A labdarúgó-világbajnokságok 1930 óta íródó krónikájában csupán kétszer volt címvédés: 1938-ban az olaszok (a döntőben éppen a magyar válogatottat 4-2-re legyőzve), 1962-ben pedig a brazilok tudtak duplázni. Ám a triplázás helyett csúnyán felsültek. 1938 után a következő vb-ig a II. világháború miatt tizenkét évet kellett várni, s ugyan nem mehetünk el amellett, hogy 1949-ben az olasz válogatott gerincét adó Torino csapata repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, az is tény, hogy az 1950-es vb-n az olaszok a csoportjukban ragadtak.
1966-ban a brazilok is így jártak, miután az Aranycsapatunk után a portugáloktól is kikaptak. Ám ami az igazán megdöbbentő: a legutóbbi öt világbajnok közül négy a következő tornán ugyancsak elvérzett a csoportkörben. A legnagyobb malőr pedig éppen a jelenleg is címvédő franciáké, akik az 1998-as megkoronázásuk után 2002-ben a három csoportmeccsükön egy gólt sem szereztek. (A mostani szövetségi kapitány, a 2018-as sikerkovács Didier Deschamps, aki 1998-ban Párizsban csapatkapitányként emelhette magasba a vb-trófeát, négy év múlva a szégyennek nem nem volt részese, mert 2001-ben visszavonult.) A nyitómeccsen 1-0-ra kikaptak Szenegáltól, utána 0-0-t játszottak Uruguayjal, majd 2-0-ra alulmaradtak a dánokkal szemben, akik most is a csoportjukban vannak. De címvédőként 2010-ben az olaszok, 2014-ben a spanyolok, 2018-ban a németek sem élték túl a csoportkört.
A franciák számára az sem jó előjel, hogy tavaly az Eb-n már a nyolcaddöntőben búcsúztak, 11-esekkel kaptak ki a svájciaktól, a Nemzetek Ligájában pedig idén majdnem kiestek az A divízióból. A hat meccsükből csak egyet nyertek meg, öt ponttal zártak, és a dánok most is kibabráltak velük. Deschamps csapata hazai pályán 2-1-re, idegenben 2-0-ra maradt alul az északiakkal szemben. A vb-selejtezőkön ugyanakkor veretlen maradt, a nyolc meccsén öt győzelmet és három döntetlent jegyzett, de az ukránok, a finnek, a bosnyákok és a kazahok társaságában ez sem épületes eredménysor. Az persze nem mutat rosszul, hogy a gólkülönbsége 18-3 lett.