Itt jelenik meg a Délvidék c. lap és itt székel a V. és vidéke magyar nyelv-terjesztő egyesület. Jelentékenyebb ipartelepei: 2 cognacgyár, gőzkeményítőgyár, szalámigyár, gőzmalom, gép- és rézárugyár és vasöntő; van továbbá ménteleposztálya, élénk marhavására és azelőtt igen jeles (a filloxera pusztításai folytán erősen csökkent) bortermelése (vörös és fehér). Selyemtenyésztése és kereskedelme élénk.
1892 nov. 2.-án leleplezték a honvéd emlékszobrot.
Lakóinak száma 1850-ben 17.244, 1870-ben 21.095 és 1891-ben 21.859, továbbá 262 katona; a lakosok közt van 1254 magyar, 12 154 német, 62 tót, 469 oláh és 7712 szerb; hitfelekezet szerint 12.622 r. kat., 8271 görög keleti; 169 ág. evang., 80 ev. ref. és 695 izraelita.
A házak száma 3803. Határa 19.560 ha.
V. ö. Halaváts Gy., Versec vidékének földtani térképe; Milleker B., Versec szab. kir. város története (Budapest 1887).”
Tegyük mindehhez hozzá, hogy az 1910-es népszámlálás idején a város 27 370 lakosából 13 556 volt német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román és 127 szlovák. Mára, mint már szó volt róla e rovatban a Dinár tájház étterem kapcsán, a szerbség elsöprő többségben van, a magyarság részaránya csekély, a 2011-es népszámlálás szerint 37 515 lakosból 2262 vallotta magát magyarnak, a németek pedig nem is szerepelnek a felsorolásban, őket 1944-ben elűzték a városból.
S ha már a múlton merengünk Versec kapcsán, hadd idézzük fel azt a pillanatot, amikor a város nagy szülöttét, Herczeg Ferenc írót nemcsak Hóman Bálint kultuszminiszter köszöntötte otthonában a hetvenedik születésnapján, hanem több délvidéki küldöttség is. Hóman az író nagyságát méltatva rámutatott: „Herczeg Ferenc iskolát teremtett, hangos hazafias szólamoktól mentes, de lélekben ízig-vérig magyar nemzeti érzelmeket tartalmazó műveiben. Ma ez az irány természetesnek és önmagától adódónak tűnik fel, sőt vannak, akik elavultnak mondják, de a történeti szemmel ítélkező kritikusnak sohasem szabad elfelednie, hogy ez a munkásság a maga idejében egyedülálló, úttörő volt és tökéletes művészi értékénél fogva sohasem lesz kitéve az elavulásnak.”
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!