A globális érdekcsoportok – így az amerikai Demokrata Párt holdudvarában lévő A4D – ugyanazt látják fontosnak az inkább jobboldalellenes, semmint ténylegesen baloldali ellenzék megerősítéséhez: az atomizált ellenzéki szavazóknak egységes, csoportkohézió révén összetartott bázissá kell összeállniuk. Ehhez Washingtonból minden támogatást meg tudnak adni: pénzt, (szivárvány)színes lufikat és kitűzőket, tüntetésszervezési és mozgósítási ismereteket. A lengyel liberális körök egyébként a legutóbbi népszámlálás alkalmával arra buzdították a polgárokat, hogy ne vallják magukat katolikusnak ebben a szinte színtiszta katolikus országban. A globális körök érdekében a legfontosabb kötődéseikről, így vallásukról és hazájukról is önként és dalolva lemondó, ezáltal pedig a nyílt társadalom ideológiájának szabad prédájává váló népek állnak, hogy mielőbb a migránsbetelepítésekhez, az LMBTQ-mozgalomhoz és a negyedik birodalmi márka (oppardon, az euró) bevezetéséhez adják a nevüket, lelküket.
Különösen nagy igény támad a befolyásolásra egy olyan ország esetében, amely Nyugat és Kelet metszéspontján áll, és amelynek oroszellenessége eddig a NATO és az Egyesült Államok malmára hajtotta a vizet. Igazán elkelne nekik egy kis mellékes siker az uniós vonalon is, hogy a varsói vezetés a globális elvárások szerint feladja Brüsszel- és migrációellenes politikáját, így aztán Varsó gyorsan leváljon a mindig renitensnek tartott magyarokról, újabb rést vágva a visegrádi négyeken belül.
Az A4D a honlapján is látható propagandavideóval gyűjtött adományokat lengyelországi kampányára. Ugyanannyira feltételezhető, hogy Ohióban robotoló szilézai takarítónők dobják itt is be a malacperselybe a tízdollárosaikat, mint amennyire Magyarországon elhittük, hogy „mikroadományokból” állt össze a szép summa, amely a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéket segítette – mint kiderült, mindhiába. (Ha ez igaz lenne, egy-egy „mikroadományozó” fejenként 288 millió forintot adott volna.) Az A4D azt is közölte, ezután a Jelen című lapot is támogatja Magyarországon. Nyilván merő véletlen – emlékezzenek, töretlenül hiszünk a véletlenekben! –, hogy ebben a lapban ma a demokrácia zászlaja alatt ugyanaz a személy aggódik a lengyel választások és a PiS újabb győzelme miatt, aki következetesen a Szolidaritás-ellenes oldalon állt az 1980-as években. De ennél is abszurdabb, hogy az A4D egy olyan országból, az Egyesült Államokból akarja „megerősíteni a demokráciát” (értsd: megbuktatni a jobboldali lengyel, majd később nyilván a magyar kormányt), amelyre egykor felnéztünk ugyan, jelenlegi közállapotai azonban legfeljebb katasztrófaturistáknak vonzóak.
„A jelenleg rendelkezésre álló információk feldolgozása, értékelése és elemzése alapján a 2022. évi magyarországi parlamenti választásokon elindult egységes ellenzék támogatását – egyben a választás eredményének befolyásolását – egy koherens működési modell szerint tevékenykedő, az adatbázisépítésben, az adatgyűjtésben, a kampánytechnológiák alkalmazásában, valamint jogi és kampánytanácsadásban jártas, erre specializálódott, profitorientált, innovációs ökoszisztéma végezte” – áll egy 2052. december 31-ig titkosított, de ezalól nemrég feloldott hazai titkosszolgálati jelentésben.
Természetesen merő véletlenség lenne az is, ha egy lengyel dokumentum majd hasonló következtetést vonna le a Varsóba gurult dollárokról.
A lengyel választások jelentősége Európa (és hazánk) szempontjából is kiemelkedő. Varsó igen jelentős szerepet tölt be az amerikaiak Európa-politikájában, és ezt az ukrajnai háború csak tovább fokozta. Az Európai Unió a lengyel–német megbékélés és Közép-Európa 41 milliós kulcsországa nélkül olyan lenne, mint az a ház, amelynek nem ástak alapot. A visegrádi négyek a migráció-, a háború- és a genderellenességben a lengyel kormánypártok újrázása esetén remélhetnek közös hangot. Ehhez Robert Fico győzelme a kilenc nappal ezelőtti szlovák választásokon jó reménnyel is szolgál. A nemzeti-konzervatív Varsó hazánk – és Pozsony – fontos szövetségese az unión belüli belharcokban, az oroszokkal és a kínaiakkal nem bíró Brüsszel a tagállamokra irányuló frusztrációs támadásainak elhárításában.
Ha a lengyeleknél változik a kép, mindez borul.
A jobboldalon ugyancsak komoly reményt fűznek egy francia–lengyel–olasz–magyar európai parlamenti együttműködéshez a júniusi uniós választások után. A kérdés az, hogy az ezzel kapcsolatos döntést a lengyel polgárok maguk érlelhetik-e ki egy olyan országban, ahol erős a parlamenti ellenzék és az ellenzéki hangvételű média is. Vagy globális érdekcsoportokhoz, elsősorban az amerikai Demokrata Párthoz köthető szervezetek dolgozzák-e meg őket szóval és baksissal. Lengyelország valóban csatatér – ebben az A4D-nek igaza van.
További Vélemény híreink
Borítókép: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel államfő egy közös rendezvényen (Fotó: Marcin Obara)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezVéleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en




























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!