Oroszországtól való függőségének csökkentése érdekében a magyar vezetés erőteljesebb diverzifikáció mellett szánta el magát, továbbá jobban bekapcsolódik a térség energetikai infrastruktúrájába. Épp az ukrajnai háború tükrében mutatkozik majd meg, hogy energiapolitikai kihívásaira tekintettel Magyarország a jövő felé teszi-e meg a következő lépést, vagy egyik lábával továbbra is a függőségeibe süpped.

Az 1989-es, rendszerváltó politikusnemzedék tagjaként megértem az ukrán elnököt, és azt kívánom Volodimir Zelenszkijnek, hogy érje el célját: a büszke, erős és békés Ukrajnát. De ha adhatnék neki tanácsot, azt mondanám neki: kérlek, vedd figyelembe országod olaj- és gáztartalékait, és ne engedd, hogy Brüsszel a háború után lebeszéljen téged az ebben rejlő lehetőségekről!

Ukrajna energetikai szempontból függetlenné tehetné a szomszédait Oroszországtól. Andreas Umland tudományos kutató egy 2020-as tanulmányában (Az ukrán energiatartalékok elfeledett potenciálja) egyértelműen fogalmaz: „A már ismert és kiaknázható ukrán források elszánt feltárása az ukrán gázkitermelés jelentős növekedéséhez vezethetne. Ez nem csak lehetővé tenné az országnak, hogy teljes mértékben maga fedezze a belföldi gázszükségletét és energetikailag messzemenően önellátóvá váljon. A legkedvezőbb esetben Ukrajna olyan helyzetbe is kerülhet, hogy saját földgázexportját is megkezdheti a szomszédos EU-országokba, illetve rajtuk keresztül. Hatalmas gázszállítási rendszerével Ukrajnának már most megvan a szükséges infrastruktúrája ahhoz, hogy nagy mennyiségű gázt szállítson az unióba.”

Umland tanulmányában olyasmi is olvasható, ami ismerős lehet az energiaügyek iránt érdeklődő magyaroknak: az unióba irányuló orosz gázszállítások különböző útvonalaival kapcsolatos, ismert nézetkülönbségek és tárgyalások elterelték a figyelmet arról, milyen gazdasági potenciál rejlik Ukrajna gáz- és olajtartalékaiban, valamint nagy gáztárolói­ban és biogázforrásaiban. Ugyanis a magyaroknak az orosz energiától való függőségére is igaz, hogy az nemcsak az országuk korábbi KGST-kényszerfüggőségének a következménye, hanem az EU zöldenergia-politikájának is. Ha kívánhatnék valamit, akkor az az lenne, hogy csillapodjanak a nézetkülönbségek Magyarország és Ukrajna között. Szuverén országokként, kölcsönös tiszteletet adva egymásnak egy olyan unióban és unióval, amely ismét jobban lélegzethez engedi a tagállamait.

A szerző 1990 és 2005 között a szászországi SPD-képviselők vezetője volt, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból

Borítókép: az Akvamarin Projekt keretében a Magyar Földgáztároló Zrt. egy megközelítőleg 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszert és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát létesít a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál (Fotó: Kurucz Árpád)