Váratlanul két helyről is jelentős elismerést kapott a magyar gazdaságpolitika. Először a svájci IMD javított a hazai versenyképességen, majd a Moody’s minősítette fel Magyarországot.
Kezdjük a versenyképességi helyzetünkkel! Hosszú időn keresztül még a csapból is az folyt, hogy a magyar gazdaság neuralgikus pontja a versenyképesség, azon belül is a gyenge hazai termelékenység. Mind a Pénzügyminisztérium, mind a Magyar Nemzeti Bank lépett: a jegybank egy komplex versenyképességi javaslatcsomagot dolgozott ki, míg a pénzügyi tárca égisze alatt létrejött a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Derekasan dolgoztak az érintettek, aminek meg is lett az eredménye: Magyarország öt helyet lépett előre az IMD svájci üzleti iskola Versenyképességi Központja (IMD World Competitiveness Center) által kiadott versenyképességi rangsorban 2021 nyarán.
Konkrétan: az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet közreműködésével készülő 2021-es IMD Versenyképességi évkönyv 63 országot felsoroló rangsorában Magyarország így a 42. helyre lépett, amivel a harmadik legnagyobb javulást érte el. Kétségtelen, hogy a 42. helyezés még messze van a kívánatostól; vagyis folytatni kell a versenyképességi tanácsban megkezdett munkát. Azonban ne feledjük, a koronavírus okozta krízis alatt tudtunk lendíteni a pozíciónkon. Magyarán a hazai gazdaságvédelmi intézkedések nemcsak a válság hatásait tompították, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság lépéselőnybe kerüljön, növelje a versenyképességét. Ráadásul az a támogató, ösztönző gazdaságpolitika, amely eddig is jellemezte a magyar kormány működését, a jövőben is folytatódik. De minek tulajdonítható az ugrás? A jelentős előrelépés annak köszönhető, hogy a kormány világos elveket követett a gazdaságvédelmi intézkedések terén is. A cél a kezdetektől az volt, hogy Magyarország ne csak a járvány gazdasági hatásait tudja eredményesen kivédeni, hanem előnnyel tudjon kijönni a válságból. Tegyük hozzá, hazánk a visegrádi országok között is javított: a második helyen áll, csak Csehország előzte meg, Lengyelország és Szlovákia is hátrébb végzett a rangsorban. Valószínűleg belejátszott ebbe az a tény is, hogy a kabinet nem adóemelésekkel és elvonásokkal kezelte a válságot, éppen ellenkezőleg: jelentős adócsökkentéseket, adóegyszerűsítéseket hajtottak végre, növelték a beruházások támogatását és kiemelt figyelmet fordítottak a munkahelyek védelmére. A svájci felmérés alátámasztja, hogy ezek az intézkedések hatásosak voltak: a legnagyobb javulást a versenyképes adórendszer, a foglalkoztatás, a munkaerőpiac és a nemzetközi befektetések terén mérték Magyarországnál.
Érdekes kitérni arra is, hogy a szakértők összefoglalója szerint a nemzetközi befektetésekben harminc helyet javult hazánk pozíciója. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a válság idején is kiemelt figyelmet fordítottak a beruházások ösztönzésére, amit jól tükröz, hogy a költségvetésből tavaly több mint négyezermilliárd forint jutott a beruházások támogatására. A foglalkoztatás és a munkaerőpiac területén pedig hét-hét helyet tudott javítani az ország. Az elemzés igazi meglepetése – különösen akkor, ha ezt nagypolitikai oldalról vizsgáljuk –, hogy a kormányzati hatékonyság faktorban hét helyezést javítva a 40. helyet érte el az ország, ami 2007 óta a legkedvezőbb pozíció, az infrastruktúra faktorban pedig négy helyezést javított, ez a 37. helyet jelenti.
A másik elismerés a Moody’s felminősítése volt: igazi meglepetésként hatott a döntés. Továbbá a pozitív kicsengésű indoklás is, amely gyakorlatilag a következő évekre vonatkozóan viszonylag magas növekedési kilátással is kecsegtet. A Moody’s közléséből még kiderül az is, hogy az ellenálló képesség mellett az állami pénzeső is pörgeti a gazdaság motorjait, és ennek a „magas nyomásnak” tulajdoníthatóan van az egekben a beruházási ráta. Közben szinte lerágott csont, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már visszajutott a 2019-es szintre.
Akárhogyan is, a hitelminősítő lépése szerint összejött a kanyarban előzés. Tudniillik a prognózisok alapján a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme az első uniós ötben lehet 2021-ben, vagyis folytatódhat a felzárkózás, ezt biztosítja a növekedési többlet. S hiába a sok baloldali „szakértés”, miszerint a kormány csak a csókosoknak szórja a központi mannát, a képlet röviden ez: nem pusztán a növekedés hat a költségvetésre, hanem a költségvetés is a bővülésre.
Mind az IMD versenyképességi rangsorában az öthelyes ugrás, mind pedig a Moody’s felminősítése fontos jelzés a kormánynak. Ugyanis a vírushelyzetre tekintettel nem lehetett arra számítani, hogy ekkora javulás következik be a magyar gazdaságpolitika megítélésében. S ezt most nem a kincstári optimizmus mondatja velünk, hanem az IMD és a Moody’s.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: a Pénzügyminisztérium épülete a fõváros V. kerületében, a József nádor téren. Alpár Ignác tervei szerint épült a 20. század elején, 1909-ben. Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
