idezojelek

Megszorítás? Milyen megszorítás?

A több mint tíz éve tartó gazdaságpolitikai hagyomány esszenciája: megszorítás jobboldali kormány idején kizárt.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined
Fotó: Róka László

Háromszázötvenmilliárd forint értékű állami beruházást halaszt el a kormány a pénzügyi tartalék növelése és az államadósság csökkentése érdekében, jelentette be a napokban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank pedig közölte, hogy megszünteti a hazai vállalatfinanszírozás egyik fontos projektjét, a Növekedési kötvényprogramot. A baloldali sajtó mindkét hír kapcsán megszorítást kezdett el emlegetni. Miután a megszorítás kifejezés Magyarországon automatikusan a Bokros-csomagot juttatja eszünkbe, rögtön szögezzük le, erről szó sincs.

De most vissza a kályhához, nézzük az összképet!

Amikor 2020 tavaszán berobbant a koronavírus-járvány, mind a Pénzügyminisztérium, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank pénzesőt zúdított a gazdaságra, hogy mérsékelje az elkerülhetetlen visszaesést. Ágazatok jutottak padlóra, és több százezer hazai kis- és közepes vállalkozás veszítette el rögtön a piacát. A gazdaságpolitikai döntéshozók éppen ezért úgy határoztak, hogy nem állítják le az állami pénzesőt. Sikerült újraindítani a gazdaságot az idén, Európában Magyarország az elsők között tudott érdemi növekedést produkálni a tavalyi recesszió után. Olyannyira, hogy a magyar gazdaság idén jó eséllyel teljesíti a 6-6,5 százalékos bővülést. Emeljük ki: a gazdasági teljesítményünkben komoly szerepe volt a vírus elleni vakcinák rendelkezésre állásának, a gyors oltásoknak és ezáltal a korábbi gazdasági nyitásnak.

A zakatoló gazdaságnak viszont ára is van, ez pedig a megugró költségvetési hiány. Amennyiben a deficit nő, automatikusan az államadósság is, tudniillik a hiányt hitelből finanszírozza az állam, ami növeli az adósságot. Mindez azért történt, hogy elkerüljük a 2008–2009-es állapotokat, amikor is a krízis lefutása után négy-öt évbe telt a magyar gazdaság visszaépülése. Mert ne felejtsük el: nemcsak a növekedés hat a költségvetésre, hanem a költségvetés is a növekedésre. Vagyis a magyar gazdaság gyors talpra állása, a munkahelyek megőrzése épp a jelentős költségvetési impulzusnak, az adók csökkentésének és a beruházások támogatásának is köszönhető. A válság előtti gazdasági eredményeinknek, az államháztartás stabilitásának köszönhetően tehát a kormányzat – a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve – érdemi segítséget tudott adni a vállalkozásoknak. Mindez természetesen nagyobb költségvetési hiányt, pótlólagos állampapír-kibocsátást eredményezett, csakúgy, mint minden európai országban. Vagyis „hungarikumról” aligha beszélhetünk: az Európai Bizottság a koronavírus okozta kontinentális sokk miatt engedélyezte az uniós tagállamok számára a lazítást. Tartsuk fejben azt is, hogy a 2008–2009-es válság időszakával szemben most mindvégig megvolt a bizalom a magyar állam iránt. Így az állampapírjainkat jelentős túlkereslet mellett tudtuk értékesíteni. Mindhárom nagy hitelminősítőnél hazánk a befektetésre ajánlott kategóriában van, pozitív kilátással. Arról nem is beszélve, hogy a devizakötvényeinket is vitték, mint a cukrot.

Most arról van szó, hogy el kell engedni vagy át kell ütemezni a hiányt termelő, de versenyképességet nem erősítő állami beruházások egy részét.

Ami pedig a jegybanki döntést illeti, a Növekedési kötvényprogramot sokak várakozásával összhangban szünteti meg az MNB. Egyszerűen azért, mert kimerült az 1550 milliárd forintos keret. A hazai jegybank az elmúlt másfél évben nagyjából 3800 milliárd forintot juttatott több csatornán keresztül a gazdaságba.

Általános megszorításról tehát ne beszéljünk ilyen makrogazdasági számok láttán! Tekintettel arra, hogy a központi költségvetés értékrendjében immár bő tíz éve nincs változás: a munka és család elsődlegessége a számokból kiolvasható, a gazdaságpolitikai ívet pedig a reálgazdaság támogatásának és az adósságráta csökkentésének szempontjai együtt határozzák meg. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy csökkennek a munkavállaláshoz kapcsolódó adók, a családok támogatása pedig az eddigi legmagasabb összeget érheti el.

Eddig az volt a probléma, hogy túlköltekezik a kormány, s amennyiben a baloldal nyer, költségvetési kiigazítással, megszorítással kell átvennie a kormányrudat. Most az a gond, hogy a kormány visszafogja az állami beruházásokat a pénzügyi tartalék növelése és az államadósság csökkentése érdekében. Hát ki érti ezt? Végezetül megsúgom a több mint tíz éve tartó gazdaságpolitikai hagyomány esszenciáját: megszorítás jobboldali kormány idején kizárt.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank cégtáblája az épület bejárati kapuja mellett (Fotó: MTVA/Róka László)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.