Közismert, hogy Magyarországon 1981 óta minden évben kevesebb gyermek születik, mint ahány honfitársunk meghal, emiatt négy évtized alatt egymillióval csökkent hazánk lélekszáma. A nemzeti, kereszténydemokrata kormány ezért jövőképe, egyben gazdaság- és társadalompolitikája középpontjába a népességfogyás megállítását célzó családpolitikát állította. Orbán Viktor már hosszú évek óta következetesen hangoztatja, hogy közép- és hosszú távon semmi sem fontosabb, mint a demográfia. Ennek jegyében hirdette meg 2017 májusában a II. Budapesti Demográfiai Fórumon a népesedési fordulatot, amelynek fő célja, hogy 2030-ra 2,1-re emelkedjen a teljes termékenységi arányszám, vagyis minden magyar nő legalább két gyermeket szüljön (és neveljen föl) élete folyamán.
Ennek természetesen több feltétele van a stabil gazdasági növekedéstől a folyamatosan bővülő, kiszámítható családtámogatási rendszeren át a biztonságos élet- és munkakörülményekig. Ám mindez nem elég, ha a család mint érték, mint életforma nincs a fiatalok szívében az első helyen.
Éppen ezért kedvező, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a házasodási és a gyermekvállalási kedv is Magyarországon. Jó hír – mint Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a magyar népesség testi és lelki egészségi állapotát felmérő Hungarostudy 2021 vizsgálat eredményeit bemutató konferencián kiemelte –, hogy a fiatalok még mindig kettőnél több gyereket szeretnének, a magyarok a házasságot a legideálisabb együttélési formának tekintik, a pozitív szülésélmény pedig hozzájárul a további gyerekek vállalásához. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által 2018-ban indított kutatás legfrissebb eredményei szerint a gyermekek kétharmada volt tervezett a megkérdezett családokban, s a gyermekes anyák 62 százaléka vállalna második gyermeket három éven belül.
