Elképesztő, hogy most már több mint két év alatt sem lesz jogerős döntés a doppingváddal szembenéző Kenderesi Tamás kálváriájában. A 2016-os riói olimpián a legendás Michael Phelps mögött 200 pillangón bronzérmes magyar úszó 2022 végén keveredett doppingvétség gyanújába. Kenderesi fellebbezett az elmarasztalása ellen, és a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé vitte az ügyét, amely a szeptemberi, online tárgyalás után adatkiegészítést kért a sportoló jogi képviselőitől és a Magyar Antidopping Csoport illetékeseitől, majd november 28-ára ígért döntést. Ez a határidő is lejárt, ám továbbra sem került pont az ügy végére, és idén már nem is fog.
Mint kiderült, a háromtagú választott bírói testület nyilvánosságra hozott indoklás nélkül már csak 2025-ben tárgyalja Kenderesi fellebbezését, a döntés új határideje pedig január 20. – derült ki az SzPress Hírszolgálat szerkesztőségünkhöz eljuttatott információjából.
A nagy port kavaró ügy 2022 december közepén, lassan két éve robbant ki, amikor a Magyar Antidopping Csoport frissítette a folyamatban lévő magyar doppingügyek listáját a hivatalos honlapján, amelyre két, akkor még meg nem nevezett úszó is felkerült. Bár pletykaszinten már akkor lehetett tudni, hogy egyikük Kenderesi Tamás, ezt csak 2023 elején lehetett leírni, miután ő maga állt a nyilvánosság elé az ügyével. (A másik megvádolt úszó Ilyés Laura volt, akivel szemben tavaly ejtették a vádakat, és indulhat a jövő héten kezdődő budapesti rövid pályás vb-n.)
Kenderesi esetében az illetékesek a 2017-ben levett mintáit újra vizsgálva, illetve a biológiai útlevelét tanulmányozva 2022-ben eltérésekre figyeltek fel. A pécsi úszó elejétől fogva tagadta a doppingvétség tényét és azóta is kitart a véleménye mellett.
Kenderesi Tamás pályafutása gyakorlatilag derékba tört
A december 13-án a 28. születésnapját ünneplő úszó legutóbb 2022-es budapesti vb-n versenyzett, ahol 200 pillangón hatodik lett a világcsúccsal győztes Milák Kristóf mögött, majd vállsérülés miatt tartott szünetet. Azt akkor rémálmában sem hihette, hogy ez a kényszerszünet több mint két évre nyúlik, ami gyakorlatilag a pályafutása végét jelentheti.
A sportoló érdekeit és lelkiállapotát figyelmen kívül hagyva elhúzódó eljárás miatt emelte fel a hangját Dávid Gyula, aki egyike volt az üggyel foglalkozó háromtagú bírói testületnek. Az SzPress szerint előbb alaposan beolvasott a testületet vezető brit munkatársának, a CAS által kijelölt bírónak, aki szerinte nem elősegítette, hanem hátráltatta a fellebbviteli tárgyalás időpontjának kitűzését, majd lemondásával erősített rá a szokatlanul éles hangú mondataira.
Huszonöt évi együttműködést lezárva távozóban azt is kimondta, hogy a CAS már messze nem azt a minőséget képviseli, amilyennek szülőatyja, a spanyol Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egykori elnöke negyven éve megálmodta, és ezzel nemcsak az elkövetett hibákra utalt, hanem az akadozó gépezet egészére is.
