Valamilyen furcsa okból az Apró család is késztetést érzett, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalom kitöréséről október 23-án.
A Szemlőhegyi úti villából egészen az Ötvenhatosok teréig zarándokolt a kommunista Apró Antal unokája, oldalán a férjével, aki 2006-ban igyekezett a család felmenőinek nyomdokába lépni, a „fasiszta csürhe” ellen bevetett könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel.
A hétfői, néhány DK-s káder körében megtartott szeánszon Gyurcsány azt fejtegette, hogy ők őrzik az 1956-os forradalom igazi emlékezetét. Azt mondjuk nem tette hozzá, hogy szovjet perspektívából, de hát ez úgyis evidens. Még Brezsnyev is csettintett volna arra, ahogy Gyurcsány 2006-ban, inkumbens kormányfőként rendőrterrorral, viperával és szemkilövetéssel „ünnepelte” ’56 fél évszázados évfordulóját (leverését?).
Kár, hogy Gurcsányné nem tartott beszédet, hiszen azt is érdekes lett volna meghallgatni, hogy a DK miniszterelnök-jelöltje mennyire büszke a nagyapja közreműködésére az 1956-os eseményekben és a megtorlásban.
Emlékezetes: Apró Antal személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét, s 1958. június 17-én ő jelentette be az Országgyűlésben Nagy Imre és három társa kivégzését, amelyet a „nép jogos elégtételének […] az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevezett. A Kádár-rezsimtől Apró meg is kapta az ezért járó vállveregetést: a Minisztertanács elnökhelyettese lett, de a kommunista vezetés a zsidó tulajdonosoktól elkobzott Szemlőhegy utcai villát is kiutalta neki. Utóbbiért Klára bizonyosan nagyon hálás a nagypapájának, hiszen Ferenccel ott alakították ki a családi fészküket majd 30 évvel ezelőtt, és azóta is a villában élnek.
Hétfőn este hazamenve, az Apró nagypapa falon függő képe előtt valószínűleg még egy üveg jóféle orosz vodkát is kibontottak, hogy mindezt megünnepeljék.
Borítókép: Rohamrendőrök tüntetőt tartóztatnak le egy budapesti demonstráláson 2006. október 23-án (Fotó: Reuters/Árvai Károly)
