Mindez megmutatta, Brüsszelnek fontosabb ideológiai céljainak elérése, mint az euró­pai polgárok jóléte és a tagállamok gazdasági fejlődése. Úgy tűnik azonban, hogy itt nem ér véget a dolog, hiszen Brüsszel igen aktívan támogatja a fegyverszállítások ügyét is. Az EU még 2021-ben létrehozta az európai békekeretet, amely az uniós fegyverexport támogatására létrehozott költségvetésen kívüli eszköz és felső összeghatára a 2027-ig tartó uniós költségvetési időszakban – több emelést köve­tően – igen jelentős, mintegy 5,6 milliárd euró­ra rúg. A békekeret létrehozása komoly fordulat volt a brüsszeli politikában, hiszen lehetővé tette az uniós szintű fegyverexportot, amely előtte tiltott volt. Eredetileg azzal indokolták a létrehozását, hogy az uniós katonai és védelmi missziókhoz elengedhetetlen fegyverek exportálása is: 2021-ben hét ilyen misszión mintegy háromezer katona vett részt.

Az ukrajnai háború kitörését követően négy nappal, február 28-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2022/339. határozatot, amely lehetővé tette, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat a tagállamok finanszírozzák az európai békekeretből. Ez azt jelenti, hogy az eredeti céllal ellentétben már nem a harmadik országok biztonságát garantálni kívánó közös missziók részeként került sor az uniós fegyverexportra, hanem egy háborúban aktívan harcoló egyik fél támogatására. Tavaly két alkalommal is ötszázmillió euróval bővítették az Ukrajna támogatására szánt keretet, amiből többek között halált okozó fegyverek vásárlását és katonai kiképzőmissziót is finanszíroztak. Magyarország idén január végén se akadályozta meg az újabb ötszázmilliós emelést, Szijjártó Péter külügyminiszter azonban világossá tette, hogy amíg az ukrán kisebbségvédelem nem javul, Magyarország a jövőben nem biztos, hogy jóváhagyja az újabb emeléseket.

Ez a határozat az ukrán fegyverexport fényé­ben igen érdekes rendelkezéseket tartalmaz. Elfogadásának célja az volt, hogy biztosítsa, a tagállamok felelősségteljesen exportálják fegyvereiket, azaz hogy a fegyverek ne járuljanak hozzá a belső elnyomáshoz, a regionális instabilitáshoz vagy a nemzetközi agresszióhoz, az emberi jogok vagy a nemzetközi jog, valamint a humanitárius jog megsértéséhez. A fegyverexport elbírálásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a határozatban foglalt kritériumokat, többek között az emberi jogok tiszteletben tartását a rendeltetési országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását a rendeltetési ország által, valamint a fennálló feszültségekből vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzetet a rendeltetési országban, továbbá annak kockázatát, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a vásárló országon belül más felhasználóhoz jut, vagy nemkívánatos feltételek mellett újra kiviszik azt.

Minden olyan esetben meg kell tagadni a katonai technológia vagy felszerelés kivitelét, ha az a célországban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményezné, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetne. Az export kockázatainak mérlegelésekor figyelembe kell venni többek között a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállását, illetve annak valószínűségét.

Aki csak kicsit is követi a híreket és képben van az Ukrajnában most zajló háborúval, annak könnyedén feltűnhet, hogy a Kijevnek küldött újabb és újabb, egyre modernebb és erősebb fegyverek kivitele számos ponton ütközik a 2008-as tanácsi határozattal. A helyzet persze jogi értelemben véve támadhatatlan: a tanács szentesítette a békekeret háborús célú felhasználását, a közös kül- és biztonságpolitikai tanácsi határozatok végrehajtása pedig a tagállamok feladata, azokat az Európai Unió Bírósága egyáltalán nem kényszerítheti ki. Van tehát egy felelős fegyverexportot szorgalmazó, elméletben kötelező erejű tanácsi határozat, aminek tartalmát nemcsak szabadon figyelmen kívül lehet hagyni, de az EU kifejezett pénzügyi ösztönzést is nyújt ehhez.

Ezalatt a baloldali EP-képviselők leginkább a saját zsebük szemérmetlen tömésével vannak elfoglalva, míg Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azon lamentál egy rendezvényen, hogy túl elnézőek voltak Magyarországgal szemben az elmúlt időszakban, és azzal fenyegetőzik, hogy hazánkat gyakrabban kell felelősségre vonni az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt. Úgy tűnik, ismét lelepleződött a brüsszeli kettős mérce, immáron sokadjára.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője

Borítókép: Javelin páncéltörő rakéta (AFP/Daniel Leal)