Komoly érvek szólnak a házi feladat mellett
Sok szülő és szakértő azonban jóval összetettebb kérdésként tekint a házi feladatra, sőt néhányan látszatintézkedésnek tartják a törvényt. A hazai köztudatban is sokszor példaként felemlegetett finn oktatási rendszer egyik neves pedagógusa, Pashi Sahlberg szerint a leckeírás értéke sok összetevős egyenlet, függ annak céljától és fajtájától, a diákok egyéni képességeitől, a szülői háttértől és a tantárgytól is. Például amennyiben a lecke a tanórai, befejezetlen feladatok önálló pótlását jelenti, úgy a tanárok edukálása, és a túlméretezett tananyag mennyiségének csökkentése lenne a valóban célszerű intézkedés – utóbbit a lengyel kormány szeptembertől tervezi bevezetni – nem a tanári jogkörök szűkítése.
Ideális esetben a házi feladat egyszerre szolgálja az iskolában tanultak megszilárdítását, az órai anyag gyakorlati alkalmazását és memorizálását (kiváltképp olyan alsó osztályos tantárgyak esetében, mint a számtan, az írás, és az olvasás), az önállóság, az önszabályozás, és a megküzdési képességek fejlesztését, az egyéni tempóban történő gyakorlást, nem utolsó sorban pedig a szülő is tisztább képet, visszajelzést kaphat arról, hol tart a gyerek a tanulásban.
Pashi Sahlberg szerint bízni kell a tanárokban, hogy eldöntsék, mi a jó az egyes gyerekeknek, Lengyelországban ezzel szemben éppen a tanárok autonómiája sérült. A Lengyel Tanárok Szakszervezetének vezetője, Sławomir Broniarz bár támogatja a diákokra nehezedő terhek enyhítését, szintén hiányolja a tanárokkal való egyeztetéseket, akik általánosságban úgy gondolják, túl gyorsan, túl elhamarkodottan történt az intézkedés, a tanterv viszont nem változott.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!