindulatú elváltozások, az élettartamuk pedig 12–27 százalékkal megnövekedett. 

A témában végzett kutatások összegzéséből levonható legfontosabb tanulság, hogy a napi kalóriabevitelünk 25–30 százalékkal történő csökkentése mindenképpen pozitív hatással lehet az egészségre. Nem csupán a keringési és anyagcsere-betegségek előfordulását, de a szervezetben lévő gyulladást, ezáltal a rák kialakulásának kockázatát is jelentősen lecsökkenti. Emellett pedig nem szabad elfelejtkezni a rendszeres mozgásról. Szakemberek szerint heti 150 perc közepes intenzitású testmozgás a betegségek megelőzéséhez, míg heti 300 perc közepes intenzitású testmozgás már a testsúly csökkenését is támogatja.