Németként fájó szívvel tapasztalom, hogy egyre rosszabb Magyarország és Ukrajna viszonya. Az orosz invázió szörnyen érintette Ukrajnát, és elválaszt két büszke államot, amelyeket pedig több minden köt össze, mint amennyi elválaszt. Megvisel Ukrajna túlélésért folytatott harca, de ugyanúgy látom azt is, hogy az orosz energiaforrások azonnali leállítása a szétesőben lévő Ukrajna mellett a vele szomszédos országokat, sőt valójában az egész Európai Uniót destabilizálná. Márpedig a destabilizált államok maguk is veszélyforrássá válnak, és nem tudnak többé másokon segíteni.
Egyre világosabbá válik az is, hogy az uniós embargók nem apasztják le az orosz államkincstárat. Már régóta más vásárlók lépnek be a képbe és töltik fel Vlagyimir Putyin háborús kasszáját. Az EU is kénytelen volt belátni, hogy Magyarország, Szlovákia és számos más állam rövid távon nem tud lemondani az orosz szállításokról, máskülönben pedig a lerombolt Ukrajnához más veszélyeztetett államok csatlakoznának. A problémák ezáltal csak nagyobbá és még kezelhetetlenebbé válnának – ami Putyinnak az érdekében állhat ugyan, de az uniónak vagy Magyarországnak nem. Még Németország is kiszámíthatatlanul veszélybe sodorja magát egy embargóval. A Zöldek akarata, amellyel a bizonytalan források, a nap- és a szélenergia javára feladnák a biztos atomot és szenet, abból is nyilvánvaló volt, amilyen szigorral követelték az embargót. A Zöldek Putyin és háborúja ellen vannak, de az is igaz, hogy az embargó segíti őket abban, hogy energetikailag bizonytalan országgá alakítsák Németországot. Ilyen paradox a zöldlogika.
A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének energiapolitikai elemzése világosan fogalmaz: „A magyar energiapolitika átalakulóban van. Egyik lábával már a jövőben áll, a másikat még béklyóként szorítja az Oroszországtól való, történelmileg kialakult függőség. Európai partnereivel összhangban Magyarország dolgozik a kibocsátáscsökkentésen. E cél érdekében továbbra is hosszú távon épít az atomenergiára, amely zöldenergia-forrásként központi szerepet játszik majd. A megújuló energiaforrások közül Magyarországon különösen a nap-, illetve a geotermikus energiában rejlik még nagy lehetőség. Mindamellett a belátható jövőben alig képzelhető el, hogy az ország teljes mértékben lemondjon a fosszilis energiáról, különösen a földgázról.”