Egészséges világban ennyi is elég volna ahhoz, hogy ezt a tehetségtelen és jellemtelen kommunistát, nemkülönben a köré tapadt-ragadt élősdi rendszer haszonlesőit határozottan elzavarjuk a városvezetés közeléből. De ha még azt is megnézzük, mit művelt és mit mulasztott főpolgármesterként a képességtelen libsi és rémisztő csapata, akkor aztán végképp megértek arra, hogy kiseprűzzék őket Budapestről.

Hiába fényképezkednek nagy büszkén néhány fejlesztés átadásakor (meg pofátlanul az általuk foggal-körömmel akadályozni próbált atlétikai világbajnokságon), azok kivétel nélkül Tarlós István főpolgármestersége idején kezdődtek el, Karácsonyék csak befejezték őket – felében-harmadában, csökkentett tartalommal, ellenben jelentős többletköltséggel. Alaposan megtanulták A Pál utcai fiúk olasz törökmézárusának üzleti filozófiáját: „Hát most drágább, hát most kevesebb.” 

Mindennapossá vált, hogy megállókat, padokat, parkokat foglalnak el koszos paplanok, műanyag flakonok között fetrengő alakok, akik értelmes együttműködés helyett fennhangon ragaszkodnak emberhez nem méltó életformájukhoz, összemocskolják és bebüdösítik a tömegközlekedési járműveket, trágár ordítozással igyekeznek megfélemlíteni a gyerekeket, a nőket és az időseket. Ez a Karácsony-féle paradicsom, a tehetségtelenség, a cinikus liberalizmus tömény jelképe. 

Még az újonnan nyitott közvécékből is botrány lett, miután azokba kábult drogosok és szorgosan üzekedő prostituáltak vették be magukat. A várost ellepték a csövesek, mert az utcai kukák megritkításának eredménye az egész várost elborító szemét. 

A tömegközlekedéssel persze a vizeletszagú csövesektől függetlenül is baj van. A menetrendek ma már szinte semmit sem jelentenek, ideértve az elektronikus BKK-futár állítólag mindig pontos valós idejűségét. A járművek gyakran tetszőlegesen, összevissza járnak, és soha semminek nincs következménye. 

És ezért különösen felelőtlen az a propaganda, amely szerint az autóknak el kell tűnniük, Budapestnek gyalogos- és biciklisbarát városnak kell lennie. Túl azon, hogy a kerékpárosok elsöprő többsége hamis bolsevik élcsapatönérzettel minden létező szabályt megszegve leginkább épp a gyalogosokat veszélyezteti, Budapestnek emberbarát városnak kell lennie, ahol minden közlekedési módnak helye van. Ma ez nem így van, a biciklisávoknak nevezett ostoba pacsmagolásokkal sikerült az egész belváros közlekedését megbénítani, ellehetetlenítve sok helyen az áruszállítást, a buszok vagy akár a mentőautók haladását. 

Ugyanezért felháborító, hogy a Budapesti Közlekedési Központ nyaranta nagy garral hirdeti, hogy ezen és ezen a hétvégén ismét szabad a rakpart. A valóságban ennek az ellenkezője igaz, az autók közlekedésére szolgáló rakpartot rendre lezárták a járművek elől, hogy néhány tucat flaszterhippi az olvadozó aszfalton szédeleghessen. A BKK hazudik. Nyomatékosítsuk: a lezárás nem megnyitás!

Mondhatnánk, hogy bort iszik és vizet prédikál, de valószínűleg még egy kisfröccsöt sem tud segítség nélkül tisztességesen lehajtani, szóval maradjunk annyiban, hogy pimaszul farizeuskodik.

Összességében Karácsony fővárosi epizódszerepe kapitális csőd. Erkölcsileg, politikailag, szakmailag, anyagilag egyaránt. Lesz mit eltakarítani és visszaszerezni, ha egyszer Isten kegyelméből újra felelős, magyar városvezetés irányíthatja Budapestet, kiszabadítva az országgal és a nemzettel szemben álló, szereptévesztő liberális sündisznóállás nevetséges, ugyanakkor felettébb kártékony pózából.

Röviden fogalmazva: 

már csak azért is, mert Budapesten szinte minden hétvégére jut valami egyéb lezárás is: futóverseny, biciklis büszkeségi felvonulások, ilyen-olyan fesztiválok, miegyéb.

Fontos feladat lesz a rendőrséggel és az állammal együttműködve a szubkultúrák szabálykövetésre kényszerítése: a száguldozó kerékpárosok leterelése a járdákról és leszállítása a nyeregből a zebrákon, a rolleresek és mindenféle új, megjegyezhetetlen idegen nevű guruló alkalmatosságok mindenki számára biztonságos közlekedésének megteremtése. És a kutyatulajdonosokkal is be kell tartatni a szabályokat: a tömegközlekedési járműveken az előírásoknak megfelelően tetessék fel velük a szájkosarat az állatokra, és váltassanak jegyet nekik. Ugyanis ez a szabály, nem öncélúan és nem véletlenül. Miként azt sem véletlenül írja elő a regula, hogy mocskos, büdös, mások ruháját és holmiját beszennyező ruhában tilos buszra, villamosra, metróra szállni. Sajnálatosan a sofőrök a legritkább esetben szereznek ennek érvényt, ami egyfelől érthető, hiszen védtelenek az agresszív csövesekkel szemben, másfelől viszont elfogadhatatlan. Minden regula annyit ér, amennyit abból betartatnak az arra hivatott szervek.

A jövő óhajtott keresztény és nemzeti városvezetésének az állam intézményeinek közreműködésével fontos feladata lesz eltakarítani a közterületekről és a középületekről a tételesen alaptörvény-ellenes, sátánista ­LMBTQPSTB-propagandát. Itt is határozottan le kell szögezni: annyit ér a törvény, amennyire érvényt szereznek neki. Hát szerezzenek!

Így nincs helye Allende parknak és Mandela parknak, Frankel Leó útnak, Goldmann György térnek, ahogy a fővárosi könyvtárhálózat sem viselheti tovább a gróf Tisza István ellen merényletet tervezgető bolsevik terrorista, Szabó Ervin nevét. Értékrend, identitás és önbecsülés kérdése, hogy kiről, miről nevezzük el településeink utcáit, tereit, közintézményeit.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Havran Zoltán)