Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa, Helena Dalli nem sokkal a bizottsági elnök évértékelőjét követő interjúja során a lengyel helyzettel összefüggésben már az LMBTQ-ideológiától elzárkózó tagállamokkal szembeni pénzügyi szankciók lehetőségét is felvetette, amikor kijelentette, hogy „azoknak az uniós országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben az LMBTQ-jogokat, pénzbüntetéssel kell számolniuk”.

2021 márciusában, válaszul a lengyelországi LMBTQ-mentes övezetekre, az Európai Parlament az LMBTQ-szabadság zónájának nyilvánította az EU-t, mert az uniós képviselők szerint a lengyel LMBTQ-közösség tagjai egyre többször válnak hátrányos megkülönböztetés vagy támadások áldozatává, leggyakrabban az állami hatóságok, választott tisztviselők (beleértve az államelnököt) és a kormánypárti média részéről érkező gyűlöletbeszéd következtében. Az állásfoglalásban az EP-képviselők kifejtették, hogy – bár korábban már elutasították több lengyel város pályázatát – a bizottságnak további lépéseket kell tennie, és minden rendelkezésére álló eszközt – beleértve a kötelezettségszegési eljárást, az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét és a jogállamisági rendeletet is – ki kell használnia a Lengyelország elleni fellépéshez. 

Az Európai Bizottság végül 2021 júliusában egyszerre indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország és Lengyelország ellen.

Míg hazánk vonatkozásában a gyermekvédelmi törvény, addig Lengyelország esetében az LMBTQ-mentes zónák szolgáltak az eljárás megindításának alap­jául, mivel Brüsszel értelmezésében ezekkel a lépésekkel a két ország megsértette az alapvető jogokat és az egyenlőséget.

A szomszédságunkban zajló háború kitörése óta azonban gyökeresen megváltozott Brüsszel és Lengyelország viszonya, köszönhetően a konzervatív vezetésű tagállam elkötelezett oroszellenes politikájának, mely elsősorban történelmi okokra vezethető vissza. Oroszország ugyanis tevékeny részt vállalt a lengyel állam többszöri felosztásában, emellett az országnak a Molotov–Ribben­trop-paktum súlyos következményeivel és a szovjet megszállással is meg kellett küzdenie.

Lengyelország amellett, hogy jelentősen csökkentette orosz energiafüggőségét, fegyvereket szállít Ukrajnának és központi szerepet vállal a hadianyag-elosztásban, továbbá feltétel nélkül támogatja Brüsszel szankciós politikáját is. Ennek bizonyítéka, hogy Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter korábban leszögezte, hogy országa partner az összes orosz energiahordozó importjának betiltásában; Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter pedig nemrég a hetedik szankciós csomag kidolgozásának megkezdését sürgette, amelynek szerinte az orosz gáz embargóját is tartalmaznia kell.

Ilyen körülmények között hagyta jóvá – több mint egyéves huzavona után – június elsején az Európai Bizottság a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó lengyel tervet, melyet korábban – egyebek mellett – az LMBTQ-jogok állítólagos sérelme miatt nem tett meg. Bár Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a jóváhagyás alapjául az Európai Bizottság „nagyon mély értékelése” szolgál, azonban a bizottság döntése mögött nyilvánvalóan Lengyelországnak az orosz–ukrán konfliktusban tanúsított elkötelezett kiállása és az uniós szankciós politika feltétel nélküli támogatása húzódik meg, ugyanis a testület által korábban kifogásolt lengyel jogszabályok és az LMBTQ-mentes zónák ügyében mind ez idáig nem történt változás.

E folyamat ismételten rávilágít a Brüsszel által gyártott homofób vádak hiteltelenségére, valamint arra, hogy az uniós bürokratáknak a szexuális kisebbségek jogai csupán politikai eszközök, melyeket készséggel félretesznek, ha egy tagállam megfelel az aktuális balliberális érdekeknek és követelményrendszernek. Erre a képmutató politikára és az azzal párhuzamosan alkalmazott kettős mércére vezethető vissza, hogy Magyarország helyreállítási tervének elfogadását, mely a nemzeti hatáskörbe tartozó gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt akadt meg, Brüsszel továbbra is akadályozza. Azért, mert a magyar kormányfő a nemzeti érdekek mentén történő határozott kiállást mutat.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Szavaznak a képviselők a Fit for 55 (Irány 55 százalék) uniós klímavédelmi csomag egyes elemeiről az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. június 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)