Érdekes kitérni arra is, hogy a szakértők összefoglalója szerint a nemzetközi befektetésekben harminc helyet javult hazánk pozíciója. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a válság idején is kiemelt figyelmet fordítottak a beruházások ösztönzésére, amit jól tükröz, hogy a költségvetésből tavaly több mint négyezermilliárd forint jutott a beruházások támogatására. A foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén pedig hét-hét helyet tudott javítani az ország. Az elemzés igazi meglepetése – különösen akkor, ha ezt nagypolitikai oldalról vizsgáljuk –, hogy a kormányzati hatékonyság faktorban hét helyezést javítva a 40. helyet érte el az ország, ami 2007 óta a legkedvezőbb pozíció, az infrastruktúra faktorban pedig négy helyezést javított, ez a 37. helyet jelenti.
A másik elismerés a Moody’s felminősítése volt: igazi meglepetésként hatott a döntés. Továbbá a pozitív kicsengésű indoklás is, amely gyakorlatilag a következő évekre vonatkozóan viszonylag magas növekedési kilátással is kecsegtet. A Moody’s közléséből még kiderül az is, hogy az ellenálló képesség mellett az állami pénzeső is pörgeti a gazdaság motorjait, és ennek a „magas nyomásnak” tulajdoníthatóan van az egekben a beruházási ráta. Közben szinte lerágott csont, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már visszajutott a 2019-es szintre.
Akárhogyan is, a hitelminősítő lépése szerint összejött a kanyarban előzés. Tudniillik a prognózisok alapján a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme az első uniós ötben lehet 2021-ben, vagyis folytatódhat a felzárkózás, ezt biztosítja a növekedési többlet. S hiába a sok baloldali „szakértés”, miszerint a kormány csak a csókosoknak szórja a központi mannát, a képlet röviden ez: nem pusztán a növekedés hat a költségvetésre, hanem a költségvetés is a bővülésre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!