Párizs 2024: a legszebb magyar hagyományok folytatódhatnak

Néhány sportolónk fellélegezhetett, mások elbúcsúzhattak olimpiai álmaiktól az elmúlt hetekben, sokak idei sorsa pedig még nem dőlt el. Magyarország két kulcsfontosságú olimpiai kézilabda-selejtezőtornára készül, de reményeink szerint még ezen a héten is nő a kvótásaink száma. A csapat létszáma is nagyon fontos értékmérője egy-egy ország sporthátterének, de közben már azt is számolgathatjuk, mekkora lehet az olimpia idején már nagyobb érdeklődésre számot tartó magyar éremtermés.

. Fotó: Magyar Vívószövetség

Figyelembe véve a fent taglalt lehetséges értelmezésbeli eltéréseket, a számításaink szerint jelenleg 97 kvótánk van a párizsi játékokra. A legfrissebb a női kardozóké mellett Péni Istváné – a harmadik olimpiájára készülő sportlövő a győri Európa-bajnokságon légpuskában szerzett ezüstérmével biztosította párizsi részvételét.

A hét elején rossz hír is véglegessé vált: egyik asztalitenisz-válogatottunk sem lesz ott Párizsban, noha a női csapat a legutóbbi, tokiói olimpián tagja volt a mezőnynek. Miután a puszani csapat-világbajnokságon egyik csapatunk sem tudott kvalifikálni Párizsba, adódik a kérdés, hogy volt-e értelme a különösen a férfiak számára jól sikerült őszi Európa-bajnokság után, az olimpiai kvótaverseny hajrájában mindkét válogatott élén kapitányt váltani. Egyéniben és vegyes párosban még rendeznek kvalifikációs versenyt, illetve ranglistáról is lehet kvótát szerezni, a jelenlegi állás alapján Madarász Dóra jó eséllyel egyesben és Ecseki Nándorral párosban is indulhat az ötkarikás játékokon.

A női vízilabda-válogatottunk viszont, szintén kapitányváltás után – megragadta utolsó esélyét, egészen a döntőig menetelt a februári dohai világbajnokságon, így legalább két csapatunk biztosan ott lesz Párizsban.

Mikor ugorhat meg a magyar kvóták száma?

A csapatsportágak képviselői természetesen mindig megdobják az olimpiai küldöttség létszámát, a két pólósválogatott mellett a női kosarasok fájdalmas lemaradása után a két kézilabda-válogatott olimpiai részvételében bízhatunk még. Mind a férfi-, mind a női válogatott hazai pályán harcolhatja ki a párizsi részvétel jogát, előbbi március 14. és 17. között Tatabányán, utóbbi április 11. és 14. között Debrecenben. Két sikeres kvalifikációs torna azonnal 28 pluszkvótát jelentene.

Egy hónap sem lesz már hátra az olimpia rajtjáig, amikor június 30-án lezárják az atlétikai kvótaszerző időszakot. Olimpiai szinttel egyelőre három atlétánk (Halász Bence, Kozák Luca, Molnár Attila) rendelkezik, viszont ha most zárnák le a világranglistákat, ahonnan a szinttel nem rendelkező sportolók szerezhetnek indulási jogot, onnan további húsz kvótával gazdagodna Magyarország. Atlétikában fontos esemény lesz még az áprilisi, bahamai váltó-világbajnokság, az olimpiai váltóversenyekre itt osztják ki a kvóták nagy részét.

Ha nem is nagy ugrással, de a következő napokban is nőhet a magyar kvóták száma: Olaszországban jövő hétfőn ér véget az ökölvívók olimpiai selejtezőtornája, míg szombaton és vasárnap Bulgáriában rendezik a tekvondósok hasonló versenyét. Utóbbi sportágban a mieinknek ez az utolsó esélyük a kvótaszerzésre, s ne feledjük, Márton Luana uralkodó világbajnokként küzd az indulási jogért: ha sikerrel jár, nemcsak kvótát szerez, hanem azonnal egy újabb magyar éremesélyről is beszélhetünk a párizsi olimpiára.

Hány érmet nyerhet Magyarország a párizsi olimpián?

Márton Luana speciális helyzetét is figyelembe véve összegezzük: az olimpiát közvetlenül megelőző világbajnokságokon az ötkarikás számokban összesen tizenöt érmet, köztük hat aranyat szereztünk. Kiinduló becslésnek ez jó, bár minimum kérdéses, hogy az úszók és a vízilabdázók esetében az idei dohai vb helyett nem inkább a tavalyi, fukuokai világbajnokságot lenne-e érdemes viszonyítási alapnak tekinteni. A tavaly 200 háton vb-aranyat nyert Kós Hubert például el sem utazott Dohába, az olimpiára viszont gőzerővel készül. Ugyanez egyelőre legfeljebb óvatosan jelenthető ki a 200 pillangó olimpiai címvédőjéről, Milák Kristófról, bár a legutóbbi hírek már az ő esetében is pozitív irányba mutatnak.

A férfi-vízilabdaválogatott tavalyi vb-aranyához hasonlóan nem szerepel az összesítésünkben Érdi Mária tavalyi vb-címe sem: a vitorlázó az idei, saját bevallása szerint is kevésbé fontos világbajnokságon nem zárt dobogón, azóta viszont Európa-bajnoki aranyérmével már ismét jelezte, hogy lehet vele éremesélyesként számítani Párizsban.

Kedvező a helyzet kajak-kenuban, a világbajnoksággal ellentétben ugyanis az olimpián egyesben és kajak kettesben egy nemzet két hajót is indíthat. Arra nincs garancia, hogy K–1 1000 méteren Kopasz Bálint és Varga Ádám Tokió után Párizsból is elhozza az aranyat és az ezüstöt, de az érmek száma magasabb lehet, mint a tavalyi vb-n olimpiai számokban arany nélkül elért négy. A legutóbbi, tokiói nyári olimpián húsz éremmel (hat arany, hét ezüst, hét bronz) zárt az összesített éremtáblázaton Magyarország, hasonló termés most sem elérhetetlen.

A birkózók közül Muszukajev Iszmail és kalandos utóéletű döntője után Losonczi Dávid is uralkodó világbajnokként szerepelhet majd az olimpián, s ha már a vívókkal kezdtük az áttekintésünket, velük is kell befejeznünk. A férfi- és a női kardcsapatunk, valamint a párbajtőröző Koch Máté is világbajnokként léphet majd pástra Párizsban. Az olimpiatörténet legsikeresebb magyar sportága idén is vezető szerepet játszhat az ötkarikás érmek gyűjtésében.

Borítókép: Immár világbajnok női kardválogatottunk párizsi részvétele is biztos (Fotó: Magyar Vívószövetség)