Nemrég az olaszországi Salerno tartományban található Sapriban leleplezték Emanuele Stifano bronzszobrát, ami sokakban azonnal felháborodást váltott ki, miután a szobor egy átlátszó (?!) ruhát viselő nőt ábrázol. Értsd: a fémet úgy munkálták meg, mintha a hölgy öltözékének redői a figura domborulataira tapadnának. A szobrászt azóta országszerte szexizmussal vádolják, több nőjogi aktivista is felszólította az érintetteket, hogy távolítsák el a köztérről a szobrot. A műalkotást Luigi Mercantini költő 1857-ben írt, La spigolatrice di Sapri (A sapri gyűjtögető) című verse ihlette. A költemény Carlo Pisacane, az egyik első olasz szocialista gondolkodó, a Nápolyi Királyság ellen indított sikertelen expedíciójának történetén alapul, bár ez most senkit sem érdekel Itáliában: a lényeg, hogy a nőalak fenékformája túlzottan kivehető.
Az olasz balközép Demokrata Párt palermói egységének női politikusai egyenesen a szobor ledöntését követelik. Közleményük szerint borzasztó, hogy ismét el kell szenvedniük nőként azt a megaláztatást, hogy egy szexualizált test formájában látják magukat ábrázolva, lélektelenül, a történet társadalmi és politikai kérdéseivel való kapcsolat nélkül. Laura Boldrini, a párt egyik képviselője szerint éppen ezért a szobor nem csupán a nőket, de a történelmet is sérti, amit ünnepelnie kellene. „Hogyan fogadhatják el még az intézmények is egy nő szexualizált testként való ábrázolását?” – tette fel a kínzó kérdést a Twitteren.
Hogyan: hogyan lehetnek az antikvitás remekeit összegyűjtő múzeumok még mindig kulturális zarándokhelyek, miközben fittyet hánynak a felvilágosult „woke” társadalom elvárásainak? Canova klasszicista szobra vajon miért úgy ábrázolja Paolina Borghesét, hogy a nagy heverészésben lecsúszik a kebleiről a textil, és Vénusznak mégis miért csak mindig a szépségére fókuszáltak a művészek: hát személyisége nem is volt szerencsétlennek? És akkor már: Dávid is egész biztosan magára kapott valamit, amikor legyőzte Góliátot, Krisztus pedig esélyes, hogy nem volt úgy kigyúrva, mint amilyen idealizált felsőtesttel ábrázolták évezredeken át… Hogyan tűrhetjük el mindezt, hogy csupán márványból és bronzból faragott hús legyen az ember? A willendorfi vénusz és Rubens meztelen alakjai talán maradhatnak, hiszen testpozitív gondolatokat közvetítenek, de a rosszul értelmezett #metoo Botticellit és Tizianót is egész biztosan elhallgattatná, vagy legalábbis kiütné a kezükből az ecsetet.