Érdeklődéssel és lényegében egyetértéssel olvastam Lovászy László miniszteri biztos írását – Az elhízás megbosszulja magát – a Magyar Nemzet 2021. április 13-i számában. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy a Covid–19-világjárványban a megelőzhető halálokok tekintetében az egészségügyi ellátás behatárolt mértékben ludas, a döntő két ok a genetika és az életmód.
A halálozási adatokkal kapcsolatban engedtessék meg egy rövid eszmefuttatás. A hazai statisztikai adatok szerint minden olyan halálesetet, ahol az elhunyt esetében az új koronavírus- (és mutánsai) fertőzöttség kimutatható volt, a Covidra visszavezethető halálnak tekintenek. Ugyanakkor olasz és orosz felmérések és elemzések statisztikai adatai szerint a tényleges arány ennek csupán 10-12 százaléka, hiszen a döntő többség – főleg idős emberek – alapvetően azon alapbetegségek (például daganatos megbetegedések, súlyos metabolikus szindróma) szövődményeként hunyt el, amelyek egyébként is, azaz a Covid-fertőzéstől függetlenül is tragikus véghez vezettek volna várhatóan viszonylag rövid időn belül.
Magyarországon Müller Cecília tiszti főorvos asszony öt-hét százalékra becsülte ezt az arányt. Ha tehát átlagosan tíz százalék körülinek vesszük a valóban a Covid-fertőzés miatt elhunytak arányát, akkor a napi kétszáz körüli haláleset Magyarországon csak húsz körüli érték. Lovászy László is nagyon helyesen rámutat cikkében, hogy bizony a rossz egészségi állapot – elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák – döntően befolyásolja a kórházi kezelések és halálesetek arányát. Az orvosi szakirodalomban széleskörűen használatos az úgynevezett BMI-érték (testtömeg-index), amit a tápláltsági állapot (például javasolt testtömeg) jellemzésére használnak. A BMI-érték számítása egyszerű, jól használható a középmagas emberek alkatának, ideális testtömegének jellemzésére. A számításnál a kilogrammban megadott testtömeget kell elosztani a méterben megadott testmagasság négyzetével. Azaz egy 75 kilogrammos és 175 cm magas ember esetében az értékre 24,5 adódik, ami beleesik a férfiak esetében egészséges tartománynak tekintett 20 és 25 közötti intervallumba. Ugyanakkor szeretném hozzáfűzni, hogy ez a BMI-tartomány a közepes testmagasságú egyének esetében ugyan elfogadható, de a nagyon alacsony és a kifejezetten magas egyéneknél más tartományt kellene alkalmazni.
