időjárás 15°C Orbán 2022. május 25.
logo

Pénzeső nem csak „csókosoknak”!

Szajlai Csaba
2021.11.14. 06:54
Pénzeső nem csak „csókosoknak”!

Gyakran hallani baloldali körökből és a kormánnyal nem különösebben szimpatizáló közgazdászoktól is, hogy csak a „csókosoknak” jár Magyarországon állami támogatás; ezzel szemben több tízezernyi cég jutott kedvező forrásokhoz az elmúlt másfél esztendő alatt. De hogy mindenki megnyugodjon, ezt a folyamatot, amelyben a gazdaságpolitika soha nem látott pénzbőséggel igyekezett segíteni a járvány miatt bajba jutott gazdasági szereplőknek, röviden be is mutatjuk.

Az oly sokszor emlegetett „helikopteres pénzszórással” ellentétben az illetékes minisztériumok már jó előre megkérdezték a vállalkozókat, hogy mivel tudna az állam hozzájárulni a munkahelyek megvédéséhez és új munkahelyek létesítéséhez. A hazai cégek három szempontot soroltak fel, amelyeket beépítettek a központi programokba: gyorsaság, likviditás és ütemezettség. Az első szempontnak megfelelően a korábbi három-öt hónappal szemben a beruházásösztönző pályázatok átfutási ideje 45-60 napra rövidült. A gazdasági társaságok pénzügyi likviditását segítve a támogatás száz százalékát (!) megkaphatják előlegként, és az önerő finanszírozásához nullaszázalékos Széchenyi-kártya-hitelt vehetnek igénybe. Fontos megemlíteni még a Vali.hu-t, a vállalkozói információs portált, amellyel a cégek lényegében plusz egy „munkatárshoz” jutnak. Az oldalon ugyanis mindössze három kattintással értesülhetnek a számukra elérhető pályázatokról, államilag támogatott lehetőségekről.

Ebből a rövid felsorolásból talán észrevehető, hogy az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott a magyar gazdaságpolitika filozófiája is. Miközben a járványok különböző hullámai alatt elsősorban a válságintézkedésekről volt szó, a háttérben fegyelmezetten folyt a munka a hosszabb távú időszakokra is. A kormány oltási programjának tulajdoníthatóan egy-másfél hónapos előnyben vagyunk a gazdaságunk újraindításában más európai uniós tagországokhoz képest, és további versenyelőnyre tehetünk szert azzal, hogy a pályázatok is rendelkezésre állnak. A lényeg, hogy Magyarország és a magyar gazdaság újraindítása havonta ötszázmilliárdos előnyt jelent. A megújult fejlesztéspolitikának köszönhetően több vállalkozásnak tudott az állam segíteni, mint amennyit az elmúlt harminc évben, 15 éves ciklusokban elért.

Összességében kétezermilliárd forintnyi államilag támogatott kedvezményes hitel és tőkekonstrukció mellett további mintegy hatszázmilliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a vállalkozásoknak az újrainduláshoz. A kisebb, korábban a pályázatok köréből gyakran kiszoruló cégeknek pedig kedvez a kisebb projektméret – már háromfős foglalkoztatotti létszámtól lehet pályázni! A korszerűségre sem lehet semmi panasz: a támogatható tevékenységek közé tartozik a technológiafejlesztés, beleértve a termelési és szolgáltatási, valamint infokommunikációs technológia fejlesztését, a technológiai kapacitások bővítését és az üzleti felhőszolgáltatások igénybevételét. Ilyen tevékenység továbbá az infrastrukturális és ingatlanberuházás, a tanácsadási szolgáltatások és a képzési szolgáltatások igénybevétele, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, a gyártási know-how beszerzése, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása is.

Fontos szegmens a digitalizáció is: a nemzetközi elemzőházak előrejelzése szerint azok a vállalkozások, amelyek nem digitalizálnak, öt éven belül végleg kiszorulnak a versenyből. Az állam szerepe, hogy segítse a kevésbé digitalizált vállalkozásokat a fejlődésben. Ezért hozták létre a Modern mintaüzemek programot. Biztató a visszajelzés is: az első körben megkeresett száz, a jövő technológiáit már most is alkalmazó vállalkozás mindegyike igent mondott a megkeresésre.

Feltétlenül meg kell említeni a jegybank Növekedési hitelprogramját is: 18 hónap alatt ugyanis több mint hatvanezer szerződést kötöttek a kereskedelmi bankok az ügyfelekkel, és negyvenezer hazai kis- és közepes vállalkozásnak segítettek ebben a rendkívül nehéz másfél évben, háromezermilliárd forint került így a cégekhez. Ennek a nagyszabású projektnek köszönhetően az elmúlt nyolc és fél évben összesen 6400 mil­liárd forintnyi forráshoz jutott mintegy 75 ezer kis- és középvállalkozás, és a jegybank számításai szerint ez a pénzmennyiség mintegy öt százalékkal járult hozzá az elmúlt nyolc és fél év gazdasági növekedéséhez. A Magyar Fejlesztési Bank tavaly több mint kétezermilliárddal és idén nagyjából ezermilliárd forintos finanszírozással áll rendelkezésre: több mint húszezer hazai cég már élt is az állami hátterű fejlesztési forrásokkal.

Summa summarum: ennyi „csókos” vállalkozás a világon sincs, mint amennyi kedvezményes állami forrásban részesült Magyarországon! Ebből is látszik, minden kritika ellenére, hogy az együttműködés közös érdeke a kormánynak és a piaci szereplőknek.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)