Nem meglepő, hogy az ESG-rendszer legszenvedélyesebb ágensei a világ legnagyobb befektetőcégei, a BlackRock és a Vanguard voltak. Az ő példájukat követve az amerikai üzleti szférában egy mindenható kartell alakult ki, ami azt eredményezte, hogy egyes cégek már nem tudtak elegendő tőkét szerezni a működésükhöz, hacsak maguk is nem csatlakoztak ehhez a fantomversenyhez, és kezdték gyűjteni a baloldali klíma- és kultúrpolitikai zsetonokat. Ezt a színdarabot nekik is el kellett játszaniuk, ha a befektetők dollárjait szerették volna megszerezni, ha egyetértettek ezzel, ha nem.

 A Vanguard például csak két százalékát fogadta el a részvényeseik által javasolt ESG-projekteknek. Larry Fink, a BlackRock főigazgatója pedig négymilliárd dollárra becsülte cége ESG-ből eredő éves veszteségét. Tariq Fancy, a BlackRock fenntartható befektetésekért felelős volt globális igazgatója egyenesen a közérdekkel szembemenő veszélyes placebónak nevezte ezt a besorolási rendszert.

Már maguk a részvényesek is kezdik megkérdőjelezni az ESG hozamát a cégek számára, főleg az olyan botrányok után, mint amelybe a Disney futott bele a genderideológiában fuldokló gyermekprogramjaival vagy a magát nőnek tettető férfival reklámozó amerikai sörgyár esete. 

 Számos olyan tanulmány létezik már arról, hogy a cégeknél a munkavállalókat milyen mértékben demoralizálja a szabad lelkiismeretüket sértő érzékenyítés, és ez hogyan csökkenti a motivációjukat, így a teljesítményüket is.

Húsz év után egyre világosabb, hogy ez az áletikai rangsorolás nem hozott valódi megoldást a környezetvédelmi vagy társadalmi problémákra sem. Épp ellenkezőleg: az ESG nem más, mint bizniszöltönybe bújt szocializmus. Ma már az olyan baloldali sajtótermékek is, mint a Financial Times vagy a Harvard Business Review, amelyek nemrég még ontották az ESG-párti cikkeiket, nemcsak hogy kihátráltak emögül, hanem egyenesen a szabadpiac megkerülésének és tönkretételének nevezik a rendszert.

A nálunk tevékenykedő nyugati cégek még sok esetben büszkén tűzik ki mellkasukra az ESG-jelvényt, de ott, ahonnan eredetileg érkezett ez a marketingkacsa, már kezd megfordulni az ár. 

Magyarországon se rohanjunk most bele valamibe, amitől a nyugati befektetők és az üzleti szektor már menekül. Ezzel csak egy párhuzamos politikai és erkölcsi rendszert sikerülhet kialakítani, amely leginkább a nemzeti-konzervatív szavazói szegmensben ébreszthetne ellenérzéseket.

A szerző a Hungary Today hírportál főszerkesztője

Borítókép: Szivárványszínű Coca-Cola-reklám Berlinben (Fotó: Europress/AFP/Wolfram Steinberg)