Bár az elmúlt hetekben megjelent eurózónás makrogazdasági számok a várakozásnál jobbnak bizonyultak, a legtöbb előrejelzés még mindig azzal számol, hogy a Lajtán túli valutaövezet kibocsátása a következő negyedévekben csökkenni fog. Például az Európai Bizottság e hónap elején közölte, hogy várakozásai szerint a gazdaság a negyedik negyedévben fél százalékkal, 2023 első három hónapjában pedig 0,1 százalékkal zsugorodik. A kontinens meghatározó országai közül a német, az olasz és a svéd gazdaság is recesszióba kerül a prognózisok szerint. Számunkra a német és az olasz visszaesés okozza a legnagyobb gondot: mindkét uniós tagállamban jelentős a magyar exportkitettség.
Jó hír azonban, hogy az euróövezetben a recesszió valószínűleg nem lesz olyan mély, mint ahogyan attól korábban tartottak. A teljes körű energiaválságot ezen a télen persze csak azért „kerülheti ki” az eurózóna, mert a szokásosnál melegebb volt az ősz, valamint hogy bőségesek a gáztartalékok. Utóbbi hátterében azonban nem a „betankolás” áll, hanem az, hogy a valutazóna három legnagyobb gazdaságában – Németországban, Franciaországban és Olaszországban – a gázfogyasztás mintegy harminc százalékkal maradt el a korábbi évek átlagától.
Ami pedig a magánszektor előrejelzését illeti, a Berenberg Bank több mint kétszázalékos visszaesést prognosztizált a 2023 közepéig tartó három negyedévre, a Goldman Sachs bank ugyanerre az időszakra vonatkozó előrejelzése szerint egyszázalékos csökkenés várható; ez persze moderált szám, amelynek a hátterében az áll, hogy az európai kormányok által nyújtott extra költségvetési támogatások enyhébb recessziót valószínűsítenek.
Visszatérve az Európai Bizottság jóslatára, Brüsszelben azzal kalkulálnak, hogy a magyar gazdaság 2023 egészére vetítve 0,1 százalékos növekedést produkálhat. Ugyanakkor a szóban forgó alapprognózis tele van lefelé mutató kockázatokkal. A brüsszeli szakértők szerint a tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé. De nem cáfolja ezt Budapesten sem senki.
Miközben Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén riadót fújt, a hazai makrogazdasági számok és folyamatok apropóján, addig Varga Mihály pénzügyminiszter a jegybankelnök beszédére reagálva azt mondta, hogy „a jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de a baj mindenkit érint: a magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat”. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig úgy fogalmazott ebben a témában, hogy nehéz év lesz a következő Európa meghatározó országainak. Közben a kormány tizenegy pontos akciótervének intézkedései és az új hitelprogramok (gyármentő, garancia- és hitelprogram) biztosíthatják a recesszió elkerülését Magyarországon a teljes foglalkoztatottság megőrzése és a családok megvédése mellett. A gazdaságfejlesztési miniszter azonban nem kertelt, azt mondta: hosszú távon új gazdaságstratégiai modellre is szükség van. Tudniillik a geopolitikai feszültségek, az energiaválság Magyarország számára olyan kihívást hordoz, amire egy új modell adhat megoldást.
Az alapkérdés jelenleg az, miként is „bekkelhető” ki a nehéz, 2023-as esztendő? A nagy, európai gazdaságok zsugorodása természetesen Magyarországra is hatással van. Szerencsés esetben hazánkban lassulás lesz, gazdasági visszaesés nem. Az idei 4,5–5 százalék közötti GDP-növekedést 2023-ban egy–másfél százalékos növekedés követheti, és a jövő évi átlagos infláció 15 százalékos lehet. A hazai védelmi vonal lelke az az energiaintenzív kis- és közepes vállalkozások támogatása, a Széchenyi-kártya-program folytatása, a gyármentő program, a kamatstop kiterjesztése, a nemzeti tőkeholding létrehozása, az agrárvállakozások hitelmoratóriuma, a turisztikai akcióterv, a lakossági és kisvállalati rezsicsökkentés, az élelmiszerárstop és a lakossági kamatstop fenntartása, valamint a diákhitel-kamatstop. Finanszírozásra is szükség van, ezért a kormány a fejlesztési bankok korábbinál aktívabb közreműködését rendeli el. A felsoroltak kellően alátámasztják, hogy a kormány nem ölbe tett kézzel várja a nehéz évet, hanem egy erős akciótervvel.
Ne áruljunk zsákbamacskát: a költségvetési és a jegybanki politikának is összhangban kell lennie ahhoz, hogy a gazdasági környezet által nehezített állapotból gyorsan ki tudjunk jönni. Ez külön-külön nem, csak együtt sikerülhet.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: Illusztráció (Fotó:Veszprém Megyei Napló/Pesthy Márton)
