időjárás 17°C Malvin 2022. október 1.
logo

Fejek a Büdös-tóban

Bayer Zsolt
2022.04.06. 16:00 2022.07.15. 12:37
Fejek a Büdös-tóban

Alább következzék egy „írás”, egy megnyilvánulás, egy beszámoló – betűhíven közöljük:

„pont félóra híján huszonnégy órája vagyok talpon – most értem haza. és nem, nem az ország távoli csücskéből, hanem a nyolcadik kerületből.

ahol ma láttam orbán magyarországát. nyomorult, semmit sem értő, a nevüket leírni alig-alig tudó embereket, akik megkérdezték, hogy a három lap közül melyikre kell húzni a négy nemet. ez a tömeg – mert ez tömeg – az a bázis, ami a kétharmadot biztosítja neki. orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement –elképedtem, amikor a névjegyzékben láttam, hogy mennyi idősek, és mennyivel néznek ki többnek annál. sok a cigány, sok köztük kevésért megvehető, meg is veszik őket, a szavazatukat is. az országból, a világból nem értenek semmit, nem is akarják. ez a többség, mint látjuk.

van aztán a kisebbség, fiatalok, kisgyerekekkel, félszavak sem kellenek, elég a fél tekintet, amiből értjük egymást, miközben odaadom a szavazólapokat, itt laknak ők is, de ők nem orbán népe, és nemcsak azért nem, mert iskolázottak, meg a kultúra is jelent nekik valamit, hanem mert gondolkodnak, figyelnek, értenek. orbán őket nem látja, orbánt ők nem érdeklik, orbánt a fél ország nem érdekli, és nem érdekli semmi, csak a hatalom és a még több hatalom. nyomorult, frusztrált alak.

de én láttam ma azt is, hogy orbánnál és lakájhadseregénél nincsen határ. besegítették a parlamentbe a náci pártot, mert a saját hétköznapi fasizmusuknak kell egy támasz jobbról.

a rendes embereknek itt nincs sem jövő, sem jelen. fiatalok, húzzatok innen, mi ezt a kis időt már csak kibírjuk valahogy. de egy hitvány banánköztársaságban élni, páriaként, szégyenben – nektek ennél több jár az élettől, és nem arra neveltünk benneteket, hogy egy ilyen alak és szolgái miatt kelljen pirulnotok és magyarázkodnotok a világban.

ezekre majd egyszer ráomlik az egész – ne várjátok meg.

és még valami, amit olvastam itt valahol: hitlert még 44-ben is négyötöddel választották volna führerré.”

Ennyi.

Aki pedig írta: Csáki Judit. A semmi fénylő csillaga.

Árulástörténet

Ennyire hülye és képességtelen árulók, mint ezek a mai balos-libsi alakok, még nem voltak ebben a hazában.

Az történt ugyanis, hogy a „csalásokat megelőzendő”, ezek önkénteseket toboroztak, hogy beüljenek a választáskor a szavazatszámláló bizottságokba. Nehogy a „fideszesek” csaljanak. Mert a „fideszesek csalnak”. De most majd ezek végre a „fideszesek” körmére néznek, és véget vetnek a csalásoknak.

Véget vetettek. Ugyanis a valóság nem haladta meg képességeiket, mivel nem voltak csalások. És ezt a tényt immáron szavazókörönként két aláírással voltak kénytelenek elismerni a semmi és az üresség fénylő csillagai.

De nem jöttek zavarba. Végül is, tényleg ebben a legjobbak: ha a valóság rácáfol bármelyik kedvenc elméletükre, azonnal előállnak egy másikkal. És mindig rácáfol, mivel ezek a valóság mellett élnek, egy másik bolygón. Azon a bolygón, amelyiken a Kis Herceg élt valamikor, de ezek odaköltöztek és azonnal leölték a Kis Herceget, mert túl szőke volt. Aztán elásták a tetemét, és azóta egyfolytában a Kis Hercegből idéznek valamit, főleg azt, hogy „ha megszelídítettél, már felelős vagy értem”, ezt szeretik a legjobban, ezen szoktak könnyezni is.

Szóval, ha már képtelenek voltak akár egyetlen, nyomorult csalást fülön csípni, előálltak azzal, hogy a nép a rettenetes. A nép borzalmas, mosdatlan, fogatlan, koszos a körme, teljesen hülye, el is hízott, a szemüvege törött, ideje lenne népet cserélni, legfőbb ideje lenne a népet legyilkolni. Leölni. Mint a Kis Herceget. Aztán, ha elásták a népet, könnyes szemmel idézgetnének majd a néptől, a népről. (Csak félve jegyzem meg: ez ugyanaz a nép, amelyik 1994-ben Horn Gyulára meg az SZDSZ-re szavazott. Akkor ez a nép a Csáki Judit-félék szerint bölcs volt, jó illatú, Robert Redford mosolyú, továbbá aranyláncon lógott a nyakában a Gucci szemüveg...)

De amúgy... ez mind nem számít. Ezek nem számítanak. Ezek egész életükben a belvárosban ültek és ülnek, a kicsike Büdös-tóban. Onnan képzelik el az ideális társadalmat, ami persze soha nem annyira ideális, amennyire szerintük ideálisnak kellene lennie, de majd ők megoldják, hogy annyira ideális legyen. Ülnek a Büdös-tóban, és mint gumikacsát, úgy tologatják egymásnak az elb...ott elméleteiket, csóklásznak, és saját magukon kívül gyűlölnek mindenkit.

Közben hangosan papolnak a szeretetről.

De most, a negyedik kétharmad után nem bírták tovább, és elmondták végre, valójában mit gondolnak mindazokról, akik nem ők.

És ez jó. Ezt soha ne felejtsük el. És soha többé ne engedjük ki ezeket a Büdös-tóból. Hiszen ott a helyük. És mindenkinek sokkal jobb, ha soha nem hagyják el a tenyészhelyüket.

Amúgy meg – üzenjünk valamit ennek a Csáki Judit nevű semminek? Ennek az ürességnek? Ennek a feleslegességnek? Üzenhetnénk, de minek? A nép éppen most üzent nekik. Negyedszer. Ezek így fognak kimúlni ebből az árnyékvilágból.

És ez a legjobb üzenet.

Borítókép: Csáki Judit újságíró (Fotó: MTI/Filep István)

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

 

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.