A védőoltás mellett az egészséges táplálkozás is fontos

A megbetegedések, a kórházi kezelések és elhalálozások arányát az egészségi állapot, a szervezet védelmi szintje is befolyásolja.

Ápolók Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertõzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. MTI/Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Érdeklődéssel és lényegében egyetértéssel olvastam Lovászy László miniszteri biztos írását – Az elhízás megbosszulja magát – a Magyar Nemzet 2021. április 13-i számában. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy a Covid–19-világjárványban a megelőzhető halálokok tekintetében az egészségügyi ellátás behatárolt mértékben ludas, a döntő két ok a genetika és az életmód.

A halálozási adatokkal kapcsolatban engedtessék meg egy rövid eszmefuttatás. A hazai statisztikai adatok szerint minden olyan halálesetet, ahol az elhunyt esetében az új koronavírus- (és mutánsai) fertőzöttség kimutatható volt, a Covidra visszavezethető halálnak tekintenek. Ugyanakkor olasz és orosz felmérések és elemzések statisztikai adatai szerint a tényleges arány ennek csupán 10-12 százaléka, hiszen a döntő többség – főleg idős emberek – alapvetően azon alapbetegségek (például daganatos megbetegedések, súlyos metabolikus szindróma) szövődményeként hunyt el, amelyek egyébként is, azaz a Covid-fertőzéstől függetlenül is tragikus véghez vezettek volna várhatóan viszonylag rövid időn belül.

Magyarországon Müller Cecília tiszti főorvos asszony öt-hét százalékra becsülte ezt az arányt. Ha tehát átlagosan tíz százalék körülinek vesszük a valóban a Covid-fertőzés miatt elhunytak arányát, akkor a napi kétszáz körüli haláleset Magyarországon csak húsz körüli érték. Lovászy László is nagyon helyesen rámutat cikkében, hogy bizony a rossz egészségi állapot – elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák – döntően befolyásolja a kórházi kezelések és halálesetek arányát. Az orvosi szakirodalomban széleskörűen használatos az úgynevezett BMI-érték (testtömeg-index), amit a tápláltsági állapot (például javasolt testtömeg) jellemzésére használnak. A BMI-érték számítása egyszerű, jól használható a középmagas emberek alkatának, ideális testtömegének jellemzésére. A számításnál a kilogrammban megadott testtömeget kell elosztani a méterben megadott testmagasság négyzetével. Azaz egy 75 kilogrammos és 175 cm magas ember esetében az értékre 24,5 adódik, ami beleesik a férfiak esetében egészséges tartománynak tekintett 20 és 25 közötti intervallumba. Ugyanakkor szeretném hozzáfűzni, hogy ez a BMI-tartomány a közepes testmagasságú egyének esetében ugyan elfogadható, de a nagyon alacsony és a kifejezetten magas egyéneknél más tartományt kellene alkalmazni.

Az ok az, hogy a testtömeg nem a testmagasság négyzetével, hanem a test térfogatával, azaz a testmagasság harmadik hatványával arányos, s ezt az indexet Rohrer-indexnek hívjuk. Ez a testmagasságra invariáns, s ezért a testfelépítés jellemzésére ez jobban használható. Egy két méter magas ember esetében az előzőekben számított 24,5 értékű BMI-hez csupán 98 kilogramm tartozik, pedig a hasonló testfelépítéshez (175 cm és 75 kilogramm) a 200 cm magas embernek 112 kilogrammnak kellene lennie. Ez pedig a BMI-érték számítása szerint már a túlsúlyos kategória. (Egyébként a 25–30 közötti a túlsúly, a 30–35 feletti az elhízottság, a 35 feletti a súlyos elhízottság, a 40 feletti a kritikus elhízottság tartománya.)

Nem vitás, hogy az egyre magasabb arányú lakossági átoltottság jelenti a vírushelyzet megoldását, a védettség populációs szintű kialakulását. De a megbetegedések, a kórházi kezelések, a lélegeztetőgépre kerülések és sajnos az elhalálozások arányát az egészségi állapot, a szervezet saját immunológiai védelmi szintje is befolyásolja. Tehát az egészséges táplálkozás éppúgy fontos, mint a vakcina beadása. Ne legyünk túlsúlyosak, elhízottak, táplálkozzunk egészségesen. Ez utóbbi tömören így fogalmazható meg: táplálkozzunk változatosan és mérsékelten!

Szabó S. András egyetemi tanár, táplálkozástani szakértő

(A borítóképen: ápolók Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Fotó: MTI/Balázs Attila)