Minden nemzetközi pénzutalással foglalkozó cég vagy bank maga szabja meg azt, milyen országokba lehet rajtuk keresztül pénzt küldeni. Ez teljesen standard, minden pénzintézet honlapján van egy lista, amelyen a tiltott országok nevei találhatók. Más szóval nincs technikai akadály. Garantálom, ha a nyugat-európai kormányok rendelettel leállítanák a pénzutalásokat az európai szociális rendszeren cinikusan élősködő országoknak, ezek egy héten belül piros szőnyegen fogadnák vissza kiutasított törvénysértő atyafiaikat mind a kilenc gyermekükkel. Ha néhány befogadóország összefogva így fellépne ellenük, nagyon gyorsan eltűnne az egész kitoloncolás-blokkolás problémakör.
Több ország, mint például Svédország már kilátásba helyezte a nemzetközi segélyprogramok leállítását a kitoloncoltakat megtagadó országok irányába, de ez vakvágány lesz mindaddig, amíg a migránsok hatványozottan annyit küldhetnek haza a szociális segélyükből vagy bevételeikből, mint amennyi az ilyen nemzetközi segélyek összege. Persze nem én vagyok az első, akinek ez eszébe jutott, csak a messiási komplexusban szenvedő nyugati politikusok imázsának rendkívül rosszat tenne, ha a nevük megjelenne a Soros-civilek orwelli éves jelentéseiben, vagy a brüsszeli mindenhatók az európai szolidaritás ellenségeinek kiáltanák ki őket.
Mindenesetre tehát megoldás van, ezért ez az egész érvelésrendszer akörül, hogy nem lehet kitenni a migrációs hátterű bűnözők szűrét, mert a saját országaik nem fogadják, csupán a ködösítés, hazugság és gyávaság fatális keveréke.
Amikor nemzeti érdekről van szó, főleg ha nem kevesebb mint társadalmaink, kultúránk túlélése forog kockán, a következő alapelvet kellene követni: sosem abból induljunk ki, ami lehetséges, hanem ami szükséges. Ha mi, magyarok 2015-ben azt vettük volna alapul, hogy mi lehetséges és mit szabad, akkor mára bizonyosan élvezhetnénk a Soros-grantokból felépült új magyar kalifátus kiváltságait a többi európai nemzettel egyetemben. Emlékszünk még? Brüsszelben akkor kijelentették, hogy a migránsáradatot nem lehet megállítani, a bevándorlók jogait nem szabad megsérteni.
Ezzel szemben mi nyolc éve újradefiniáltuk, mit lehet, figyelmen kívül hagytuk, hogy egyesek szerint mit szabad, és csak azt vettük figyelembe, hogy a nemzetbiztonság szempontjából mi szükséges. Így éltük túl, így jöttünk ki Európa nemzeteinek tragédiájából érintetlenül.
Ahogy régen mondták, nem akarásnak nyögés a vége. Ha a baloldali politikusok és álkonzervatívok egyaránt kevesebb energiát fordítanának arra, hogy mérgezett egérként futkossanak az emberi jogi álcivilek, a jogászaik és a nemzetek feletti szervezetek között, hogy megállapítsák, mit szabad, és egy picit hagynák magukat vezérelni a polgáraik érdekeivel, talán nem kellene könyörögniük banánköztársaságokat uraló diktátoroknak, hogy szíveskedjenek visszafogadni saját polgáraikat. De hát gazdagok, balekok és félnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!