Nemzetközi és helyi ízek a verseci Helvecija 1880 étteremben

A gótikus betűs cégér megnyerő, a beltér pompázatos: nyerstéglás falak, elegáns bútorzat, igényes pohár- és étkészlet.

Forrás: A szerző felvétele

Itt jelenik meg a Délvidék c. lap és itt székel a V. és vidéke magyar nyelv-terjesztő egyesület. Jelentékenyebb ipartelepei: 2 cognacgyár, gőzkeményítőgyár, szalámigyár, gőzmalom, gép- és rézárugyár és vasöntő; van továbbá ménteleposztálya, élénk marhavására és azelőtt igen jeles (a filloxera pusztításai folytán erősen csökkent) bortermelése (vörös és fehér). Selyemtenyésztése és kereskedelme élénk.

1892 nov. 2.-án leleplezték a honvéd emlékszobrot.

Lakóinak száma 1850-ben 17.244, 1870-ben 21.095 és 1891-ben 21.859, továbbá 262 katona; a lakosok közt van 1254 magyar, 12 154 német, 62 tót, 469 oláh és 7712 szerb; hitfelekezet szerint 12.622 r. kat., 8271 görög keleti; 169 ág. evang., 80 ev. ref. és 695 izraelita.

A házak száma 3803. Határa 19.560 ha.

V. ö. Halaváts Gy., Versec vidékének földtani térképe; Milleker B., Versec szab. kir. város története (Budapest 1887).”

Tegyük mindehhez hozzá, hogy az 1910-es népszámlálás idején a város 27 370 lakosából 13 556 volt német, 8602 szerb, 3890 magyar, 879 román és 127 szlovák. Mára, mint már szó volt róla e rovatban a Dinár tájház étterem kapcsán, a szerbség elsöprő többségben van, a magyarság részaránya csekély, a 2011-es népszámlálás szerint 37 515 lakosból 2262 vallotta magát magyarnak, a németek pedig nem is szerepelnek a felsorolásban, őket 1944-ben elűzték a városból.

S ha már a múlton merengünk Versec kapcsán, hadd idézzük fel azt a pillanatot, amikor a város nagy szülöttét, Herczeg Ferenc írót nemcsak Hóman Bálint kultuszminiszter köszöntötte otthonában a hetvenedik születésnapján, hanem több délvidéki küldöttség is. Hóman az író nagyságát méltatva rámutatott: „Herczeg Ferenc iskolát teremtett, hangos hazafias szólamoktól mentes, de lélekben ízig-vérig magyar nemzeti érzelmeket tartalmazó műveiben. Ma ez az irány természetesnek és önmagától adódónak tűnik fel, sőt vannak, akik elavultnak mondják, de a történeti szemmel ítélkező kritikusnak sohasem szabad elfelednie, hogy ez a munkásság a maga idejében egyedülálló, úttörő volt és tökéletes művészi értékénél fogva sohasem lesz kitéve az elavulásnak.”

Marschall Ferenc, az egyik délvidéki küldött elmondta: „Nem a nagy íróhoz jöttünk […], nem is a nagy magyar eszmék képviselőjéhez, hanem a délvidéki földihez, aki a délvidékiekkel mindig együtt érzett, velük együtt indította meg az új magyar szabadságharcot, a revíziós mozgalmat és akitől a délvidékiek azt várják, hogy visszavezeti őket a Bácska, a Bánát földjére.

A szerző felvétele

 […] Szörényi László volt gimnáziumi igazgató a szülőváros küldöttségének élén lépett […] Herczeg elé: „Versec most — mondta — megszállás alatt él ugyan, de minden lakosa szeretettel gondol ma a város nagy szülöttére és büszke arra, hogy Versec adta Magyarországnak Herczeg Ferencet. Reméljük, rövidesen elérkezik az az idő, amikor Versec Herczeg Ferenccel együtt fog ünnepelni.” (Pesti Hírlap, 1933. szeptember 23.)

Ez az idő egyelőre még várat magára, de miként Deák Ferenc sokat idézett eszmefuttatásában megfogalmazta, „amit erő és hatalom elvesz, azt idő s kedvező szerencse még visszahozhatják”. S addig is, mint a világhálón olvasható, a helyi magyarság őrizve a jeles író eszmevilágát, évről évre megemlékezik róla születése napján.

A tulajdonképpeni témánkra, a gasztronómiára térve, a tavalyi verseci kulináris portyánk alkalmával tizenegy vendéglátóegységet teszteltünk, közte a Tripadvisor helyi toplistájának első három helyezettjét, az Etno Kuca Dinart, a Master pizzát és az Elementset. De ha saját toplistát állítanánk össze, akkor ezek közül egy sem lenne dobogós.

Első helyen a mi megítélésünk szerint a Helvecija 1880 áll, mely furcsamód nincs is regisztrálva az élménymegosztó portálon, második helyre a Tripadvisor listán 18.-ként említett Pambolit tennénk, a bronzérmes a Monogram nevű bár, ahol ugyan nincs ételkínálat, de kiemelkedő az italszortiment, kiváló a kiszolgálás és hangulatos, otthonos, meghitt a beltér.

Lássuk akkor az első helyezettünket, mely a Draskovic borászat részeként működő, azonos nevű exkluzív szálláshely étterme. A szálló neve az alapítás évére utal, ekkor alapította meg Bernard Staub svájci kereskedő a Helvécia pincészetet, melynek borait Európa-szerte ismertté tette.

A gótikus betűs cégér megnyerő, a beltér pompázatos: nyerstéglás falak, elegáns bútorzat, igényes pohár- és étkészlet. Ügyesen használják a boroshordókat belső dekorációs elemként. Az egyik terem közepén tűzhely és hatalmas füstelszívó, a falakon jól elkapott berámázott fotók. Az asztalon élvezhető olívaolaj és balzsamecet. Mi a műfű szőnyeges teraszon ültünk le, innen élvezhettük a szépséges kilátást a szemben fekvő hegyre.

Az ételkínálat két fő irányát a nemzetközi, azon belül olasz-mediterrán, valamint a helyi konyha jelenti. Az előbbi jegyében kínálnak lazac- és bélszíncarpacciót, pastákat, kemencés sertésoldalast, hamburgert, érlelt marhasteakeket, az utóbbit képviselik a helyi termelők termékeiből összeállított vegyes tálak (név szerint szerepel az étlapon, hogy melyik válogatást kinek a sajtjaiból és felvágottjaiból állították össze), a csorbák s az általunk rendelt fogások. Érdekes, hogy a salátáik egytől egyig a mediterrán vonalat reprezentálják a capresétől a fenyőmagos-parmezános-bélszínes vagy grillezett kecskesajtos-balzsamecetes-mézes vegyes levélsalátáig, pedig a szerb salátakultúra sem lebecsülendő.

A pincészet 12 borából tízet pohárra is adnak, a tömények között helyi gyümölcspárlatokat és importtételeket egyaránt találunk, még egy minőségi single malt whiskey is akad. A sörválaszték ultrakommersz, három terméket kínálnak a Heineken-portfólióból, a névadó sört, Birra Morettit és Zajecarskót. Főznek kávéféleségeket is.

Megkóstoltuk négy borukat, egy rosét, egy bánáti rizlinget, egy pinot blanc-t és egy chardonnayt, élvezetes, zamatos, katarzismentes nedűk voltak.

Kipróbáltuk a jellegzetes délszláv fedeles fémedényben, „szácsban” készült borjút, mely ízre jó volt, állagra sajnos kissé száraz. 

A szerző felvétele

Az ízletes csevapot szépen tálalták, sült paprikával átfogva, kajmakkal (jellegzetes délszláv sózott-erjesztett tejszín), a fogás ízre sem okozott csalódást. 

A szerző felvétele

Az orosz eredetű medovik torta ízletes volt, bár a mi ízvilágunknak túl édes, de ez a műfaj sajátja. Jó volt hozzá a gyümölcs-coulis és a friss eper.

A szerző felvétele

A Helvécia 1880 nemcsak Versec, de az egész Délvidék viszonylatában is kiemelkedő élményként maradt meg emlékezetünkben.

***

Elérhetőségek:

Helvecija 1880 Versec, Dimitrija Tucovića 99,

Telefonszám: [phone]

Honlap: https://helvecija1880.com/

E-mail-címek: reception@ helvecija1880.com, [email protected]

Borítókép: A gótikus betűs cégér megnyerő, a beltér pompázatos: nyerstéglás falak, elegáns bútorzat, igényes pohár- és étkészlet. (A szerző felvétele)