Visszafogottan is túlköltötték Európát – nagy változás jöhet a Premier League-ben?

Az eddigi legcsendesebb zárását láthattuk a téli átigazolási időszaknak az angol élvonalban. A hétfői zárónapon mindössze hét igazolást jelentettek be a Premier League klubjai, és bár a korábban látott „deadline day-es drámák” elmaradtak, a teljes ablakot nézve elköltött közel 400 millió font így is jócskán felülmúlja a többi topliga költését.

Tóth Alex januárban szerződött a Bournemouth-hoz Forrás: Bournemouth

A számok mögé nézve egy jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki a Premier League idei januári átigazolási időszakáról. A visszafogott zárás nemcsak a piac beszűkülését, hanem a klubok tudatosabb működését is jelezte: az erősítések többsége már a hónap elején lezárult, miközben a hangsúly egyre inkább a hosszabb távú tervezésre, a fiatal játékosok megszerzésére és a keretek stabilitásának megőrzésére helyeződött, sok klubnál pedig a nyári költekezést követően már nem is maradt mozgástér újabb kiadásokra.

A Manchester Cityhez szerződő Antoine Semenyo lett a Premier League és a teljes európai futballtér legdrágább téli átigazolása. Fotó: AFP/Oli Scarff

Miért volt ilyen visszafogott a zárás?

A klubok a hivatalos határidő utáni két órában is igazolhatnak még, amennyiben még előtte benyújtják az átigazolási szerződést, hogy pluszidőt biztosítsanak a szükséges papírmunka elvégzésére. Ezt a múltban rengetegszer kihasználták, és nem egy nagy transzfer ennek köszönhetően jött létre, most télen viszont egyáltalán nem voltak ilyen izgalmak.

A hivatalos – magyar idő szerint este 20 óra – zárásig egyetlen érkezőt sem jelentettek be a hétfői zárónapon a klubok, végül nyolc óra után négy perccel a Crystal Palace tudatta, hogy 48 millió fontért cserébe megszerezte Jorgen Strand Larsent a Wolverhamptontól, aki ezzel a teljes ablak második legdrágább igazolása lett a Premier League-ben, csak Antoine Semenyo (Manchester City, 64 millió font) előzte meg. Larsenen kívül még hat bejelentés volt a zárónapon, ám a topklubok nem voltak aktívak, egyedül a Szoboszlai Dominikot és Kerkez Milost a soraiban tudó Liverpool igazolt, Jérémy Jacquet (Rennes, 60 millió font) azonban csak a nyáron csatlakozik a Vörösökhöz.

A téli visszafogottság hátterében fontos szempont a Premier League klubjainak nyári költekezése. A 2025-ös nyári átigazolási időszakban az angol élvonal csapatai összesen rekordösszegű, 3,1 milliárd fontot fordítottak erősítésekre. Ehhez képest a januári ablak hagyományosan is jóval csendesebb, így a mostani, 397 millió fontos összköltés önmagában nem tekinthető drasztikus visszaesésnek a korábbi évekhez képest, hiszen még így is a harmadik legnagyobb költekezést jegyezhettük fel.

A januári inaktivitás egyik legfontosabb oka a klubok pénzügyi óvatossága volt. A nyári rekordköltés után számos egyesület már eleve szűkebb mozgástérrel vágott neki az idény második felének, és tudatosan kerülte a további jelentős kiadásokat. Emellett egyre nagyobb szerepet játszik az a szabályozási környezet is, amely a következő idénytől érdemben átalakítja a Premier League pénzügyi kereteit.

A jelenlegi Profit and Sustainability Rules (PSR) rendszert a 2026–2027-es idénytől a Squad Cost Ratio (SCR) váltja fel, amely a klubok teljes játékoskeretének költségét a bevételek 85 százalékában maximálja.

Az új szabályrendszer bevezetése már most érezhető hatást gyakorol a döntéshozatalra: a klubok igyekeznek úgy alakítani pénzügyi helyzetüket, hogy a következő, várhatóan ismét aktív nyári piacra megfeleljenek az előírásoknak.

Paul Macdonald, a FootballTransfers.com szakértője szerint természetes reakció volt a kluboktól a fokozott óvatosság. Mint fogalmazott, mindig jelen van egyfajta pénzügyi bizonytalanság egy csendes átigazolási időszakban, különösen akkor, amikor a piac következő szakasza jóval intenzívebbnek ígérkezik. A januári visszafogottság így részben tudatos előkészítésnek tekinthető: a klubok elsődleges célja az volt, hogy megfeleljenek az új szabályoknak, és elkerüljék azt, hogy a jövőben pénzügyi korlátok akadályozzák őket a valódi erősítésekben.

A Premier League így is megelőzött mindenkit

A csendes zárással együtt is az angol élvonal klubjai költötték a legtöbb pénzt. A Premier League-et a Serie A követi 210 millió fonttal, amely 187 millióval marad el az első helytől. Érdemes kiemelni, hogy a Crystal Palace és a Manchester City külön-külön is olyan összegeket költött a tél során, amelyek magukban is meghaladták a teljes spanyol első osztály kiadásait. Ez is jól mutatja, hogy az angol élvonalban nem csupán összességében, hanem egyes klubok szintjén is jelentős pénzügyi eltérések vannak a kontinens többi ligájához képest.

Ez a különbség nem új keletű jelenség, hanem a Premier League tartós gazdasági fölényének következménye, amelyet a kiemelkedő televíziós bevételek, közvetítési jogok és globális márkaérték táplál. Még egy „alacsonyabb intenzitású” téli ablak is elegendő volt ahhoz, hogy a legtöbb európai bajnokságnál nagyobb összeg áramoljon a játékospiacra az angol élvonalból, ami tovább erősíti azt a narratívát, hogy a Premier League – még a visszafogott időkben is – külön kategóriát képvisel.

A topligák téli költekezése
Bajnokság	Összeg
Premier League	397 millió font
Serie A	210 millió font
Ligue 1	89,1 millió font
Bundesliga	84,3 millió font
La Liga	65,1 millió font

Kik profitáltak a csendes januárból?

A Manchester City igyekszik mindent megtenni, hogy tartsa a lépést a bajnokságot vezető Arsenallal, a fentebb már említett Semenyo-üzlettel sikerült megerősíteni a támadósort, míg Marc Guéhi érkezése a védelemben jelentkező sérüléshullámra jelenthet gyógyírt. Amellett, hogy a két játékos minőségi erősítést jelent, külön pluszt adhat Pep Guardioláéknak, hogy Premier League-rutinnal vannak felvértezve, így nem kell nekik idő, hogy hozzászokjanak az angol bajnokság légköréhez. A Citynél (84 millió font) mindössze egymillió fonttal költött kevesebbet a Crystal Palace, amely Larsen mellett Brennan Johnsont is megszerezte a Tottenhamtől. Az Aston Villa inkább okosan költött, Tammy Abraham (Besiktas, 18 millió font) szerződtetésén kívül Douglas Luiz (Juventus) kölcsönvétele is jól mélyíti a keretet.

Nem mehetünk el szó nélkül Tóth Alex mellett sem, a Ferencvárostól távozó középpályást a Bournemouth igazolta le NB I-rekordot jelentő összegért (10,3 millió font), a téli PL-klubváltásokat rangsoroló The Athleticnél az ötödik helyre fért oda a legjobb üzletek listáján.

A The Athletic ranglistájának első tíz helyezettje:

1. Marc Guéhi (angol, Crystal Palace – Manchester City)
2. Douglas Luiz (brazil, Juventus – Aston Villa, kölcsön)
3. Antoine Semenyo (ghánai, Bournemouth – Manchester City)
4. Oscar Bobb (norvég, Manchester City – Fulham) 
5. Tóth Alex (Ferencváros – Bournemouth)
6. Conor Gallagher (angol, Atlético Madrid – Tottenham Hotspur)
7. Rayan (brazil, Vasco da Gama – Bournemouth)
8. Angel Gomes (angol, Marseille – Wolverhampton Wanderers, kölcsön)
9. Pablo Felipe (brazil, Gil Vicente – West Ham United)
10. Valentin Castellanos (argentin, Lazio – West Ham United)   

Változás jöhet a jövőben?

A Premier League klubjai az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre határozottabban vetik fel, hogy a jelenlegi, közel egy hónapig tartó januári átigazolási időszak aránytalanul nagy terhelést jelent a bajnokság lebonyolítására. Ennek nyomán több klubvezetés és ligaszintű döntéshozó is amellett érvel, hogy a téli átigazolási ablak időtartamát a jövőben akár két hétre csökkentsék.

Az egyik legfontosabb érv a módosítás mellett az, hogy a hosszú januári időszak jelentős mértékben befolyásolja az évad közbeni versenyegyensúlyt. A klubok már decemberben elkezdik előkészíteni az átigazolásokat, ami a játékoskeretek stabilitását gyengíti, és a bajnoki mérkőzéseken is folyamatos bizonytalanságot teremt. Ez különösen igaz azokra a futballistákra, akik potenciális távozók, miközben továbbra is pályára lépnek.

A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a hosszú átigazolási ablak ösztönzi az eseti, rövid távú döntéseket. A sérülések vagy gyengébb őszi szereplés miatt több klub kényszerhelyzetbe kerül, ami gyakran túlárazott, korlátozottan átgondolt igazolásokhoz vezet. Az érvek szerint egy rövidebb időszak a klubokat pontosabb tervezésre kényszerítené, csökkentve az idény közbeni kapkodás szerepét. A jelenlegi januári piacnál a vásárló klubok időnyomás alatt állnak, amit az eladó felek rendszeresen kihasználnak. Ez az árak emelkedéséhez vezet, különösen a fontosabb célért – bajnoki cím, nemzetközi kupaszereplés, kiesés elkerülése – küzdő csapatok esetében. A kéthetes ablak mérsékelhetné ezt a hatást, kiegyensúlyozottabb piaci viszonyokat teremtve. A játékosok szempontjai sem elhanyagolhatók: a hosszú átigazolási időszak mentális bizonytalanságot eredményez, amely hetekig elhúzódhat, és hatással lehet a teljesítményre, valamint az edzésmunkára.

A kezdeményezés jelenleg egyeztetési fázisban van, megvalósítását számos tényező befolyásolja, köztük az európai ligák eltérő átigazolási naptára, valamint a FIFA és az UEFA szabályozási keretei. Ugyanakkor az, hogy a Premier League klubjai közösen fogalmaznak meg ilyen irányú igényt, arra utal, hogy nem elszigetelt elképzelésről, hanem hosszabb távú strukturális változtatási szándékról van szó.