A rendetlenség nem csak a szemnek zavaró, akár meg is betegíthet

Van az úgy, hogy hazaérünk, letesszük a kulcsot, és mielőtt leülnénk, megakad a szemünk néhány apróságon. A kanapén ott maradt egy pulóver, a konyhapulton egy félig üres pohár, a sarokban egy táska, az asztalon pedig papírok várják a „majd egyszer” pillanatát. Ismerős, ugye? Azt már kevesebben tudják, hogyan befolyásolja a rendetlenség az egészséget, pedig a testünk azonnal reagál: a pulzus kicsit megemelkedik, a szervezet készenléti állapotba kapcsol, a stresszhormon szintje nő – a rendetlenség lassan bennünk is elindul. De miért reagál így a testünk, ha csupán pár bögréről és ruháról van szó? És mit csinál közben az agyunk?

Forrás: Getty Images

A rendetlenség, még ha egészen apró is, nem csupán a szemnek zavaró. Minden ottfelejtett tárgy azt üzeni: „még dolgunk van.” Önmagukban semmiségnek tűnhetnének, de az agyunk másként látja őket, apró feladatjelzésnek, amely folyamatos éberségre késztet. Hogyan befolyásolja a rendetlenség az egészséget? Ilyenkor a test sem marad tétlen, reagál, mielőtt még észrevennénk. A rendezetlen környezet tehát nem csak esztétikai kérdés. Kutatások igazolják, hogy a testünk és a lelkünk egyaránt választ ad rá. Nézzük közelebbről!

Rendetlenség – testünkre és lelkünkre is hat (Fotó:  Pexels/cottonbro studio)

Amikor a rendetlenség beköltözik az agyunkba

Leülnénk egyet szusszanni, de előbb el kell pakolni azt a könyvet. Meg azt a bögrét. Meg azt a papírt, ami már napok óta ott vár. Nekilátnánk egy feladatnak, de előtte még el kell rakni a széken tornyosuló ruhákat, meg kell keresni a töltőt, ami valahol biztos megvan, kicsit át kell rendezni az asztalt, mert nem férünk el… Mire mindezzel végzünk, a lendület is elszáll. Pedig csak néhány apróság volt, igaz? Mégis, mintha a fejünk is rendetlenné vált volna, mintha elfáradtunk volna. A kutatások szerint ez nem véletlen. A rendezetlen környezet vizuálisan túlterheli az agyat.

A sok tárgy egyszerre bombázza ingerekkel az érzékeinket, és ettől az agyunk folyamatosan döntéseket próbál hozni: mit tegyen el, mit hagyjon figyelmen kívül, mit kéne még megcsinálni… Ez a sok döntés pedig kimerítő. Nem csoda, ha a nap végére nemcsak a lakás, hanem mi magunk is szétszórttá válunk. A rendetlenség folyamatosan eltereli a figyelmünket. A figyelem- és koncentrációs nehézségek pedig rontják a munkavégzést, tanulást, kreativitást. Egy kísérlet például kimutatta, hogy rendezetlen munkahelyen dolgozók lassabban végeztek, többet hibáztak.

A test is reagál: a rendetlenség stresszt okoz

Amikor rendetlenség vesz körül bennünket, a szervezet ugyanúgy reagál, mintha veszélyt érzékelne. Azok, akik otthonukat rendezetlennek érzik, magasabb stresszhormonszintet, azaz kortizolszintet mutatnak. Miért lehet ez hosszú távon baj? Mert a tartósan magas kortizolszint negatívan befolyásolja az immunrendszert, az alvás minőségét, sőt a szív-és érrendszeri egészséget is.

Rendetlen környezetben a pulzus gyorsul, a légzés felszínesebb lesz, az izmok finoman megfeszülnek. És így már nem csupán az agyunk lesz kimerült, testünkben is rendetlenség lesz. Nem véletlen tehát, hogy egy rendetlen szobában nehezebb ellazulni vagy akár mélyen aludni. A testünk ugyanis nem tudja, hogy csak pár, széken felejtett ruha és nem helyén levő tárgy okozza ezt az állapotot. A rendetlenséget káosznak, a káoszt fenyegetésként olvassa, és készenlétben tart bennünket.

Kevesebb tárgy, több tér a gondolatoknak

Mindannyian ismerjük azt, amikor egy rendezettebb térbe lépünk és egyszerűen érezzük, hogy milyen nagy a tér, felszabadultabban mozgunk, könnyebb levegőt venni, jólesik szétnézni, minden világos, tágas. Ilyenkor nemcsak kint, hanem bennünk is több hely lesz. A kevesebb tárgy ugyanis egyúttal kevesebb ingert is jelent, a kevesebb inger pedig több helyet a saját gondolatnak, a nyugalomnak. A vizuális rend segíti az agy információfeldolgozását, javítja a koncentrációt és a kreativitást. Vagyis, amikor kevesebb a zavaró tényező, az elménk is felszabadul. Éppen ezért esik annyira jól rendet rakni egy-egy nagyobb döntés előtt. Mert ugyan lehet, hogy rendezetlen környezet kreativitásra ösztönöz – de csak korlátozottan; ha viszont a rendezetlenség túl nagy, akkor az elsöpri a kreatív energiát. Egy rendetlen asztalnál ülve nehezebb megtalálni a saját gondolatainkat is.

Fotó: pexels

Hogyan befolyásolja a rendetlenség a lelki nyugalmunkat?

A rendezetlen konyhapult azt üzeni, még ezt sem csináltuk meg. A halogatás, a túlterheltség mind ott vannak a háttérben ilyenkor. A rendetlenség érzése ezért pszichológiailag is terhet jelent, mert a „feladatjelzések” miatt az agyunk képtelen igazán pihenni. Az otthon így nem menedék, hanem egy véget nem érő feladatlista helye lesz. Amikor már ezt érezzük, óriási diszharmónia keletkezik bennünk.

A rendetlenség mint tükör

Sokszor maga a rendetlenség már egy tünet. A túlzott káosz olykor olyan állapotokhoz is köthető, mint a depresszió vagy figyelemzavar. Ilyenkor a rendrakás önmagában túl nagy terhet jelent. Máskor viszont épp a feszültség tartja fenn a káoszt: fáradtak vagyunk, ezért nincs erőnk pakolni, ezért nő a rendetlenség és ezzel együtt a feszültség is.

A rend ereje: apró lépések, nagy fellélegzés

A jó hír, hogy a rend nem a tökéletességről szól. Nem kell minden nap csillogó lakásban élni. Elég néhány apró lépés, és a hatás meglepően nagy lehet: nemcsak az otthonunk lesz rendezettebb, hanem a gondolataink is. 
Hogyan rakjunk rendet?

• Kis célok: egy fiók, egy polc, csak 10 perc naponta
• Minden új tárgy érkezésekor legalább egy meglévőtől búcsúzzunk.
• A fiókoknak, polcoknak legyen funkciójuk. Ha mindennek „van helye”, akkor kevesebb a döntési fáradtság.
• Az apró tárgyakat, cetliket, leveleket tegyük egyszerűen egy mindenes dobozba, ahol nem látszanak. Elővehetjük akkor, amikor van rá időnk, például takarításkor vagy feldolgozós pillanatban és addig nem lesznek útban. 
• Minden este rakjunk rendet az éjjeliszekrényünkön.

Ezek meglepően gyorsan visszaadják a kontroll érzését és segítenek abban, hogy bennünk is rend legyen.