A valóság az, hogy a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető által benyújtott magyar szuverenitásvédelmi törvénycsomag nemhogy az orosznál, de az amerikainál is jóval engedékenyebb lesz. A Mandiner szépen, tételesen összehasonlította a magyar és az amerikai ügynöktörvényt (FARA). A magyar jogszabályban egy büdös szó sincs „független civil társadalomról” meg „médiaszervezetekről”, hiába púposkodik Pressman. Viszont föláll majd a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely egy „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv” lesz. Ez kidolgozza a szuverenitási kockázatok értékelésének módszertanát, éves jelentést készít, és adatokat – köztük minősített adatokat – gyűjt hazánk szuverenitásával kapcsolatban.
Mire jó ez, miért nem elég erre a titkosszolgálat? – kekeckedhetnek máris némelyek. A titkosszolgálatok is teszik a dolgukat, természetesen (már amikor nemzeti kormány van, mert ha nem, akkor például oroszokkal szokták átvilágíttatni a hazai szolgálatot, okosan), ám ők természetüknél fogva a háttérben működnek, halkan. A Szuverenitásvédelmi Hivatal viszont a nyilvánosság elé áll majd, amint veszélyt észlel. Bekapcsolja a szirénát. Pressmanék ettől majréznak. Nem tudnak majd csendben sumákolni.
A törvényjavaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság lesz, tehát nem büntethet, nem szabhat ki bírságot, legfeljebb a kormánynak tehet javaslatokat a magyar szuverenitás védelmére. Illetve vizsgálatot indíthat, ha külföldi állam, szerv, szervezet vagy személy részéről dezinformációs, illetve a demokratikus döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet észlel, amelyek Magyarország szuverenitását „sérthetik vagy veszélyeztethetik”. Igen, jól sejtik:
az ideiglenesen Magyarországon állomásozó baloldal guruló dollárjainak botránya minden bizonnyal ide tartozik. Hova is tartozna? Az Egyesült Államokból pénzelték őket, hogy hatalomra kerülve nekik szolgáljanak. Mi ez, ha nem szuverenitási kérdés? Gyanítom, Gyuri bácsi „civil” pókhálóját is alaposan szemrevételezi majd a hivatal. Legjobb lenne, persze, ha le is bontaná, ám illúziókba azért ne ringassuk magunkat.
A magyarnál jóval keményebb amerikai ügynöktörvény kulcsfigurája a mindenkori legfőbb ügyész, aki egyben igazságügy-miniszter is, és aki az elnök közvetlen politikai kinevezettje. Az ő hivatala vezeti az amerikai ügynöktörvénnyel kapcsolatos nyilvántartást, és egy személyben ő dönti el, melyik ügynöknek milyen szigorú nyilvántartásba vételi követelményeknek kell megfelelnie.
Ha Magyarország az amerikai ügynöktörvényt léptetné életbe, akkor arról, hogy melyik külföldi ügynöknek titulált szervezetet mennyire egzecíroztassák állami vizsgálatokkal, egy Polt Péter legfőbb ügyészi hatásköreit Tuzson Bence igazságügy-miniszteri hatalmával együtt gyakorló igazságügyi tótumfaktum dönthetne – nem egy hivatal és nem is a bíróságok
– mutat rá a Mandiner. Magyarán: ha van ember, akinek mukkannia sem volna szabad a mi tervezett törvényünk kapcsán, az éppen Pressman.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!