Milák Kristóf választ adott, a történelmi napnak nem örült

A végéhez közelítő 2024-es év legfontosabb sporteseménye a párizsi nyári olimpia volt. A magyar küldöttség nagyon hasonló éremterméssel zárt, mint három évvel korábban Tokióban, s Los Angelesre előrelépést várhatunk. Párizsban a legeredményesebb versenyzőnk Milák Kristóf volt, akinek a felkészülését rejtélyek övezték, a francia fővárosban viszont ugyanúgy egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett, mint a tokiói játékokon. Az idei olimpia legnagyobb sztárja éppen Milák legyőzője, a francia Léon Marchand volt, aki négy úszószámban is bajnok lett. Párizs remek hangulatú és gazdaságilag is sikeres olimpiát rendezett, a megnyitó botrányáról viszont lemondtunk volna.

Milák Kristóf Tokió után Párizsban is hallgathatta az olimpiai dobogó tetején a magyar Himnuszt Fotó: Csudai Sándor

Hozzászokhattunk ahhoz, hogy vívásban születik magyar arany, a XXI. századi olimpiák közül ez csak egyszer nem jött össze. Azonban amíg a legutóbbi bajnoki címeink rendre egyéni versenyben születtek, Párizsban Siklósi Gergely aranytusa után a férfi párbajtőrözők csapataranyának örülhettünk, mellette Andrásfi Tibor, Koch Máté és Nagy Dávid alkotta a csapatot. Egyikük sem volt még kósza gondolat sem, amikor csapatverseny végén legutóbb vívó ötkarikás bajnoki címet magyar aranyat ünnepelhettünk, a férfi kardozók 1988-as diadala óta vártunk hasonló sikerre.

Andrásfi Tibor, Siklósi Gergely, Nagy Dávid és Koch Máté az aranyérmekkel Fotó: Csudai Sándor

Általában is elmondható, hogy fiatal, a jelen mellett még a jövőt is jelentő sportolóink nyertek Párizsban. A legidősebb az „aranyosak” közül a huszonhét éves Rasovszky Kristóf volt, a legfiatalabb pedig a tizennyolc esztendős Márton Viviána, aki a tekvandó első magyar olimpiai érmese lett, s egyből a legfényesebb medáliát szerezte meg hazánknak az ötkarikás programban 2000 óta szereplő sportágban.

Az öttusa sokkal jelentősebb olimpiai múltra tekinthet vissza, viszont Párizsban lezárult egy fontos korszaka. Az idei olimpia utolsó napján Gulyás Michelle lett a lovaglást is tartalmazó öttusa utolsó ötkarikás bajnoka, ha Los Angelesben címet akar védeni, akkor a lövészet, a vívás, az úszás és a futás mellett akadályversenyben kell jól teljesítenie. Az olimpiai öttusa lovas korszakát Magyarország zárta a sportági örök-éremtáblázat élén, Gulyás sikere a tizedik aranyunk volt öttusában.

Hány érmet nyert Magyarország a párizsi olimpián?

Különös volt a magyar kajak-kenu-csapat helyzete Párizsban. Ebben a sportágban szereztük a legtöbb érmet a francia fővárosban, szám szerint hetet, ennél több magyar kajak-kenus éremre csak egyszer, az 1976-os montreali olimpián volt példa, akkor nyolcat lapátoltunk össze. Viszont éppen az 1976-os volt a legutóbbi olimpia is, amelyen ugyan szerepelt magyar küldöttség, mégsem született magyar kajak-kenus arany, egészen az idei párizsi játékokig: ezúttal négy ezüst, három bronz volt a mérleg. A pályafutását Párizsban lezáró Csipes Tamara volt az idei olimpia egyetlen magyar versenyzője volt, aki három érmet is nyert.

Vívásban a már említett párbajtőr-csapatarany mellett egy ezüst (férfikardcsapat) és egy bronz (Muhari Eszter) jött össze, kalapácsvetésben Halász Bence révén második, sportpisztolyban Major Veronika szereplésének köszönhetően harmadik helynek örülhettünk, így jött össze a tokiói mérleghez nagyon hasonló, attól mindössze egyetlen bronzzal elmaradó hat arany, hét ezüst, hat bronz eredménysor.

Imane Helif sportszerűtlen eszközöket is bevetett Hámori Luca ellen Fotó: Csudai Sándor

Akadtak olyan magyar sportolók is, akik érem nélkül váltak olimpiai hőssé. Az országúti mezőnyversenyben a férfiak között Valter Attila, majd a nők mezőnyében Vas Blanka is egyetlen hellyel maradt le az első kerékpáros magyar éremről. Utóbbi esetében centiken múlott a dobogó, ahogy Németh Nándor is csupán egyetlen századmásodperccel csúszott le az éremről az úszás királyszámában, 100 gyorson. A legnagyobb nemzetközi érdeklődés pedig sportolóink közül Hámori Luca szereplését, pontosabban negyeddöntőjét kísérte. A magyar ökölvívó ellenséges hangulatban volt kénytelen megküzdeni a későbbi győztes Imane Heliffel, aki más NOB-vezetés mellett részt sem vehetett volna a játékokon, ezt a szövetség elnöki posztjára pályázó Lord Sebastian Coe jelentette ki.

Természetesen nem csak mi kísértük figyelemmel az érmek alakulását, s az éremtáblázat első helye csak az olimpiai legutoljára véget ért sporteseményén dőlt el. A női kosárlabdadöntőben a szám egyeduralkodója, az Amerikai Egyesült Államok zsinórban nyolcadik sikerére hajtó válogatottja egyetlen ponttal nyert Szerbia ellen, így megszerezve a párizsi olimpiai negyvenedik USA-aranyát. Szintén negyven versenyszám ért véget kínai győzelemmel, de a több amerikai ezüst miatt a női kosarasok sikere utolsó pillanatos előzést ért az élen az Egyesült Államoknak. Összesen kilencven olimpiai bizottság csapata szerzett érmet, a háború miatt függetlenként, kis létszámban szereplő orosz és fehérorosz sportolók között is akadt dobogós, s először nyert érmet a menekültek olimpiai csapata. Aranyat hatvannégy ország szerzett, köztük a története során először Botswana, Guatemala, St. Lucia és a Dominikai Közösség.

Ki volt a párizsi olimpia legeredményesebb sportolója?

Franciaország rendezőként tizenhat arannyal, huszonhat ezüsttel és huszonkét bronzzal az éremtáblázat ötödik helyén végzett, s Léon Marchand személyében az olimpia legnagyobb sztárját adta. A francia úszó a párizsi olimpia résztvevői közül egyedüli sportolóként nyert négy aranyérmet, ráadásul mindet egyéni számban. Marchand az első úszó lett, aki egy napon tudott két, 100 méteresnél hosszabb egyéni számban olimpiai bajnok lenni, amikor a 200 pillangó és a 200 mell döntőjét is megnyerte, előbbit a címvédő Milák Kristóf előtt.

Az olimpia legnagyobb csillagai közé tartozott még az amerikai tornász, Simone Biles, aki a tokiói drámája után három arannyal tért vissza az olimpia színpadára, valamint az új-zélandi kajakozó, Lisa Carrington, aki mind a három számában bajnok lett, pályafutása során összesen pedig már nyolc aranynál jár – ennél többet senki sem szerzett a sportágban. Extrém teljesítményt nyújtott Sifan Hassan is: a holland futónő a második atléta lett az 1952-es olimpia hőse, Emil Zátopek után, aki 5000 és 10 000 méteren, valamint maratonfutásban is dobogón zárt, igaz, a csehszlovák legendával szemben Hassan a háromból „csak” a maratoni távon szerzett aranyérmet.

Milyen volt a párizsi olimpia?

A tokiói Covid-játékok után üdítő volt Párizsban újra megtapasztalni az olimpiai hangulatot, a sportrajongó nézők lelkesedését. A francia fővárosban gyönyörű helyszíneken zajlottak a versenyek, s az olimpia gazdasági siker is volt, ami a közelmúltban egyáltalán nem mindig volt elmondható. Nem volt azért minden tökéletes: a sportolók sokat panaszkodtak az olimpiai falu színvonalára, az ígéretek és a rengeteg ráköltött pénz ellenére a Szajna szennyezett vizében versenyző triatlonisták és nyílt vízi úszók közül sokan megbetegedtek a versenyükön, s a megnyitó túlságosan is emlékezetes bizarr jeleneteiről is lemondtunk volna.

Ez az összkép jelenti tehát majd a mércét Los Angelesnek, amely Párizshoz hasonlóan triplázik, az amerikai metropolisz 1932 és 1984 után harmadszor rendez olimpiát. Utóbbi év rossz emlékei miatt a magyar várakozásokhoz kénytelenek vagyunk hozzátenni: bízunk benne, hogy 2028-ban a politika nem nyomja rá a bélyegét a játékokra.