A trianoni szerződésben nincs olyan passzus, ami a magyar történelem felszámolását írná elő. A területeinket erővel elvehették, állampolgárainkat is adhattak új állampolgárságot, jóvátételre kötelezhettek, így jövőnket is megnehezíthették, de a múltunkat nem vették, nem is vehették volna el. Viktor Baloga mint elszabadult hajóágyú tör-zúz meggondolatlan szavaival, amelyek közül most csak egy kijelentésére akarok reagálni: „Magyarország összes emlékét ki kell törölni Kárpátaljáról.”

Nem tudom, hogy Baloga családja mióta él Kárpátalján, de ez a kijelentés, ha megvalósulna, az összes kárpátaljai ember múltját tüntetné el. Az ott élők tudják ezt. 

Kárpátalja egyébként a külön nyelven beszélő emberek összetartozásáról szól. Azon a vidéken nem tombolt az etnikai alapú gyűlölködés, legalábbis a lakosság köré­ben az együttműködés volt a jellemző. A honfoglalási emlékmű és a Petőfi-szobrok rongálói, a gyújtogatók nem a gens fidelissima tagjai. Kárpátokon kívüliek.

Úgy látom, hogy a leginkább érintettek méltósággal fogadták a Baloga-féle kirohanásokat, amelyek némelyike valóban minősíthetetlen, mégsem szennyezték be magukat hasonló durvaságú válasszal. Jellemző, hogy a Kárpátalja.ma portál fejlécén most ez a mondat olvasható: „Háború van! Mindenki gondolja meg, hogy mit mond, mit nyilatkozik és mit oszt meg, mert egy rossz mondat több kárt okozhat, mint a fegyverek.” Bölcs megállapítás. Ne vélje senki ezt a hozzáállást félelemből fakadónak, megalkuvásnak. Sokkal inkább Szent Pál tanácsáról van szó, amit a rómaiakhoz írt levelében írt: „Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére.” Ezt tette köztársasági elnökünk is, aki Baloga miatt nem vágta rá az ajtót az ukránokra, hanem segítséget vitt a bajban lévőknek. Jó lenne, ha mindannyian követnénk a példát.

A szerző a KDNP tiszteletbeli elnöke

Borítókép: felavatták a munkácsi várban a turulmadár helyére került ukrán címert (Fotó: Facebook/Munkács városi tanácsa)