Az említett jogszabály alkalmazása során például 2021-ben, Kalifornia központi kerületében az Obama elnökkel közös fotón összeboruló filantróp-politikai lobbistát, Imaad Shah Zuberit tizenkét év börtönre ítélték – benne a FARA-törvényben előírt maximum öt évvel –, emellett összesen 15,7 millió dollár kártérítés és 1,75 millió dollár büntetőbírság megfizetésére kötelezték. Zuberi 2019-ben ismerte be bűnösségét a FARA-törvény megsértése, adócsalás és csaknem egymillió dollárnyi illegális kampány-hozzájárulás ­miatt, ebbe beleértve az amerikai választások befolyásolására használt külföldi szervezetek pénzét is. 2020-ban Washingtonban Zuberivel ellentétben a jobboldali körökben mozgó üzletember, Elliott Broidy – akit a korábbi elnökkel és annak egykori tanácsadójával, Steve Bannonnal is próbáltak hírbe hozni – ugyancsak bűnösnek vallotta magát a FARA megsértése miatt, miután dollármillió­kért cserébe ő és mások megállapodtak abban, hogy titkos ajánlattételeknél működnek közre vezető amerikai kormánytisztviselők előtti lobbizással az igazságügyi tárcánál folyamatban lévő ügyekben. Broidy elismerte, hogy kínai és malajziai érdekeket képviselt.

De ehelyütt említhetjük, hogy a washingtoni szövetségi bíróság bűnösnek találta Pras Michel rappert, a The Fugees egykori előadóját a kínai kormánnyal való összejátszásban. A Grammy-díjas előadóművész több vádpontban állt bíróság elé sikertelen összeesküvés miatt, amelynek célja az volt, hogy segítsen Jho Low malajziai üzletembernek és a kínai kormánynak hozzáférni amerikai tisztségviselőkhöz, köztük Barack Obama és Donald Trump volt elnökökhöz. Michel most akár húsz év börtönbüntetésre is számíthat, miután bűnösnek találták az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvésben, tanú befolyásolásában és egy külföldi kormány be nem jegyzett ügynökeként való fellépésben.

Az 1995-ös Lobbying Disclosure Act pontosította a lobbizás fogalmát, és kivették azokat a lobbizókat a FARA-ból, akik ezt a tevékenységüket a kongresszus által alkalmazott törvények szerint gyakorolják. A külföldi eredetű lobbizás elleni védelem Amerikában nemzetbiztonsági szempontból hatékonyabban biztosított, mint az Európai Unióban. Európával ellentétben az Egyesült Államokban mára már egy megbecsült szakmának számít a lobbizás, de ehhez szükséges volt egy szigorú és tüzetes szabályrendszer létrehozása. Az Egyesült Államok példája bizonyította, hogy a lobbizás átláthatóbbá tételével nemcsak a közintézményekbe vetett bizalom tud nőni, hanem a lobbizás kifehérítésével egy társadalmilag megbecsült, normákkal és etikai szabályrendszerrel bíró hivatás is létrejöhet. Megjegyzendő, hogy a fő különbség az USA és az EU lobbiszabályozásait tekintve az, hogy Amerikában aligha tudnának olyan szabadon, jogi kiskapukat kihasználva politikai befolyást szerezni idegen ügynökként működő NGO-k és egyéb politikai aktorok, mint ahogyan azt Brüsszelben teszik.

A kampányfinanszírozási törvények szabályozzák az Egyesült Államokban a kampányok pénzügyi támogatását, reklámozását, elszámolását és a kampányokkal kapcsolatos eljárásokat, általánosságban a politikai célok elérésére irányuló szervezett erőfeszítéseket. A szövetségi választások során számos típusú hozzájárulási korlátozást és jelentéstételi kötelezettséget kell betartani. Általánosságban elmondható, hogy a kampányok során minden adományt be kell jelenteni, csak korlátozott összegeket kaphatnak a jelöltek az egyes magánszemélyektől és szervezetektől, és közvetett módon, független kiadásokon keresztül is támogathatók.

Garanciális szövetségi szintű szabálynak minősül továbbá a Logan-törvény, amely szerint aki – a diplomáciai, konzuli tisztviselő vagy attasé kivételével – az Egyesült Államokban külföldi kormány megbízottjaként jár el az igazságügyi miniszter előzetes értesítése nélkül, pénzbüntetéssel vagy tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, bárhol is legyen. Aki pedig az amerikai kormány engedélye nélkül közvetlenül vagy közvetve levelezésbe kezd vagy érintkezésbe kerül, illetve folytat bármely külföldi kormánnyal vagy annak bármely képviselőjével az USA-val fennálló bármely vitával kapcsolatban, vagy az Egyesült Államok fellépésének akadályozása céljából, e cím alapján felelősségre vonható, és ezen tettéért pénzbüntetéssel vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Volt egy olyan amerikai lobbizással kapcsolatos ügy is, amelyben sor került a bíróság által elrendelt titkosszolgálati megfigyelésre. Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadónak 530 ezer dollárt fizettek a ­2017-es cikk szerint azért, mert az elnökválasztási kampány során egy török cégnél lobbizott, amely kapcsolatban állt az ország kormányával. A kérdés: amerikai személy akkor tekinthető-e egy külföldi hatalom ügynökének a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló amerikai törvény szerint? Másként: egy személy olyan magatartást tanúsíthat-e, amely alapján a jogszabály értelmében egy idegen hatalom ügynökének, a FARA értelmében pedig külföldi megbízottnak minősíthető?

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)