A leszűrhető jó hír jelenleg az, hogy a magyar gazdaságot hidegen hagyják a külső környezet problémái, és bár messze van még az év vége, egy kis szerencsével meglepetést is láthatunk az idei növekedési adatokban. Egyelőre semmi jele a növekedés lassulásának, az első kéthavi adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság kibocsátása. Tegyük hozzá persze, hogy márciusról még nincsenek statisztikai adatok, és az év vége is nagyon messze van, 2022 elején azonban még nyoma sem volt a kilátások bárminemű romlásának. Emlékezzünk arra is, hogy a tavalyi utolsó három hónap is bivalyerős volt, a GDP akkor 7,1 százalékkal bővült, és ehhez a dinamikus időszakhoz képest gyorsult a termelési volumen az ágazatok többségében. Mindezek alapján pedig az első negyedévben szép számot – akár nyolc százalékot is – produkálhatott a növekedési ütem (ez május közepén derül ki). Amennyiben ténylegesen ilyen erős volt az első negyedév, akkor ötszázalékos bővülési kilátásunk is lehet 2022 egészére.

Gyakorlatilag ömlik a külföldi működőtőke a gazdaságba, a nagyobb piaci szereplők egymás után jelentik be újabb fejlesztéseiket, miként a fogyasztás is lendületesen növekszik az első két hónapban kifizetett 1200 milliárdos jövedelmi transzfernek – szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz – köszönhetően. Közben a kockázatokra is figyelni kell: Magyarországnak külgazdasági értelemben hatalmas a kitettsége, így aggodalomra ad okot a külső környezet romlása, például Németország recesszióba süllyedését sem lehet kizárni, ami rontja a magyar ipari termelés kilátásait.

Azzal sincs gond, hogy a kincstári optimizmust éppen a gazdaságpolitika döntéshozói nem osztják. A Magyar Nemzeti Bank erre az évre 2,5 és 4,5 százalék közötti bővülést jósolt márciusi inflációs jelentésében, és Varga Mihály pénzügyminiszter is jócskán lerontotta a tavaly év végén prognosztizált 5,9 százalékos ütemet: március végén a Figyelőnek adott interjúban három és négy százalék közé tette az idei növekedés mértékét.

Senki sem vitatja, hogy a háborús helyzetnek a világgazdaságra komoly negatív hatásai lesznek, és amíg tart a háborús konfliktus, nehéz megjósolni a folyamatokat. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy Magyarország gazdasága és költségvetése stabil maradjon, s gazdaságunk ellenálló képessége a pénzügyi egyensúly terén is újból erősödjön.

Érdemes emlékezni arra is, hogy ezt a baloldali–liberális kormányok soha nem tudták elérni. Olyannyira nem, hogy irányításuk alatt egyetlen olyan év sem volt, amikor a GDP-arányos adósságállomány csökkent volna. Ráadásul a jegybanki alapkamat magas volt, és az inflációt sem sikerült a megfelelő célszintre szorítani.

A 2010 utáni kedvező folyamaton az elmúlt években a koronavírus-járvány módosított, a változtatásra az Európai Unió is támogatást adott. Brüsszel hozzáállása azt jelentette, hogy a kormányok mozgásteret kaptak a gazdasági növekedés erősítésére, akár a költségvetési hiány és így az államadósság átmeneti növekedésének árán is. Ezzel a lehetőséggel élt Magyarország is, így sikerült – harminc éve nem tapasztalt (!) – rekordszintre emelni a gazdaság bővülését, amely erős bázist teremtett 2022-re.

Tessék ezt utánunk csinálni!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)