idezojelek

Képmutatás és kettős mérce

Brüsszel félreteszi a homofób vádakat, ha egy tagállam megfelel a balliberális érdekeknek.

Cikk kép: undefined
Fotó: Julien Warnand

Az Európai Bizottság több mint egyéves huzavona után június elsején jóváhagyta Lengyelország helyreállítási tervét, melyet korábban – többek között – az LMBTQ-jogok állítólagos sérelme miatt nem tett meg. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Euró­pai Bizottság nagyon mély értékelés alapján adott zöld lámpát a lengyel tervnek, azonban a testület döntése mögött nyilvánva­lóan Lengyelországnak az orosz–ukrán konfliktusban tanúsított elkötelezett kiállása és az uniós szankciós politika feltétel nélküli támogatása húzódik meg.

Mint ismeretes, Lengyelországban 2019 óta több mint száz régió, megye és önkormányzat nyilvánította magát LMBTQ-mentes övezetnek, jelezve azt, hogy elzárkóznak a Nyugatról beszivárgó ideológiai irányzattól. A lengyel kormány 2021. márciusában az alkotmányban biztosított gyermekjogok védelme érdekében törvénytervezetet dolgozott ki az örökbefogadás szigorítására, mely az azonos nemű párok által kihasznált kiskapuk bezárását célozta. A lengyel szejm ugyanebben az évben tárgyalta a több mint százezer civil támogató aláírásával benyújtott „Stop ­LMBTQ!” törvényjavaslatot, mely szintén a biológiai nemek lebontását célként kitűző propaganda visszaszorítását, a hagyományos családmodell védelmét, továbbá a gyermekek körében történő bármely szexuális tevékenység népszerűsítésének megtiltását célozta.

Lengyelország a fentiek következtében korábban folyamatos támadásoknak és politikai nyomásgyakorlásnak volt kitéve az u­niós intézményrendszer részéről.

2020 júliusában az Európai Bizottság visszautasította hat lengyel LMBTQ-mentes település testvérváros programbeli finanszírozását. Ursula von der Leyen a döntés kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az Európai Unió szerződései biztosítják, hogy minden európai szabadon eldönthesse, hol éljen, kit szeressen és mire törekedjen. Én arra törekszem továbbra is, hogy egyenlően élhessünk az unióban.” Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos pedig hangsúlyozta, hogy „a diszkrimináció nem megengedhető az EU-ban”. A bizottság elnöke első évértékelő beszédében is keményen bírálta Lengyelországot, amely szerinte tolerálhatatlan homofób politikájával megsérti a törvények uralmát, az LMBTQ-mentes zónák pedig emberiességmentes zónák, és nincsen helyük az unióban.

Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa, Helena Dalli nem sokkal a bizottsági elnök évértékelőjét követő interjúja során a lengyel helyzettel összefüggésben már az LMBTQ-ideológiától elzárkózó tagállamokkal szembeni pénzügyi szankciók lehetőségét is felvetette, amikor kijelentette, hogy „azoknak az uniós országoknak, amelyek nem tartják tiszteletben az LMBTQ-jogokat, pénzbüntetéssel kell számolniuk”.

2021 márciusában, válaszul a lengyelországi LMBTQ-mentes övezetekre, az Európai Parlament az LMBTQ-szabadság zónájának nyilvánította az EU-t, mert az uniós képviselők szerint a lengyel LMBTQ-közösség tagjai egyre többször válnak hátrányos megkülönböztetés vagy támadások áldozatává, leggyakrabban az állami hatóságok, választott tisztviselők (beleértve az államelnököt) és a kormánypárti média részéről érkező gyűlöletbeszéd következtében. Az állásfoglalásban az EP-képviselők kifejtették, hogy – bár korábban már elutasították több lengyel város pályázatát – a bizottságnak további lépéseket kell tennie, és minden rendelkezésére álló eszközt – beleértve a kötelezettségszegési eljárást, az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét és a jogállamisági rendeletet is – ki kell használnia a Lengyelország elleni fellépéshez. 

Az Európai Bizottság végül 2021 júliusában egyszerre indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország és Lengyelország ellen.

Míg hazánk vonatkozásában a gyermekvédelmi törvény, addig Lengyelország esetében az LMBTQ-mentes zónák szolgáltak az eljárás megindításának alap­jául, mivel Brüsszel értelmezésében ezekkel a lépésekkel a két ország megsértette az alapvető jogokat és az egyenlőséget.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szomszédságunkban zajló háború kitörése óta azonban gyökeresen megváltozott Brüsszel és Lengyelország viszonya, köszönhetően a konzervatív vezetésű tagállam elkötelezett oroszellenes politikájának, mely elsősorban történelmi okokra vezethető vissza. Oroszország ugyanis tevékeny részt vállalt a lengyel állam többszöri felosztásában, emellett az országnak a Molotov–Ribben­trop-paktum súlyos következményeivel és a szovjet megszállással is meg kellett küzdenie.

Lengyelország amellett, hogy jelentősen csökkentette orosz energiafüggőségét, fegyvereket szállít Ukrajnának és központi szerepet vállal a hadianyag-elosztásban, továbbá feltétel nélkül támogatja Brüsszel szankciós politikáját is. Ennek bizonyítéka, hogy Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter korábban leszögezte, hogy országa partner az összes orosz energiahordozó importjának betiltásában; Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter pedig nemrég a hetedik szankciós csomag kidolgozásának megkezdését sürgette, amelynek szerinte az orosz gáz embargóját is tartalmaznia kell.

Ilyen körülmények között hagyta jóvá – több mint egyéves huzavona után – június elsején az Európai Bizottság a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó lengyel tervet, melyet korábban – egyebek mellett – az LMBTQ-jogok állítólagos sérelme miatt nem tett meg. Bár Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a jóváhagyás alapjául az Európai Bizottság „nagyon mély értékelése” szolgál, azonban a bizottság döntése mögött nyilvánvalóan Lengyelországnak az orosz–ukrán konfliktusban tanúsított elkötelezett kiállása és az uniós szankciós politika feltétel nélküli támogatása húzódik meg, ugyanis a testület által korábban kifogásolt lengyel jogszabályok és az LMBTQ-mentes zónák ügyében mind ez idáig nem történt változás.

E folyamat ismételten rávilágít a Brüsszel által gyártott homofób vádak hiteltelenségére, valamint arra, hogy az uniós bürokratáknak a szexuális kisebbségek jogai csupán politikai eszközök, melyeket készséggel félretesznek, ha egy tagállam megfelel az aktuális balliberális érdekeknek és követelményrendszernek. Erre a képmutató politikára és az azzal párhuzamosan alkalmazott kettős mércére vezethető vissza, hogy Magyarország helyreállítási tervének elfogadását, mely a nemzeti hatáskörbe tartozó gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt akadt meg, Brüsszel továbbra is akadályozza. Azért, mert a magyar kormányfő a nemzeti érdekek mentén történő határozott kiállást mutat.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Szavaznak a képviselők a Fit for 55 (Irány 55 százalék) uniós klímavédelmi csomag egyes elemeiről az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. június 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Vidékellenes flaszterhuszárok

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.