Félévente más és más ország veszi át az Európai Unió tanácsának soros elnöki tisztét. Ez a rotációs elnökség jelképes hatalommal ruházza fel a betöltőjét, amellyel befolyásolhatja az EU politikáját. Egy alkotmányos puccs szervezői, akik meg akarják fosztani Magyarországot attól, hogy 2024 második felére átvegye az őt jogosan megillető elnökséget, eltökéltek céljuk bármilyen eszközzel történő elérésére. Európai parlamenti képviselők egy csoportja lincselő csőcselék szerepét osztotta magára a magyar kormány és annak feje, Orbán Viktor megzabolázására. Olyan határozati javaslatot terjesztettek elő, majd fogadtattak el, amely megkérdőjelezi Magyarország képességét egy sikeres tanácsi elnökség ellátására.
Az Európai Parlamentnek márpedig nincsen döntési jogköre afelett, ki töltheti be az EU-tanács elnökségét. A puccsisták által megfogalmazott határozat nem bír kötelező érvénnyel. Mindazonáltal a határozati szöveg előterjesztése, valamint a vita, amelyet Brüsszelben és másutt kiváltott, annyiban jelentős, hogy fontos eszkalációt jelent abban a több mint évtizedes kultúrharcban, amelyet az uniós oligarchia egyes körei Magyarországgal szemben indítottak. A határozat elfogadása biztosítja, hogy a Magyarországgal szembeni kultúrharc az uniós eljárások állandó jellemzője lesz az elkövetkező hónapokban.
Ennek a magyar elnökséggel szembeni puccskísérletnek a szervezői semmiféle tisztelettel nem viseltetnek az uralkodó normákkal szemben, és szilárdan hisznek abban, hogy rájuk nem vonatkozik a jogállamiság.
A Politico című lapban megjelent egyik hírmagyarázat szerint ennek az alattomos határozatnak „még az elsődleges szerzői is elismerték, hogy nem létezik kézenfekvő jogi lehetőség az elnökség kisiklatására”. Ugyanakkor az, hogy nincs törvényes módja az elnökség meghiúsításának, nem fogja eltéríteni a puccsista vezetőket attól, hogy tovább haladjanak ideológiailag motivált tervükkel. Úgy vélik, hogy ami a törvényességet illeti, erkölcsi tekintéllyel rendelkeznek ahhoz, hogy menet közben kitalálják azt. A magyarellenes határozat szószólói szerint jogukban áll új eljárásokat kitalálniuk, amelyeket bevethetnek majd küldetésük érdekében. Gwendoline Delbos-Corfield, zöldpárti francia EP-képviselő, a határozati javaslat egyik előterjesztője megjegyezte, „a(z) (uniós) szerződésekből való hivatalos szövegek nem nagyon bőbeszédűek azzal kapcsolatban, hogy mit tehetünk és mit nem. Még azok a szakértők sem fogalmaznak egyértelműen, mit lehet tenni, akikkel konzultáltam”. Ezért aztán elismerte: „nekünk kell most kitalálnunk, mit tehetünk ezzel az elnökséggel”.
