Háromszázötvenmilliárd forint értékű állami beruházást halaszt el a kormány a pénzügyi tartalék növelése és az államadósság csökkentése érdekében, jelentette be a napokban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank pedig közölte, hogy megszünteti a hazai vállalatfinanszírozás egyik fontos projektjét, a Növekedési kötvényprogramot. A baloldali sajtó mindkét hír kapcsán megszorítást kezdett el emlegetni. Miután a megszorítás kifejezés Magyarországon automatikusan a Bokros-csomagot juttatja eszünkbe, rögtön szögezzük le, erről szó sincs.

De most vissza a kályhához, nézzük az összképet!

Amikor 2020 tavaszán berobbant a koronavírus-járvány, mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank pénzesőt zúdított a gazdaságra, hogy mérsékelje az elkerülhetetlen visszaesést. Ágazatok jutottak padlóra, és több százezer hazai kis- és közepes vállalkozás veszítette el rögtön a piacát. A gazdaságpolitikai döntéshozók éppen ezért úgy határoztak, hogy nem állítják le az állami pénzesőt. Sikerült újraindítani a gazdaságot az idén, Európában Magyarország az elsők között tudott érdemi növekedést produkálni a tavalyi recesszió után. Olyannyira, hogy a magyar gazdaság idén jó eséllyel teljesíti a 6-6,5 százalékos bővülést. Emeljük ki: a gazdasági teljesítményünkben komoly szerepe volt a vírus elleni vakcinák rendelkezésre állásának, a gyors oltásoknak és ezáltal a korábbi gazdasági nyitásnak.

A zakatoló gazdaságnak viszont ára is van, ez pedig a megugró költségvetési hiány. Amennyiben a deficit nő, automatikusan az államadósság is, tudniillik a hiányt hitelből finanszírozza az állam, ami növeli az adósságot. Mindez azért történt, hogy elkerüljük a 2008–2009-es állapotokat, amikor is a krízis lefutása után négy-öt évbe telt a magyar gazdaság visszaépülése. Mert ne felejtsük el: nemcsak a növekedés hat a költségvetésre, hanem a költségvetés is a növekedésre. Vagyis a magyar gazdaság gyors talpra állása, a munkahelyek megőrzése épp a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is köszönhető. A válság előtti gazdasági eredményeinknek, az államháztartás stabilitásának köszönhetően tehát a kormányzat – a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve – érdemi segítséget tudott adni a vállalkozásoknak. Mindez természetesen nagyobb költségvetési hiányt, pótlólagos állampapír-kibocsátást eredményezett, csakúgy, mint minden európai országban. Vagyis „hungarikumról” aligha beszélhetünk: az Európai Bizottság a koronavírus okozta kontinentális sokk miatt engedélyezte az uniós tagállamok számára a lazítást. Tartsuk fejben azt is, hogy a 2008–2009-es válság időszakával szemben most mindvégig megvolt a bizalom a magyar állam iránt. Így az állampapírjainkat jelentős túlkereslet mellett tudtuk értékesíteni. Mindhárom nagy hitelminősítőnél hazánk a befektetésre ajánlott kategóriában van, pozitív kilátással. Arról nem is beszélve, hogy a devizakötvényeinket is vitték, mint a cukrot.

Most arról van szó, hogy el kell engedni vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.

Ami pedig a jegybanki döntést illeti, a Növekedési kötvényprogramot sokak várakozásával összhangban szünteti meg az MNB. Egyszerűen azért, mert kimerült az 1550 milliárd forintos keret. A hazai jegybank az elmúlt másfél évben nagyjából 3800 milliárd forintot juttatott több csatornán keresztül a gazdaságba.

Általános megszorításról tehát ne beszéljünk ilyen makrogazdasági számok láttán! Tekintettel arra, hogy a központi költségvetés értékrendjében immár bő tíz éve nincs változás: a munka és család elsődlegessége a számokból kiolvasható, a gazdaságpolitikai ívet pedig a reálgazdaság támogatásának és az adósságráta csökkentésének szempontjai együtt határozzák meg. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy csökkennek a munkavállaláshoz kapcsolódó adók, a családok támogatása pedig az eddigi legmagasabb összeget érheti el.

Eddig az volt a probléma, hogy túlköltekezik a kormány, s amennyiben a baloldal nyer, költségvetési kiigazítással, megszorítással kell átvennie a kormányrudat. Most az a gond, hogy a kormány visszafogja az állami beruházásokat a pénzügyi tartalék növelése és az államadósság csökkentése érdekében. Hát ki érti ezt? Végezetül megsúgom a több mint tíz éve tartó gazdaságpolitikai hagyomány esszenciáját: megszorítás jobboldali kormány idején kizárt.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett (Fotó: MTVA/Róka László)