A tradicionális értékek gyengülésének jó fokmérője, hogy a fősodratú média naponta számol be olyan „sikertörténetekről”, amelyekben nők (és férfiak) a háziasszonytól a nagymamáig miként dobták sutba korábbi egzisztenciájukat és váltak OnlyFans-sztárrá és kerestek milliókat vagy milliárdokat néhány év vagy hónap alatt.
Csak az elmúlt néhány hét alatt is számos hasonló esetről számolt be a sajtó. A vonzó mázba burkolt történetek között szerepel, hogy egy 39 éves parlamenti tanácsadónő – miután jelentős összegeket fektetett plasztikai műtétekbe – OnlyFans-modellnek állt, s így a korábbi fizetése kilencvenszeresét keresi. Arról is több médium számolt be, hogy egy csaknem ötvenéves egykori takarítónő évente hetvenmillió forintnyi fontot keres az új szerepkörében. Arról is lehetett olvasni a nemzetközi sajtóban, hogy egy korábban stewardessként dolgozó nő havonta többet keres az OnlyFansen, mint légiutas-kísérőként az egész éves bevétele volt.
A sor még hosszan folytatható lenne, s hazánkban is számos ilyen „sztár” nőtte ki magát.
Mások mellett a pornózással is kacérkodó Kelemen Anna, Molnár Anikó egykori valóságshow-szereplő, valamint a nyilvános szereplései során a homoszexuális mivoltát rendre kihangsúlyozó Steiner Kristóf. A nyilvános meztelenkedés és a prostitúció árnyoldalairól azonban már sokkal kevesebb a beszámoló, a vonatkozó témájú cikkek között csak elvétve található ilyen anyag. Pedig már önmagában az súlyos probléma, hogy a testükből élő modellek miként kezelik majd, ha a gyermekeik a jövőben rábukkannak a pornográf felvételeikre. Érdemes lenne komolyabban elgondolkodni azon, hogy milyen következményekhez vezet, ha a felnövekvő generációk előtt ilyen – valójában nyomorúságos – történetek állnak példaként.
Aggasztó, hogy az LMBTQ-lobbi és egyéb baloldali bomlasztók által keltett ideológiai zűrzavartól megvezetett emberek nehezebben látják be, milyen hátulütői lehetnek a fentebb vázolt prostitualizálódásnak.
A szivárványos progresszivitás jegyében hirdetett, extrém beteg elméletek fényében még egyes komolyabb devianciák is normálisnak vagy elfogadhatónak tűnhetnek. Ha egy OnlyFans-modell mondjuk a nemátalakítást előkészítő óvodástáborról hall, vagy arról, hogy az Egyesült Államokban már szinte megszokott dolog, hogy női ruhába öltözött férfiak tartanak vetkőzős műsort kisgyermekeknek, netán arról szerez tudomást, hogy egyre erősödnek a pedofíliát mentegető hangok, akkor azt gondolhatja, hogy amit ő csinál, azzal nincs is akkora baj. Ez már csak azért sem meglepő, mert a genderideológiához kapcsolódó különböző devianciákat a globális kultúripar – mindenekelőtt Hollywood – is minden lehetséges eszközzel népszerűsíti. Szimbolikus – és korunkról rendkívül sokatmondó –, hogy az amerikai filmgyártás pápája, Steven Spielberg nevelt lánya a közelmúltban jelentette be, hogy pornószínésznőként kívánja folytatni a „karrierjét”.
Az LMBTQ-lobbi tevékenységéből úgy tűnik tehát, arra törekszenek, hogy egyre fiatalabb korban szexualizálják a gyermekeket.
Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a nemi identitásuk fejlődéséből kimaradnak a meghatározó szakaszok, ezáltal pedig fogékonyabbak lehetnek a férfi-nő kategóriákat is elmosó érzékenyítésre. A progresszív hálózatok így érik el, hogy a nemi érettség korába lépő fiatalok már valamiféle divatirányzatként vagy esetleg üzleti lehetőségként tekintsenek a szexualitásra.
Míg a nyugati világban kevés ellenállás tapasztalható e tendenciákkal szemben, a magyar kormány komolyan vette ezt a fenyegetést, amit a gyermekvédelmi törvénycsomaggal szándékoznak hatástalanítani. A fiatalok egészséges szexuális fejlődését biztosító szabályozás – amelynek része a pedofil-bűncselekmények elleni szigorúbb fellépés is – remélhetőleg külföldön is követőkre talál majd, legalábbis ezt kívánná a józan ész.
