Mindennap megszámláltatunk

Hiába szurkoltak és kampányoltak sokan azért, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá csökkenjen. Nem csökkent!

Faggyas Sándor

Népszámlálás2022 identitás keresztény Magyarország vallásos 2023. 09. 30. 7:07

Fotó: Kurucz Árpád

További Vélemény híreink

Az időskor határán innen és túl

A váratlanul nagy arányú hiányos kérdőív miatt nehéz pontos és hiteles számot kapni az egyes felekezetek valódi létszámáról. Az adatok reális értékelésekor a válaszadókon belüli számokra és arányokra lehet és kell támaszkodni. Az országgyűlési választásokon sem az számít, hogy a nem voksolók vajon melyik párttal, ideológiával, értékrenddel rokonszenveznek, vagy netán egyikkel sem.

A parlament összetételéről és a kormányzáshoz szükséges többségről nem a távol maradók, hanem a szavazatukat leadó, a véleményüket és akaratukat kinyilvánító választópolgárok döntenek.

Ehhez hasonlóan aki a népszámlálási kérdőív kitöltésekor nem válaszolt a valláshoz, felekezethez tartozásra vagy nem tartozásra vonatkozó kérdésre, azt értelemszerűen nem lehet figyelembe venni a magyar társadalom vallásosságának megismeréséhez.

De ha figyelembe vesszük, hogy a parlamenti választásokon az elmúlt húsz évben 65-70 százalék volt a részvételi arány, akkor a vallásosságra válaszoló 60 százalék nem is olyan alacsony szám.

Ha nem a hiányzó, hanem a létező, ismert válaszokból indulunk ki, az a kép tárul elénk, hogy a magyar lakosság ötven százaléka katolikus, tizenhat százaléka református, három százaléka evangélikus – ez összesen több mint kétharmados többséget jelent! – , és huszonhét százaléka nem vallásos.

Korai hát és „sekély e kéj” az ateista, szélsőliberális baloldalon, hogy úgymond vége a „keresztény Magyarországnak”. Hiába szurkoltak és kampányoltak sokan azért, hogy a magukat kereszténynek vallók aránya 50 százalék alá csökkenjen. Nem csökkent! Ugyanakkor

adott a kihívás és a feladat a keresztény felekezeteknek, hogy a valamiért nem válaszolók és az identitásukban meggyengülők valóban jelentős számán elgondolkodva megpróbálják láthatóbbá, vonzóbbá és átélhetőbbé tenni a keresztény hitet, reménységet és szeretetet.

Emellett olyan véleményklímát kellene teremteni a köz- és a civil életben, a médiában is, hogy mindenki bátran, nyíltan vállalja, megvallja vallásos identitását. És ne csupán a tízévenkénti népszámláláson – mert mindennap megszámláltatunk és megméretünk. Nehogy könnyűnek találtassunk!

Borítókép: Százezrek vettek részt az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megnyitóján 2021. szeptember 5-én a budapesti Hősök terén (Fotó: Kurucz Árpád)