Ne ragadjunk le a vízilabdánál, ezen utóbbi jelenség a csapatsportágak többségében általános látlelet a magyar sportban. Rendben, a profi sport úgy működik, hogy a klubok mint piaci szereplők a teljesítményük után fizetnek juttatást a játékosoknak mint alkalmazottaknak, ám amennyiben az európai labdarúgást tekintjük a profi sport etalonjának, akkor nem nehéz belátni, hogy női vonalon a vízilabda, a kosárlabda, a röplabda, de még a kézilabda is messze áll ettől Magyarországon, állami szerepvállalás nélkül e sportágak könnyen amatőr státusba süllyedhetnének. Ha pedig ez a helyzet, akkor úgy lenne szerencsés, sőt igazságos, ha a jövedelmet is az „állami” teljesítmény, tehát a válogatottmezben elért eredmény határozná meg alapjaiban. Nem csupán a sportolók, hanem a vezetők és edzők esetében is.

„Végre mindenki belátta a magyar sportban, hogy el kell kezdeni dolgozni.” Az lenne igazán szép, ha idén augusztusban a magyar sport valamelyik illusztris vezetője, akár Schmidt Ádám sportállamtitkár, akár Gyulay Zsolt, a MOB, akár Csányi Sándor, az MLSZ elnöke, netán közösen ugyanezt elmondhatná.

A kemény munkát nem lehet megspórolni, önmagában a hagyomány és az anyagi bőség ugyanis nem garancia a sikerre. Nem éppen új keletű és eredeti megállapítás, de a magyar sport jelenére tökéletesen igaz.

2016 különös korszakhatár volt a magyar sport történetében. Labdarúgó-válogatottunk harminc év után szerepelt ismét világversenyen, a riói olimpián szerzett nyolc arany pedig alátámasztotta Magyarország kiemelt státusát a nemzetközi sportéletben. Mégis volt ok az aggodalomra. A nyolc aranyon csupán három sportág (úszás, kajak-kenu, vívás) osztozott, s Márton Anita bronzát leszámítva érmest is csupán ez a trió hozott. A vízilabdán kívül a csapatsportágakban már a kvalifikáció is leküzdhetetlen akadályt jelentett.

A tokiói olimpia a csupán hat bajnoki cím dacára kedvezőbb képet mutatott. Lőrincz Tamás révén újra aranyérmet szereztünk birkózásban, s összesen nyolc sportágban volt magyar érmes. Okkal tekintünk nosztalgiával a szöuli és a barcelonai játékokra, de akkor is csupán nyolc, illetve kilenc sportágból kerültek ki magyar érmesek, igaz, időközben a magyar ökölvívás és súlyemelés menthetetlenül lemorzsolódott, továbbá cselgáncsban és tornában is megismételhetetlennek tűnnek az akkori eredmények.

A hagyomány egyszerre a magyar sport erőssége és gyengesége: éveken át úgy tűnt, mintha képtelenek lennénk megfelelni az új kihívásoknak. A közelmúlt eredményei végre áttörést ígérnek. Tokióban Berecz Zsombor visszahelyezte a vitorlázást a magyar sport térképére, Hárspataki Gábor pedig karatében szerzett történelmi bronzot. Ez a tendencia tavaly folytatódott, vitorlázásban, olimpiai hajóosztályban ezúttal Érdi Mária lett világbajnok, tekvondóban pedig Márton Luana szerzett vb-aranyat ugyancsak ötkarikás súlycsoportban, továbbá a sportlövő Pekler Zalán négyszer állhatott a dobogó tetejére az Európa-játékokon, és a szakemberek szerint triatlonban is akár már idén robbanhatnak a magyar tehetségeket. Olimpiai versenyszámban 2023-ban összesen kilenc aranyérmet gyűjtöttek a magyar sportolók úgy, hogy az elmúlt évtizedek legmegbízhatóbb aranytermelői, a kajakosok és kenusok ezúttal egyetlen aranyat sem nyertek a világbajnokságon. A sikerekről szólva nem illik megfeledkezni arról sem, hogy Valter Attila egyre veretesebb alakja a kerékpársportnak, teniszben pedig Marozsán Fábián egészen a 64. helyig tört előre a világranglistán, s megalapozott a remény, hogy ez még csak nem is a végállomás.

Labdarúgó Európa-bajnokság és olimpia 2024-ben csupán három évvel az ezt megelőző után. Eb-meccset ugyan nem rendezünk, de nem kell érte messzire utazni, csupán Kölnbe és Stuttgartba, az olimpiát pedig, nagyon reméljük, idén nem köti béklyóba a Covid. A sport különben is áthatja a mindennapjainkat. Idén ráadásként be is aranyozhatja. Munka, dicsőség, jutalom. Ez a helyes sorrend. Fordítva nem működik.

Borítókép: Az aranyérmes magyar válogatott játékosai a férfi vízilabdatorna döntőjében játszott Magyarország–Görögország mérkőzés eredményhirdetésén a fukuokai vizes világbajnokságon 2023. július 29-én. A magyar válogatott ötméteresek után 14-13-ra győzött a görög csapat ellen (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)