Gyújtó szavai hatására a magyar had elsöpörte II. Mehmed szultán hatalmas túlerőben lévő muzulmánjait, felszabadította a Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály által hősiesen védelmezett nándorfehérvári várat, és hetven évre megállította a muszlim hódítókat. Erre emlékeztet minket minden nap a déli harangszó.
Sajnos a kor háborúinak gyakori velejárója volt a pestis. Hunyadi 1456 augusztusában, Kapisztrán október 23-án a ma horvát fennhatóság alatt álló szerémségi Újlak ferences kolostorában halt bele a szörnyű betegségbe. Ott temették el, sírját azonban az 1717-es tatár rablóportya során feldúlták, földi maradványai eltűntek. Emléke azonban nem fakulva él. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta szentté, ünnepét XIII. Leó pápa rendelte el 1890-ben március 28-ára, később Szent VI. Pál pápa Kapisztrán halála napjára, október 23-ára helyezte át.
Véletlen egybeesés volna, hogy a magyar szabadság és a kereszténység nagy harcosának halála után napra pontosan ötszáz évvel a magyarság ismét felkelt a barbár, istentelen idegen hódítók ellen? Aligha. Kapisztrán Szent János szabadságküzdelmeink égi közbenjárója volt 1956-ban is, akárcsak a mai muszlim hódítás korában.
Nem véletlen, hogy 1945-ig a Magyar Honvédség védőszentje volt, ma a Katolikus Tábori Püspökség védőszentje. 1966 óta minden év október 23-án magyar zarándokcsoport keresi fel Kapisztrán Szent János szülővárosát, Capestranót. E hagyomány megteremtése a római magyar közösség egyik vezéralakja, a 2018-ban elhunyt 1956-os szabadságharcos emigráns, Mihályi Géza nevéhez fűződik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!