időjárás 5°C Vendel 2021. October 20.
logo

Nincs gáz, mert van!

Szajlai Csaba
2021.10.14. 08:00 2021.10.14. 08:42
Nincs gáz, mert van!

Ne áltassuk magunkat: az Európai Unióban tomboló energiaválság hozzánk is begyűrűzik – csakúgy, mint a hetvenes évek olajárrobbanása –, nem mindegy azonban, hogy a kormány miként reagál a helyzetre. A jelek szerint eddig sikerült a problémát elhárítani, amely gyakorlatilag a hazai energiamix, vagyis az energiaforrások összetételének képzésének tulajdonítható. De ne szaladjunk előre!

A világjárvány utáni gazdasági fellendülés miatt meredeken emelkedik a földgáz, a kőolaj és a szén ára már globálisan is: szinte egyik hétről a másikra tapasztaljuk meg a történelmi csúcs­árakat. Az európai kontinens energiaválságát sok összetevő okozza. Első helyre kívánkozik a szén-dioxid-kvóták áremelkedése, ám erősen „bejátszik” a növekvő áramkereslet is, csakúgy, mint a gáztározók alacsonyabb töltöttsége, valamint az elavult uniós szabályozás. Konkrétan az is, hogy az Európai Unió döntéshozói nem figyeltek oda az ellátásbiztonság folyamatos fenntartására. Természetesen idetartoznak még spekulatív várakozások is. A felsorolt tényezők pedig hajtják felfelé az árakat. S úgy tűnik, az energiaéhség még jó ideig velünk marad; a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő OECD elemzése alapján 2035-ig biztosan.

Jelenleg nem is az a kérdés, hogy hányszorosára nőtt és nő az energia ára, hanem egyáltalán van-e, lesz-e? S ebben a helyzetben készül az EU az úgynevezett „zöldátállásra”, amelyről még átgondolt stratégia sem készült.

Tulajdonképpen arról várnánk prognózisokat, hogy mekkora költséggel is jár majd Európa „zöldítése”? Ha drága lesz, erre fogadni is lehet, az pörgeti majd az inflációt, ráadásul pontosan még azt sem lehet tudni, hogy mi lesz annak a forrása. Tudniillik, a megújuló energia egyelőre biztosan nem lesz olcsóbb. A gondot még az is fokozza, hogy a jövőben olyan zavarok állhatnak elő, amelyek megrengethetik az uniós gazdaságok működését. Háztartási oldalról mindenképpen: nagy kérdés, hogy az EU gazdasági perifériáján található gazdaságok – Olaszország, Görögország vagy éppen Portugália – állampolgárai hogyan fizetik ki az ötven-hatvan százalékkal dráguló energiaárak otthoni számláit. A dél-európai országok még nem érik utol a válság előtti szintjüket, az olaszok még a 2008–2009-es krízis előtti kibocsátást sem képesek produkálni, amely természetesen negatív hatással van a mindennapokra is. A felsorolt helyeken nem volt rezsicsökkentés.

Közben nincs igazából diskurzus arról sem, hogy az egyes nemzetgazdasági ágazatokat miként is érinti majd; várhatóan a mezőgazdaságban lesz a legnehezebb az átállás. S ezek nem a jövő, hanem a jelen kérdései. Miként az is, hogy a kontinens energiaválsága a földgáz mellett az árampiacon is tetten érhető, mindkét „ágon” sokkoló a helyzet, többszörös a drágulás, a benzin- és gázolajárakról nem is beszélve. Elméletileg reneszánszukat élhetnék a szenes erőművek a földgázhiány miatt Európában, de ezek számottevő hányadát több évtizeddel ezelőtt, akár fél évszázadnál is régebben épült szén-, földgáz- és olajtüzelésű blokkok teszik ki. Ráadásul az EU szén- és lignittüzelésű kapacitásainak döntő részét ki kell vonni vagy teljesen fel kell újítani.
A mi esetünkben az alapkérdés természetesen az, hogy a nemzetközi rendszerekbe integrálódott gazdaságként miként tudunk ellenállni ezeknek az uniós és globális negatív folyamatoknak. Nyugtázzuk, hogy egyelőre nem kell aggódnunk, miután a napokban született új, hosszú távú magyar–orosz gázmegállapodás segíti a hazai rezsicsökkentés eredményeinek megóvását. Importőr pozícióban vagyunk az árampiacon is, de a szlovák–magyar távvezeték-hálózat átviteli kapacitásának jelentős bővítése megoldást kínál a problémára. S a közvetlen függést a rövid távú nagykereskedelmi piaci hatásoktól csökkentheti az is, hogy van hazai kitermelésű földgázunk, lignitünk, továbbá nukleáris erőművünk, és növekvő számban épülnek a naperőműveink.

Magyarország jelentőset lépett előre az energiaellátása diverzifikálásában az elmúlt egy évtized leforgása alatt, ami nagy vívmány. Ugyanis az energiaellátás kérdése a kelet-közép-európai régióban mindig kritikus ügynek számított. A nemzeti energiamixnek fentebb említésre kerültek a részletei, a kormány elkötelezett a tiszta, biztonságos, hatékony és modern energiaelőállítás mellett. Vagyis most azért nincs gáz, mert van.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Az ösküi napelempark az ünnepélyes átadás napján, 2021. október 12-én. A tíz megawatt teljesítményű erőmű több mint ötezer család villamosenergia-ellátását biztosítja. Fotó: MTI/Vasvári Tamás