Nem igazán érti az ember, miért akarja elvenni a határon túli magyarok szavazati jogát Dobrev Klára, a DK elnök asszonya: „Olyan választási rendszert akarunk, ahol minden szavazat számít, de csak azok szavazhatnak, akik viselik döntéseik következményét, valamint ahol a parlament összetétele valós társadalmi támogatottságot tükröz.” Elfelejtette volna Klára asszony, hogy hajdani férje, Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-én mekkorát bukott, amikor ugyanezzel az ötlettel állt elő?

Emlékezetes, a baloldal ettől a referendumtól kezdte meg látványos fonnyadását, s került a politikai elfekvőbe. Az új Országgyűlés 2010 májusában elsöprő többséggel szavazott a nemzet egységére. (A kétségbeejtő habzóborász mellett csak Molnár Csaba mameluk és Szanyi Tibor pohárnok voksolt nemmel az akkor még 386 fős parlamentben.) Igaz, a 2015-ben kezdődő migrációs jövés-menés után módosult Láriferi hozzáállása is; úgy vélte, a határnál tolongó egzotikus embereket be kellene engedni az országba (ők nem jelentenének terhet az itt lakóknak). Egy ízben le is ment hozzájuk a déli határra. Remek fotók készültek Feriről a kerítésnél: Gyurcsány a rácsok mögött! Az sem segített a baloldalon, hogy évekkel később az új elnök, Mesterházy Attila Kolozsvárra sunnyogott bocsánatot kérni a megtagadott magyaroktól: „2004-ben egy rosszul feltett kérdésre rossz választ adtak”.

Mondom, nem igazán érti az ember, miért akarja most ismét elvenni a határon túli magyarok szavazati jogát Klára asszony. Legalább őszintén megindokolná a párt tervezett törvényjavaslatát: „Ne szavazzanak, mert úgysem a DK-ra voksolnának!”